Történelemportál

Álproblémának nevezte Csapodi Zoltán, a történelemérettségi-tétel készítő bizottság elnöke a történelemoktatás körül kibontakozott vitákat. Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium igazgatója szerint politikai indíttatású vádak kerülnek a hírekbe, amelyek ártanak a szakmai munkának.

Bánki Erik fideszes képviselő érdekes véleményének adott hangot a minap. Szerinte ugyanis hálával tartozunk a „szovjet katonáknak”, amiért „felszabadították” hazánkat. Ezt olvasván úgy éreztem, mintha egy időutazás részese lennék. (Vincze Gábor jegyzete)

1766-ban Montenegróban egy szélhámos olyan sikeresen adta ki magát III. Péter orosz cárnak, hogy hat évre az ország uralkodójává vált.

Horvátország szabadságáért és önállóságáért folytatott harcát a nemzetközi és a magyar szakirodalomban is vagy a délszláv háborúk egyikének mondják, vagy polgárháborúként emlegetik. A horvátok honvédő háborúként tartják számon. A különbség nem elhanyagolható, nem szavak játékáról van szó, hanem a lényegről: a háború egyformán felelős szemben álló felek harca volt-e, vagy Horvátországot megtámadták, agresszió áldozata lett? (Sokcsevits Dénes írása)

Amit Kemény Zsigmond teremtett, az a magyar szellemtörténet egyik csúcspontja. Életműve talán nehéz nyelvezetű, stílusában olykor hömpölygő és nehézkes, de gondolataiban gránitszilárdságú politikai közírót takar. (Szentesi Zöldi László ajánlója)

A szabadkőművességről bizonyára sokan hallottak-olvastak már, bár általában csak érdekességeket, különféle összeesküvés-elméleteket. Mindenekelőtt felmerülhet a kérdés: megtudhatunk-e biztos információkat egy titkos szervezet működéséről, múltjáról? Esetleg csak pletykák szintjén, leleplezésszerű vagy épp propagandajellegű, ámde megbízhatatlan kiadványok alapján spekulálhatunk róla? (Raffay Ernő írása)

Lucian Boia román történész szerint nem lehet arra kötelezni a magyarokat, hogy örvendjenek a trianoni döntésnek. A mítoszromboló könyveiről híres román történész annak kapcsán adott hosszú interjút a News.ro hírportálnak, hogy a múlt hét végén mutatták be Az 1918-as nagy egyesülés körül – Nemzetek, határok, kisebbségek (In jurul Marii Uniri de la 1918. Natiuni, frontiere, […]

A hagyomány nem tart meg minket, ha elhagyjuk – mondja Andrásfalvy Bertalan (1931) Széchenyi-díjas néprajzkutató, a Százak Tanácsa Alapítvány elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. A népi gazdálkodás és a népi kultúra avatott ismerőjével beszélgettünk a paraszti életforma múltjáról, megszűnéséről és a hagyományok mindent megtartó erejéről. Pataki Tamás interjúja a […]

Soha nem látott diplomáciai konfliktus alakult ki hazánk és Ukrajna között a kárpátaljai magyar oktatást lényegében megszüntető törvények miatt. De vajon kik az ukránok, mit lehet tudni a történelmükről, a nyelvükről? Ennek jártunk utána Katkó Gáspár történésszel, aki a Petőfi Népe című napilapban mutatta be a szomszédos ország múltját.   Nincs könnyű helyzetben az, aki […]

Ady Endre 1908-tól csak a Nyugatban publikált verset. Ignotus, a főszerkesztő szabadkőműves volt. Ezzel a kizárólagossági megállapodással magukhoz láncolták Adyt – mondta a Demokratának Raffay Ernő történész, akivel Ady Endre és a Nyugat című új könyve kapcsán beszélgettünk a zseni tragikumáról, a hamis kultuszról és a mai migrációig érő veszélyes utópiákról.   – Miért szentelt […]

Körtesy Károly fotóművész nemcsak a harmincas-negyvenes évek szovátai fürdővendégeit szolgálta ki felvételeivel, történelmet írt az utókornak: képeslapokon, fotográfiákon megelevenedő történelmet, melyet más forrásokból lehetetlenség lenne feltárni.

Giacomo Puccini, a 20. század egyik legismertebb olasz zeneszerzője alapos ember hírében állott, gyakran személyesen felügyelte, miként viszik színre műveit. Így jutott el Budapestre is, ahol érdeklődve tanulmányozta a magyar kultúrát, és szívélyes barátságot kötött a magyar zenei élet képviselőivel.

A 19-20. század fordulóján élt és alkotott Kunszentmártonban Bozsik Kálmán fazekasmester, akinek jellegzetes díszedényei méltán váltak világhírűvé. Bozsik sajátságos formavilágát elevenítette fel a közelmúltban egy kunszentmártoni fazekasmester, sőt a kerámiák díszítése a helyi népművészeti egyesületnek köszönhetően kézimunkákon is megjelent.

Egyedülálló honfoglalás kori leletegyüttest mutattak be szerdán a jászberényi Jász Múzeumban – közölte a múzeum régésze az MTI-vel, hangsúlyozva: az egyik tárgyhoz hasonlóból eddig még csak egyetlen egy darab került elő a Kárpát-medencében. Gulyás András elmondta: a 10. század elejéről-közepéről származó tárgyak még tavaly tavasszal bukkantak elő a földből kitermelés közben a Jászberény melletti homokbányában. A […]

Soha nem látott diplomáciai konfliktus alakult ki hazánk és Ukrajna között a kárpátaljai magyar oktatást lényegében megszüntető törvények miatt. De vajon kik az ukránok, mit lehet tudni a történelmükről, a nyelvükről? Ennek jártunk utána Katkó Gáspár történésszel, aki a Petőfi Népe című napilapban mutatta be a szomszédos ország múltját.   Nincs könnyű helyzetben az, aki […]

Horvátország szabadságáért és önállóságáért folytatott harcát a nemzetközi és a magyar szakirodalomban is vagy a délszláv háborúk egyikének mondják, vagy polgárháborúként emlegetik. A horvátok honvédő háborúként tartják számon. A különbség nem elhanyagolható, nem szavak játékáról van szó, hanem a lényegről: a háború egyformán felelős szemben álló felek harca volt-e, vagy Horvátországot megtámadták, agresszió áldozata lett? (Sokcsevits Dénes írása)

A szabadkőművességről bizonyára sokan hallottak-olvastak már, bár általában csak érdekességeket, különféle összeesküvés-elméleteket. Mindenekelőtt felmerülhet a kérdés: megtudhatunk-e biztos információkat egy titkos szervezet működéséről, múltjáról? Esetleg csak pletykák szintjén, leleplezésszerű vagy épp propagandajellegű, ámde megbízhatatlan kiadványok alapján spekulálhatunk róla? (Raffay Ernő írása)

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!