A Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944–45 Alapítvány üdvözli a VMSZ és a Szerb Haladó Párt által jegyzett, az 1944–45-ös délvidéki magyarokat ért atrocitások elítélését szolgáló nyilatkozattervezetet és a téma napirendre kerülését a szerbiai parlamentben. Reméljük, hogy a nyilatkozat elfogadása új fejezetet nyit a történelmi kutatások terén. Elgördíti az akadályokat az ártatlan áldozatok rehabilitációja és a leszármazottak kárpótlási folyamata útjából, lehetőséget biztosít a Szerbia területén lévő tömegsírok méltó megjelölésére.

Alapítványunk ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy 1944–45-ben a Délvidéken több tízezer ártatlan magyart öltek tömegsírba, üldöztek el otthonaikból, csak azért, mert magyarnak születtek. A kollektív háborús bűnössé nyilvánított Sajkás-vidéki (Csúrog, Zsablya, Mozsor) magyarok mellett Bácska, Bánát, Szerémség és Drávaszög területén a brutális kegyetlenséggel kivégzett több tízezer ártatlan magyart is utólag háborús bűnnel vádolták és mindenüktől megfosztották. A kutatások szerint legalább harminc egyházi személyt is a halálra kínoztak.

Alapítványunk Kuratóriuma és Szakértői testülete reméli, hogy a több mint hat évtizede várt bocsánatkérés és az államelnöki főhajtás alkalmából hivatalosan is kimondják végre, hogy 1944–45-ben az őshonos magyarság ellen tudatos népirtás zajlott a Délvidéken. Az 1945. január 22-i, majd a március 26-i hírhedt határozatokat és a kollektív bűnösséget újra kimondó 2011. október 6-i vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény vonatkozó diszkriminatív cikkelyeit eltörlik.

A Vajdaságban, Magyarországon és szerte a nagyvilágban élő hozzátartozók, leszármazottak elvárják, hogy a régen várt bocsánatkérésre méltó körülmények között kerüljön sor.

A Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944–45 Alapítvány nevében:

Dr. Botlik József
tiszteletbeli kuratóriumi elnök

Matuska Márton
a szakértői testület elnöke

Cseresnyésné Kiss Magdolna
kuratóriumi elnök