A fejedelmi széken mindössze hét hónapot töltött főpap politikai ballépések sorozatának lett áldozata a Csíkszentdomokos melletti Pásztorbükkön, ahol 1599. október 31-én a Mihály vajda által fellázított falubeliek Ördög Balázs vezetésével meggyilkolták. Báthory András szerepe ma is vitatott, alakja azonban szentként vonult be a székely nép mondáiba.
Ismerje meg a horvát történelem, kultúra és tudomány kiválóságait!
E csokorba szedett néhány jelentősebb esemény bepillantást enged a horvát történelem utóbbi 1100 évébe. (A Nagy Magyarország történelmi magazin hamarosan jelentkező nyári száma a horvátok történetével és a nyolc évszázados horvát–magyar együttéléssel foglalkozik.)
Felemás a szerb parlament határozata – nyilatkozta a Történelemportálnak Botlik József történész azzal kapcsolatban, hogy a szerb parlament a délvidéki magyarok ellen 1944–1945-ben elkövetett vérengzéseket elítélő nyilatkozatot fogadott el. A magyar és a szerb államfő június 26-án, szerdán közösen hajt fejet az áldozatok előtt.
A Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944–45 Alapítvány reméli, hogy a több mint hat évtizede várt bocsánatkérés és az államelnöki főhajtás alkalmából hivatalosan is kimondják végre, hogy 1944–45-ben az őshonos magyarság ellen tudatos népirtás zajlott a Délvidéken.
Bemutatták Szakály Sándor történész a magyar királyi csendőrség 1919 és 1945 közötti vezetőivel foglalkozó könyvét. Boross Péter volt miniszterelnök arról beszélt, a kötet segíthet abban, hogy a csendőrségről kialakult sztereotípiákat eloszlassa.
Lucian Boia román történész szerint nem lehet arra kötelezni a magyarokat, hogy örvendjenek a trianoni döntésnek.
A népi gazdálkodás és a népi kultúra avatott ismerőjével beszélgettünk a paraszti életforma múltjáról, megszűnéséről és a hagyományok mindent megtartó erejéről.
Soha nem látott diplomáciai konfliktus alakult ki hazánk és Ukrajna között a kárpátaljai magyar oktatást lényegében megszüntető törvények miatt. De vajon kik az ukránok, mit lehet tudni a történelmükről, a nyelvükről? Ennek jártunk utána Katkó Gáspár történésszel, aki a Petőfi Népe című napilapban mutatta be a szomszédos ország múltját. Nincs könnyű helyzetben az, aki […]
Ady Endre 1908-tól csak a Nyugatban publikált verset. Ignotus, a főszerkesztő szabadkőműves volt. Ezzel a kizárólagossági megállapodással magukhoz láncolták Adyt – mondta a Demokratának Raffay Ernő történész, akivel Ady Endre és a Nyugat című új könyve kapcsán beszélgettünk a zseni tragikumáról, a hamis kultuszról és a mai migrációig érő veszélyes utópiákról. – Miért szentelt […]
Körtesy Károly fotóművész nemcsak a harmincas-negyvenes évek szovátai fürdővendégeit szolgálta ki felvételeivel, történelmet írt az utókornak: képeslapokon, fotográfiákon megelevenedő történelmet, melyet más forrásokból lehetetlenség lenne feltárni.
Giacomo Puccini, a 20. század egyik legismertebb olasz zeneszerzője alapos ember hírében állott, gyakran személyesen felügyelte, miként viszik színre műveit. Így jutott el Budapestre is, ahol érdeklődve tanulmányozta a magyar kultúrát, és szívélyes barátságot kötött a magyar zenei élet képviselőivel.
A 19-20. század fordulóján élt és alkotott Kunszentmártonban Bozsik Kálmán fazekasmester, akinek jellegzetes díszedényei méltán váltak világhírűvé. Bozsik sajátságos formavilágát elevenítette fel a közelmúltban egy kunszentmártoni fazekasmester, sőt a kerámiák díszítése a helyi népművészeti egyesületnek köszönhetően kézimunkákon is megjelent.
Egyedülálló honfoglalás kori leletegyüttest mutattak be szerdán a jászberényi Jász Múzeumban – közölte a múzeum régésze az MTI-vel, hangsúlyozva: az egyik tárgyhoz hasonlóból eddig még csak egyetlen egy darab került elő a Kárpát-medencében. Gulyás András elmondta: a 10. század elejéről-közepéről származó tárgyak még tavaly tavasszal bukkantak elő a földből kitermelés közben a Jászberény melletti homokbányában. A […]
Soha nem látott diplomáciai konfliktus alakult ki hazánk és Ukrajna között a kárpátaljai magyar oktatást lényegében megszüntető törvények miatt. De vajon kik az ukránok, mit lehet tudni a történelmükről, a nyelvükről? Ennek jártunk utána Katkó Gáspár történésszel, aki a Petőfi Népe című napilapban mutatta be a szomszédos ország múltját. Nincs könnyű helyzetben az, aki […]
Horvátország szabadságáért és önállóságáért folytatott harcát a nemzetközi és a magyar szakirodalomban is vagy a délszláv háborúk egyikének mondják, vagy polgárháborúként emlegetik. A horvátok honvédő háborúként tartják számon. A különbség nem elhanyagolható, nem szavak játékáról van szó, hanem a lényegről: a háború egyformán felelős szemben álló felek harca volt-e, vagy Horvátországot megtámadták, agresszió áldozata lett? (Sokcsevits Dénes írása)
A szabadkőművességről bizonyára sokan hallottak-olvastak már, bár általában csak érdekességeket, különféle összeesküvés-elméleteket. Mindenekelőtt felmerülhet a kérdés: megtudhatunk-e biztos információkat egy titkos szervezet működéséről, múltjáról? Esetleg csak pletykák szintjén, leleplezésszerű vagy épp propagandajellegű, ámde megbízhatatlan kiadványok alapján spekulálhatunk róla? (Raffay Ernő írása)
