A történettudomány viszonylag későn fedezi fel és vonja be elsődleges forrásai közé a fotókat, a különféle rajzokat, képeslapokat. A helytörténeti kutatás ezeket az információhordozókat semmiképpen nem kerülheti meg, hisz olyan adatokkal szolgálnak, melyre a levéltári dokumentumok, vagy egyéb források nem képesek. Megmutatják egy település korábbi arculatát, hogyan is néztek ki az épületek, melyek azok, amelyek mára már lebontásra kerültek, milyen ruhát hordtak az akkor élő emberek, milyen szokásaik voltak.1
Szováta-fürdő korai történetének kutatásában is nagy szerep jut a fotónak, rajzoknak, főként a képes levelezőlap megjelenése után. Az első ilyen lapok 1900 után jelennek meg, akkor még csak az Alsó-fürdőre korlátozódva, később a képeslap kiadók viszont felfedezik a többi sós tavat, a villákat is. Ezek sokszor kézzel színezett, rajzolt levelezőlapok, de esztétikailag, történeti forrásként ma is nagy élményt nyújtanak. A két világháború között is folytatódik a képes levelezőlapok kiadása, ebből az időből ismerjük a legtöbb lapváltozatot, a legtöbb fajtájú lapot.2
A képes levelezőlap elterjedésén nagyot lendített a fényképészet és a gyors sokszorosítási technikák elterjedése. A szovátai fürdőtelepen több képeslapkiadó és fotográfus is működik, például a Vilus fényképészet a Szőke és az Incédy villában, de ugyanilyen a Misi Bazár képeslapkiadója is. Mindezek ugyanakkor minőségben, és mennyiségben is eltörpülnek a nyaranta Szovátán tartózkodó marosvásárhelyi fotóművész, Körtesy Károly kiadványai mellett, melyeknek a harmincas évek Szováta-fürdőjén nagy keletje volt.
Körtesy Károly Zilahon született hatgyermekes családban, és már korán a nyomdász szakmát szerette volna választani. Ám a nyomdászok szakszervezete az egészségi állapotára való tekintettel eltanácsolja ettől a munkától, így jut el Szászrégenbe, Heiter György fotográfus műhelyébe.3 Heiter közkedvelt fotográfusa a közeli fürdőknek is, Borszéken saját villája, és valószínűleg műhelye is volt.
Heiter György szászrégeni fényképész villája
(Erdélyi képeslapok a múltból, Borszék)
Körtesy maga is szívesen követi mesterét, és ekkor sajátítja el a fürdők fényképezéséhez szükséges technikai ismereteket. Anekdotaszerű történet, hogy egyszer Heitert felkérik a román királyi család fényképezésére, egy laposnyai vadászat során, azonban a magas rangú vendégek késnek, és a fotográfus – türelme elfogyván – Körtesyt hagyja hátra bevárásukra. Harmadnapra megjelenik a felséges família, és a fiatal fotográfus rengeteg képet készít róluk. A fotóművész azonban a második bécsi döntés után érzi magát igazán lételemében, amikor Észak-Erdély újra Magyarországhoz kerül. Körtesy ennek a néhány évnek a krónikása, fotóriportszerűen örökíti meg az eseményeket, az embereket, a történelmi események fontos élethelyzeteit.
Körtesy Károly Marosvásárhelyen kívül Szovátán is nyitott, illetve bérelt műhelyt, jó gazdasági érzékkel választotta meg a helyszíneket. Műhelye a Medve-tó partján lévő felső zenepavilon alatt volt, a szovátaiak által Kicsigombának elnevezett épületben, egy bazár társaságában. Több fényképet is ismerünk a Műhely bejáratáról, néhányon maga Körtesy is képviselteti magát.
Életrajzíróinak zöme i-vel írja a nevét, s néhány képeslap kiadási adatainál is i-vel szerepel, a műhely bejárata fölött viszont y-nal volt írva: „Körtesy Carol. Fotograful Băilor. Körtesy Károly. A fürdő fotográfusa.”4 A tó bejárata felé és a szemben lévő Ágoston- (később Dacia-) villa előtt is üveges szekrények sorakoztak, amelyekben a fotográfus mintaképeket állított ki, mintegy cégtábla gyanánt.
A Szováta témájú Körtesy-fotográfiák és képes levelezőlapok keresettek a gyűjtők körében, és tévedés nélkül felismerhető egyedi jellegzetességeket viselnek magukon. Nagyrészt fekete-fehér, fotó minőségű felvételek, a hagyaték kis részét képezik a színesek, és nincs is ugyanolyan lenyűgöző, magával ragadó hatásuk. Eddigi ismerteink szerint a legelső szovátai képeslapja 1934-es, ezután – főleg a harmincas évek második felében – nagyon sok képeslapot, fotót készített.
Képeslapjainak kiadási adatainál szinte mindig feltünteti a működés, kiadás helyét is; a harmincas években kétnyelvűek ezek a feliratok, a negyvenes években pedig csak magyarul szerepel a szöveg: „Bazár, Medve-tó terasza”, „Foto Körtesi Sovata–Tărgu Mures”, „Vănz. Bazarul Uleşan, Foto Körtesi Tg.-Mureş. Repr. interzisă”, „Körtesi K. fényképész felv. és kiadása. Utánnyomás tilos”. Ezek a kiadási adatok néha a képeslap hátoldalára vannak nyomtatva, néha pedig csak rápecsételve a fotó hátoldalára. A negyvenes években a Szováta témájú lapokat a budapesti Sárai Fényképsokszorosító Műhelynél adatja ki. Nem egészen tisztázott még a kolozsvári nagy fotó és képeslap kiadóval, a Fotofilm Cluj-zsal való együttműködése, de valószínűleg ott is adtak ki képeslap formájában Körtesy-felvételeket.
Körtesy műhelye Szovátán
Témaválasztása rendkívül sokoldalú, szerteágazó, Körtesy nem áll meg a szovátai fürdőéletnél és a fürdőtelep területén, hanem magának a falunak az életét is ábrázolja épületeken, életképeken keresztül. Felvételeinek, képeslapjainak nagy részét képezik a Medve-tóról készültek, sok különböző szemszögből, beállításból, irányból. Ezeken szerepel a Fürdőpavilon, a strand és a tó tükre természeti háttérrel. Nagyon szépen látszanak a tót környező épületek, úgymint a régi Kaszinó épülete, a Tivoli Szálló, a Sándor János-villa egyes részei. Külön kategóriába sorolható a fürdőzők megjelentetése, ezek a fotók csak az alakokra koncentrálnak, és szemléletesen mutatják be a napozó, úszkáló fürdővendégeket, bemutatva az akkori fürdőéletet, divatot. A többi tavat is szívesen ábrázolja képeslapjain, ismerünk a Vörös-tóról és a környező sósziklákról, a Mogyorósi-tóról készült felvételeket is. Kedvelt témája a Medve-tó partján található Királyi kabinok megörökítése, híressé vált felvételén egy a vízben lévő fatörzs maradványaival az előtérben ábrázolja a román királyi család kedvelt nyaralóhelyét. Ez a felvétel a harmincas és negyvenes években is többször kiadásra kerül képeslap formájában. Olyan lapot is ismerünk 1948-ból, ahol a fatörzsön egy hölgy üldögél, háttérben a Királyi kabinokkal.
Királyi kabinok
Pontosan rögzíti a fürdőtelep épületeinek akkori állapotát is, képeslapjain feltűnnek a szép stílusú villák, de a saját fotóműhelye is. Szívesen ábrázolja a fürdőtelep Fő utcájának villáit, Pacsirta, Szováta, Fürdő villákat. Nagy értékűnek mondható a különböző templomokról, kápolnákról készült dokumentum értékű fotói. Megjelenik a fürdőtelepi Jézus Szíve kápolna, a Római Katolikus templom, de még a fürdőtelepi ortodox kápolna is. Egyik első fotográfusa az 1939-ben befejezett református templomnak, ahol az istentisztelet végeztével, a templom előtt mutatja be a híveket.
A Bernády-villa
A negyvenes években több épületet is lefényképezett, amelyeken a piros-fehér-zöld lobogó volt kitűzve, ilyen többek között a Szováta-villa és a saját műhelyének otthont adó zenepavilon is. Az épületek közül különlegesség számba megy a Bernády-villáról készített képeslapja 1934-ből. A legújabb kutatások szerint ugyanis Bernády György marosvásárhelyi polgármester ekkorra fejezi be az előzőleg megvásárolt, korábban Etelka-villának nevezett épület felújítását,5 melynek feltehetőleg Körtesy az első fotósa, képeslapkiadója, holott ebből az évből ismerünk a Fotofilm Cluj által is kiadott lapot a Bernády-villáról.6
Székely lányok a Medve-tó mellett
Érdekes témaválasztása az életképek készítése, ismerünk székely ruhás fiatal lányokat a Medve-tó körüli sétányokról, fürdővendégeket a legkülönbözőbb élethelyzetekben, vendéglőbelsőket, mindennapi tevékenységeket. Mégis, talán a legérdekesebbek a negyvenes évekbeli, a fürdőtelepi Jézus Szíve kápolna búcsúján készült felvételei. Szemléletesen mutatja be, fényképezi le a kápolna udvarára szoruló nagy tömeget, a misét celebráló plébánost, valamint a zászlókkal felvonuló tömeget a fürdőtelep utcáin.
Több mint négyféle mozaiklapot is készített szovátai tevékenysége idején, vagyis nem egy felvételből, hanem több kis mozaikképből álló képes levelezőlapot. Ezeken korábbi, egyenként is kiadott fényképei elevenednek meg újra, kiváló összhangban és harmonikusan elrendezve egymás mellett.
önarckép, Körtesy Károly, 60-as évek
(forrás: Körtesy-hagyaték a Flickren)
Körtesy Károly fotóművész nemcsak a harmincas-negyvenes évek szovátai fürdővendégeit szolgálta ki fotógépével, felvételeivel, történelmet írt az utókornak. Képeslapokon, fotográfiákon megelevenedő történelmet, melyet más forrásokból lehetetlenség lenne feltárni. A történelmi fordulópontok, különböző világok berendezkedéseit, életét, arcait mutatja be, örök érvényű módon megörökítve.