Történelemportál

71 éve vonult be a Magyar Királyi Honvédség Sepsiszentgyörgyre

Hetvenegy évvel ezelőtt vonult be a Magyar Királyi Honvédség Sepsiszentgyörgyre, az 1940. augusztus 30-i II. bécsi döntés eredményeként. Ezzel a döntéssel Magyarország 43 492 négyzetkilométernyi területet kapott vissza, benne Székelyföldet is.

Sepsiszentgyörgy főterén vonulnak végig a honvédek

Kedden van sepsiszentgyörgyi bevonulás évfordulója, noha a történelmi adatok szerint kétszer vonult be a magyar hadtest, ugyanis először szeptember 13-án érkezett a városba egy gyors hadtest, majd 21-én megérkeztek a helyőrségi csapatok is. Horthy Miklós kormányzó szeptember 3-án adta ki a hadparancsot, miszerint a Magyar Királyi Honvédség vonja ellenőrzése alá a döntésben megítélt területeket. Ennek következtében a gyalogos és gépesített egységek 5-én reggel hétkor lépték át a határt. Sepsiszentgyörgyre Csíkszeredán át jöttek a katonák, és egész Háromszéken örömmel fogadták a magyar honvédeket.

Az eseményről tavaly adott ki könyvet Bevonulás Sepsiszentgyörgyre 1940 címmel József Álmos nyugalmazott tanár, helytörténész, aki a korabeli sajtóból gyűjtötte össze az anyagokat, és a fényképeket is. A legtöbb írás és anyag dálnoki Miklós Béláról, a bevonulást vezénylő tábornokról maradt fenn, ő az akire a sepsiszentgyörgyi Becsey Zoltán is emlékszik még. „Ötéves voltam, amikor a magyar katonák megjelentek Sepsiszentgyörgyön, de az eseményt óriási készülődés előzte meg. Az asszonyok sütöttek-főztek, a legjobb falatokat kínálták a legszebben terített asztalokon és a város összes virágát leszedték, hogy a katonák lába elé szórják” – meséli a 75 éves nyugalmazott mérnök.

„Emlékszem, ahogyan a honvédek végigvonultak a Csíki utcán – ugyanis ott laktunk –, és a főtéren már várták őket a helyi lakosok, az utca sarkán volt egy kocsma, a Zöld Fa, és oda gyűltek össze a férfiak. Én még kicsi voltam, de ekkora örömet azóta sem láttam a városlakókon, a nők díszes székelyruhában, virágcsokrokkal fogadták a katonákat, a férfiak pedig kalaplengetve, szintén díszmagyarban. Én az édesanyám kezét szorongattam és alig láttam a tömegtől, annyi ember gyűlt össze. A románok részéről nem volt ellenállás, átadták a területeket és igen nagy volt az öröm Háromszéken” – mondta el Becsey Zoltán.

A korabeli újságok, mint a Székely Nép, így írtak a történésekről: „A város hangyabolyhoz hasonlóan nyüzsgött. A falvak felől hosszú szekér és kocsisorok igyekeztek a város felé. S ahogy haladott az óramutató, úgy változott a kép. A lovak füle mellé piros-fehér-zöld pántlikák kerültek, a házak homlokzatán rövid negyedóra leforgása alatt megjelentek a magyar zászlók. Zászlók? Valóságos zászlóerdőbe öltözött Sepsiszentgyörgy. Ami ezelőtt félórával a lehetetlenséggel volt határos, az most a legcsodálatosabb eleven valóság lett.”

Becsey Zoltán azt mondja, igaz, hogy kicsi volt még, amikor ezek az események zajlottak, de nagy jelentőségűek voltak a számára, és bár azóta a történelem sokat változott, román és magyar világ váltották egymást most, már talán örökre felveheti a magyar állampolgárságot. József Álmos, aki tavaly mutatta be a bevonulásról írt könyvét Sepsiszentgyörgyön, most újabb dokumentumokat mutat majd be a Háromszék című napilapban. Elmondása szerint a teljes háromszéki bevonulást mutatná meg, így arra kéri a megye lakóit, hogy amennyiben kép vagy írásos emlék, korabeli újságcikk van birtokukban, küldjék el neki az almosj [kukac] yahoo.com címre, ő pedig a felhasználás után visszaszolgáltatja azokat. A történész ugyanakkor bárkinek a történetét szívesen meghallgatja, hiszen gyűjti az adatokat a háromszéki településekre való bevonulásról.

1 hozzászólás »

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!