Történelemportál

A napokban volt a hetvenedik évfordulója, hogy az amerikai 15. légi hadsereg és brit királyi légierő 205. bombázócsoportjának egységei megkezdték Magyarország ipari és közlekedési gócpontjainak szisztematikus bombázását. Bár a támadásoknak csak kisebb hányada érte Zalát, ennek ellenére a megye települései több alkalommal voltak kénytelenek szembenézni a bombázókkal.

Játékfilmes elemekkel „fűszerezett” dokumentumfilmet készített a HM Zrínyi Nonprofit Kft. Katonai Filmstúdiója, a HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztállyal való együttműködésben. A helyszín Erdély, a Gyergyói-medence, a történések időpontja 1944 ősze. A szereplők a magyar királyi 65. székely honvéd határvadászcsoport veteránjai.

Bajcsy-Zsilinszky Endre soha el nem évülő, évezredes tapasztalatot kifejező, legújabb korunkban 1956 szabadságharca kapcsán igazolódott üzenete most is eleven erővel hat ránk. (Zétényi Zsolt írása a Magyar Hírlapban jelent meg.)

Hat kérdés és hat válasz. Tudnivalók az egyik legnagyobb magyar királyról, Könyves Kálmánról.

Közeleg a Nagy Háború kitörésének centenáriuma. Belgrádban és Szarajevó szerb felében Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolásának századik évfordulóján merénylője, Gavrilo Princip emléke előtt tisztelegnek majd szoboravatással. Az erkölcsi rehabilitáció mellett a szerb kormány annulláltatni akarja a terrorista ítéletét is.

Február 25-én, kedden 18 órakor a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében kerül bemutatásra Bálint László új könyve. A kommunista párt öklei az első Magyarországon megjelent összeállítás, amely az államvédelmi, illetve állambiztonsági szolgálat hivatásos állományát veszi számba. A szerzővel Fábián Tibor beszélget.

Lucian Boia román történész szerint nem lehet arra kötelezni a magyarokat, hogy örvendjenek a trianoni döntésnek.

A népi gazdálkodás és a népi kultúra avatott ismerőjével beszélgettünk a paraszti életforma múltjáról, megszűnéséről és a hagyományok mindent megtartó erejéről.

Soha nem látott diplomáciai konfliktus alakult ki hazánk és Ukrajna között a kárpátaljai magyar oktatást lényegében megszüntető törvények miatt. De vajon kik az ukránok, mit lehet tudni a történelmükről, a nyelvükről? Ennek jártunk utána Katkó Gáspár történésszel, aki a Petőfi Népe című napilapban mutatta be a szomszédos ország múltját.   Nincs könnyű helyzetben az, aki […]

Ady Endre 1908-tól csak a Nyugatban publikált verset. Ignotus, a főszerkesztő szabadkőműves volt. Ezzel a kizárólagossági megállapodással magukhoz láncolták Adyt – mondta a Demokratának Raffay Ernő történész, akivel Ady Endre és a Nyugat című új könyve kapcsán beszélgettünk a zseni tragikumáról, a hamis kultuszról és a mai migrációig érő veszélyes utópiákról.   – Miért szentelt […]

Körtesy Károly fotóművész nemcsak a harmincas-negyvenes évek szovátai fürdővendégeit szolgálta ki felvételeivel, történelmet írt az utókornak: képeslapokon, fotográfiákon megelevenedő történelmet, melyet más forrásokból lehetetlenség lenne feltárni.

Giacomo Puccini, a 20. század egyik legismertebb olasz zeneszerzője alapos ember hírében állott, gyakran személyesen felügyelte, miként viszik színre műveit. Így jutott el Budapestre is, ahol érdeklődve tanulmányozta a magyar kultúrát, és szívélyes barátságot kötött a magyar zenei élet képviselőivel.

A 19-20. század fordulóján élt és alkotott Kunszentmártonban Bozsik Kálmán fazekasmester, akinek jellegzetes díszedényei méltán váltak világhírűvé. Bozsik sajátságos formavilágát elevenítette fel a közelmúltban egy kunszentmártoni fazekasmester, sőt a kerámiák díszítése a helyi népművészeti egyesületnek köszönhetően kézimunkákon is megjelent.

Egyedülálló honfoglalás kori leletegyüttest mutattak be szerdán a jászberényi Jász Múzeumban – közölte a múzeum régésze az MTI-vel, hangsúlyozva: az egyik tárgyhoz hasonlóból eddig még csak egyetlen egy darab került elő a Kárpát-medencében. Gulyás András elmondta: a 10. század elejéről-közepéről származó tárgyak még tavaly tavasszal bukkantak elő a földből kitermelés közben a Jászberény melletti homokbányában. A […]

Soha nem látott diplomáciai konfliktus alakult ki hazánk és Ukrajna között a kárpátaljai magyar oktatást lényegében megszüntető törvények miatt. De vajon kik az ukránok, mit lehet tudni a történelmükről, a nyelvükről? Ennek jártunk utána Katkó Gáspár történésszel, aki a Petőfi Népe című napilapban mutatta be a szomszédos ország múltját.   Nincs könnyű helyzetben az, aki […]

Horvátország szabadságáért és önállóságáért folytatott harcát a nemzetközi és a magyar szakirodalomban is vagy a délszláv háborúk egyikének mondják, vagy polgárháborúként emlegetik. A horvátok honvédő háborúként tartják számon. A különbség nem elhanyagolható, nem szavak játékáról van szó, hanem a lényegről: a háború egyformán felelős szemben álló felek harca volt-e, vagy Horvátországot megtámadták, agresszió áldozata lett? (Sokcsevits Dénes írása)

A szabadkőművességről bizonyára sokan hallottak-olvastak már, bár általában csak érdekességeket, különféle összeesküvés-elméleteket. Mindenekelőtt felmerülhet a kérdés: megtudhatunk-e biztos információkat egy titkos szervezet működéséről, múltjáról? Esetleg csak pletykák szintjén, leleplezésszerű vagy épp propagandajellegű, ámde megbízhatatlan kiadványok alapján spekulálhatunk róla? (Raffay Ernő írása)

FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!