Történelemportál

Cikkek a szlovákia aktában

Ján Kulich, Szvatopluk lovasszobrának megalkotója arra a kérdésre, hogy mi inspirálta a szobor pajzsán látható szimbólum kiválasztása közben, arrogánsan ezt válaszolta: „Nem a kisujjamból szoptam ki.” Valóban nem. Az ötlet Jozef Cincíktől származik, az eredeti rajzokat a cseh Jaroslav Vodrážka alkotta — a 30-as évek végén.

A nácibarát Hlinka-gárda jelképe látható Szavtopluk nagymorva fejedelem lovasszobrán, amelyet június elején nagy csinnadrattával avatott fel Robert Fico a pozsonyi vár udvarán.

A parlamenti választások előtt 5 nappal a pozsonyi vár udvarán leleplezték Szvatopluk, a szlovákok első királyának lovas szobrát — ezzel a mondattal kezdte a Duna Televízió híradója június 7-én este azt a tudósítást, amely a szomszédos ország nemzeti-szocialista kormányfője által kezdeményezett szoborállítás avató ünnepségéről készült.

Vancouver 2010, téli olimpia. Megvertük az oroszokat jégkorongban. A nézőtéren zászlókat lengetnek, fehér-kék-pirosakat, illetve fehér-kék-pirosakat egy kettőskereszttel: az orosz zászlót meg a miénket. Ladislav Szalay jegyzete.

109 éve, 1901. március 14-én Nyitraújlakon született a felvidéki magyarság mártír-politikusa, gróf Esterházy János. Szlovákia hatóságai napjainkig mereven elzárkóznak a „fasisztának” bélyegzett, a zsidótörvények ellen egyedüli képviselőként tiltakozó Esterházy nevének tisztázásától.

Amikor a szlovák értelmiség egy szűk körében a XIX. század első évtizedeiben kialakult a nemzeti identitás, nemzeti szimbólumok kialakítása is szükségessé vált. A szlovák címert Ľudovít Štúr, a formálódó szlovákság vezéralakja elvbarátaival együtt alkotta meg 1848-ban, a magyar államcímer kettőskeresztes, hármashalmos címerének heraldikailag szabályos átalakításával, mindössze a hármashalom színét változtatták meg zöldről kékre, a szláv színeknek megfelelően.

FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!