Történelemportál

Bár a Magyar Királyság 1526-ban erős európai államnak számított, a Porta nyomasztó túlereje végül maga alá gyűrte. A törökökkel vívott háborúk átrajzolták a Délvidék etnikai összetételét. B. Szabó János hadtörténész szerint az Alföld teljesen elnéptelenedett a harcok nyomán, a hódoltság után viszont nagy számban érkeztek ide más etnikumú telepesek, például szerbek.

Hosszadalmas kutatómunkát követően született meg Bálint László új könyve. Magyarországon eddig még nem készült ilyen jellegű és terjedelmű összeállítás az államvédelmi, illetve állambiztonsági szolgálat hivatásos állományáról.

Tárt karokkal fogadta-e az ország a német megszállókat 1944-ben? A hetven éve történtekről beszélgetett Mihályi Balázzsal Sinkovics Ferenc.

Új könyve megjelenésének kapcsán a magyar börtönvilágról, politikai elítéltekről, az alsóbb néprétegek lecsúszásáról beszélgetett Tamáska Péterrel Sinkovics Ferenc.

A második világháború utáni Erdély magyar vonatkozású történéseinek szakavatott kutatója, Vincze Gábor a kilencvenes évek elején fehér hollóként fogott hozzá a jelenkor eme kevésbé ismert korszakának feltárásához. Sokan erdélyinek hiszik, holott született magyarországiként „csak” Erdély megszállottja.

Mit üzennek az első világháború keresztjei? Üdvözlet az unokáknak és dédunokáknak? Harold Nicolson azt jegyezte be naplójába a háborút befejező békekonferencia során, hogy „belefáradtam a békébe, kimerült vagyok, az ilyenféle békeszerzés mélyen lever, hiszen ez nem egyéb, mint választási csalás”. S most, a Nagy Háború kitörésének centenáriumán a visszaemlékezések mintha inkább ennek a Nicolson leírta választási csalásnak az igazolására, mintsem tárgyilagosságra utalnának.

Lucian Boia román történész szerint nem lehet arra kötelezni a magyarokat, hogy örvendjenek a trianoni döntésnek.

A népi gazdálkodás és a népi kultúra avatott ismerőjével beszélgettünk a paraszti életforma múltjáról, megszűnéséről és a hagyományok mindent megtartó erejéről.

Soha nem látott diplomáciai konfliktus alakult ki hazánk és Ukrajna között a kárpátaljai magyar oktatást lényegében megszüntető törvények miatt. De vajon kik az ukránok, mit lehet tudni a történelmükről, a nyelvükről? Ennek jártunk utána Katkó Gáspár történésszel, aki a Petőfi Népe című napilapban mutatta be a szomszédos ország múltját.   Nincs könnyű helyzetben az, aki […]

Ady Endre 1908-tól csak a Nyugatban publikált verset. Ignotus, a főszerkesztő szabadkőműves volt. Ezzel a kizárólagossági megállapodással magukhoz láncolták Adyt – mondta a Demokratának Raffay Ernő történész, akivel Ady Endre és a Nyugat című új könyve kapcsán beszélgettünk a zseni tragikumáról, a hamis kultuszról és a mai migrációig érő veszélyes utópiákról.   – Miért szentelt […]

Körtesy Károly fotóművész nemcsak a harmincas-negyvenes évek szovátai fürdővendégeit szolgálta ki felvételeivel, történelmet írt az utókornak: képeslapokon, fotográfiákon megelevenedő történelmet, melyet más forrásokból lehetetlenség lenne feltárni.

Giacomo Puccini, a 20. század egyik legismertebb olasz zeneszerzője alapos ember hírében állott, gyakran személyesen felügyelte, miként viszik színre műveit. Így jutott el Budapestre is, ahol érdeklődve tanulmányozta a magyar kultúrát, és szívélyes barátságot kötött a magyar zenei élet képviselőivel.

A 19-20. század fordulóján élt és alkotott Kunszentmártonban Bozsik Kálmán fazekasmester, akinek jellegzetes díszedényei méltán váltak világhírűvé. Bozsik sajátságos formavilágát elevenítette fel a közelmúltban egy kunszentmártoni fazekasmester, sőt a kerámiák díszítése a helyi népművészeti egyesületnek köszönhetően kézimunkákon is megjelent.

Egyedülálló honfoglalás kori leletegyüttest mutattak be szerdán a jászberényi Jász Múzeumban – közölte a múzeum régésze az MTI-vel, hangsúlyozva: az egyik tárgyhoz hasonlóból eddig még csak egyetlen egy darab került elő a Kárpát-medencében. Gulyás András elmondta: a 10. század elejéről-közepéről származó tárgyak még tavaly tavasszal bukkantak elő a földből kitermelés közben a Jászberény melletti homokbányában. A […]

Soha nem látott diplomáciai konfliktus alakult ki hazánk és Ukrajna között a kárpátaljai magyar oktatást lényegében megszüntető törvények miatt. De vajon kik az ukránok, mit lehet tudni a történelmükről, a nyelvükről? Ennek jártunk utána Katkó Gáspár történésszel, aki a Petőfi Népe című napilapban mutatta be a szomszédos ország múltját.   Nincs könnyű helyzetben az, aki […]

Horvátország szabadságáért és önállóságáért folytatott harcát a nemzetközi és a magyar szakirodalomban is vagy a délszláv háborúk egyikének mondják, vagy polgárháborúként emlegetik. A horvátok honvédő háborúként tartják számon. A különbség nem elhanyagolható, nem szavak játékáról van szó, hanem a lényegről: a háború egyformán felelős szemben álló felek harca volt-e, vagy Horvátországot megtámadták, agresszió áldozata lett? (Sokcsevits Dénes írása)

A szabadkőművességről bizonyára sokan hallottak-olvastak már, bár általában csak érdekességeket, különféle összeesküvés-elméleteket. Mindenekelőtt felmerülhet a kérdés: megtudhatunk-e biztos információkat egy titkos szervezet működéséről, múltjáról? Esetleg csak pletykák szintjén, leleplezésszerű vagy épp propagandajellegű, ámde megbízhatatlan kiadványok alapján spekulálhatunk róla? (Raffay Ernő írása)

FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!