A napokban volt a hetvenedik évfordulója, hogy az amerikai 15. légi hadsereg és brit királyi légierő 205. bombázócsoportjának egységei megkezdték Magyarország ipari és közlekedési gócpontjainak szisztematikus bombázását. Bár a támadásoknak csak kisebb hányada érte Zalát, ennek ellenére a megye települései több alkalommal voltak kénytelenek szembenézni a bombázókkal.
Játékfilmes elemekkel „fűszerezett” dokumentumfilmet készített a HM Zrínyi Nonprofit Kft. Katonai Filmstúdiója, a HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztállyal való együttműködésben. A helyszín Erdély, a Gyergyói-medence, a történések időpontja 1944 ősze. A szereplők a magyar királyi 65. székely honvéd határvadászcsoport veteránjai.
Bajcsy-Zsilinszky Endre soha el nem évülő, évezredes tapasztalatot kifejező, legújabb korunkban 1956 szabadságharca kapcsán igazolódott üzenete most is eleven erővel hat ránk. (Zétényi Zsolt írása a Magyar Hírlapban jelent meg.)
Hat kérdés és hat válasz. Tudnivalók az egyik legnagyobb magyar királyról, Könyves Kálmánról.
Közeleg a Nagy Háború kitörésének centenáriuma. Belgrádban és Szarajevó szerb felében Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolásának századik évfordulóján merénylője, Gavrilo Princip emléke előtt tisztelegnek majd szoboravatással. Az erkölcsi rehabilitáció mellett a szerb kormány annulláltatni akarja a terrorista ítéletét is.
Február 25-én, kedden 18 órakor a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében kerül bemutatásra Bálint László új könyve. A kommunista párt öklei az első Magyarországon megjelent összeállítás, amely az államvédelmi, illetve állambiztonsági szolgálat hivatásos állományát veszi számba. A szerzővel Fábián Tibor beszélget.
Lucian Boia román történész szerint nem lehet arra kötelezni a magyarokat, hogy örvendjenek a trianoni döntésnek.
A népi gazdálkodás és a népi kultúra avatott ismerőjével beszélgettünk a paraszti életforma múltjáról, megszűnéséről és a hagyományok mindent megtartó erejéről.
Soha nem látott diplomáciai konfliktus alakult ki hazánk és Ukrajna között a kárpátaljai magyar oktatást lényegében megszüntető törvények miatt. De vajon kik az ukránok, mit lehet tudni a történelmükről, a nyelvükről? Ennek jártunk utána Katkó Gáspár történésszel, aki a Petőfi Népe című napilapban mutatta be a szomszédos ország múltját. Nincs könnyű helyzetben az, aki […]
Ady Endre 1908-tól csak a Nyugatban publikált verset. Ignotus, a főszerkesztő szabadkőműves volt. Ezzel a kizárólagossági megállapodással magukhoz láncolták Adyt – mondta a Demokratának Raffay Ernő történész, akivel Ady Endre és a Nyugat című új könyve kapcsán beszélgettünk a zseni tragikumáról, a hamis kultuszról és a mai migrációig érő veszélyes utópiákról. – Miért szentelt […]
Körtesy Károly fotóművész nemcsak a harmincas-negyvenes évek szovátai fürdővendégeit szolgálta ki felvételeivel, történelmet írt az utókornak: képeslapokon, fotográfiákon megelevenedő történelmet, melyet más forrásokból lehetetlenség lenne feltárni.
Giacomo Puccini, a 20. század egyik legismertebb olasz zeneszerzője alapos ember hírében állott, gyakran személyesen felügyelte, miként viszik színre műveit. Így jutott el Budapestre is, ahol érdeklődve tanulmányozta a magyar kultúrát, és szívélyes barátságot kötött a magyar zenei élet képviselőivel.
A 19-20. század fordulóján élt és alkotott Kunszentmártonban Bozsik Kálmán fazekasmester, akinek jellegzetes díszedényei méltán váltak világhírűvé. Bozsik sajátságos formavilágát elevenítette fel a közelmúltban egy kunszentmártoni fazekasmester, sőt a kerámiák díszítése a helyi népművészeti egyesületnek köszönhetően kézimunkákon is megjelent.
Egyedülálló honfoglalás kori leletegyüttest mutattak be szerdán a jászberényi Jász Múzeumban – közölte a múzeum régésze az MTI-vel, hangsúlyozva: az egyik tárgyhoz hasonlóból eddig még csak egyetlen egy darab került elő a Kárpát-medencében. Gulyás András elmondta: a 10. század elejéről-közepéről származó tárgyak még tavaly tavasszal bukkantak elő a földből kitermelés közben a Jászberény melletti homokbányában. A […]
Soha nem látott diplomáciai konfliktus alakult ki hazánk és Ukrajna között a kárpátaljai magyar oktatást lényegében megszüntető törvények miatt. De vajon kik az ukránok, mit lehet tudni a történelmükről, a nyelvükről? Ennek jártunk utána Katkó Gáspár történésszel, aki a Petőfi Népe című napilapban mutatta be a szomszédos ország múltját. Nincs könnyű helyzetben az, aki […]
Horvátország szabadságáért és önállóságáért folytatott harcát a nemzetközi és a magyar szakirodalomban is vagy a délszláv háborúk egyikének mondják, vagy polgárháborúként emlegetik. A horvátok honvédő háborúként tartják számon. A különbség nem elhanyagolható, nem szavak játékáról van szó, hanem a lényegről: a háború egyformán felelős szemben álló felek harca volt-e, vagy Horvátországot megtámadták, agresszió áldozata lett? (Sokcsevits Dénes írása)
A szabadkőművességről bizonyára sokan hallottak-olvastak már, bár általában csak érdekességeket, különféle összeesküvés-elméleteket. Mindenekelőtt felmerülhet a kérdés: megtudhatunk-e biztos információkat egy titkos szervezet működéséről, múltjáról? Esetleg csak pletykák szintjén, leleplezésszerű vagy épp propagandajellegű, ámde megbízhatatlan kiadványok alapján spekulálhatunk róla? (Raffay Ernő írása)
