Bevonulás Sepsiszentgyörgyre, 1940 címmel ma mutatják be József Álmos nyugalmazott tanár, helytörténész legújabb könyvét. A sepsiszentgyörgyi matematikatanárnak ez a nyolcadik könyve, a negyedik önálló kötete. A szerző a Krónikának elmondta, akkor merült fel első ízben, hogy az 1940-es második bécsi döntés utáni úgynevezett bevonulás történetét feldolgozza, amikor a Háromszéki országzászló-állítás című könyve készült.
A három évvel ezelőtt megjelent kiadvány dokumentumait gyűjtögetve többször is bejárta a megyét, akkor nagyon sok fénykép és írásos dokumentum gyűlt öszsze a bevonulásról is, hiszen a két téma szoros kapcsolatban áll egymással. A többéves gyűjtőmunka eredményét József Álmos tavasszal kezdte összeállítani, egyeztetett a sepsiszentgyörgyi T3 kiadóval és nyomdával, hogy szeptemberre, a bevonulás 70 éves évfordulójára időzítsék a könyv megjelenését.
Elmondta, elsősorban a korabeli sajtóban megjelent írásokra és a fényképekre alapozva állította össze az anyagot. „Ebben a könyvemben kevesebb szemtanút idézek, hiszen az országzászló-állításokkal ellentétben a bevonulásról egysíkúak a visszaemlékezések, szinte minden szemtanú azt meséli, hogy nagy volt az öröm, kitódultak az érkező magyar katonák elé, virágot szórtak eléjük. Rengeteg fénykép gyűlt össze, fotókkal rekonstruálni lehet a bevonulás egész folyamatát, a felszólalók közül sokról készült felvétel, így többek között Dálnoki Miklós Béláról, a bevonulást vezénylő tábornokról, Szotyori Nagy Gyuláról, a helyőrségi csapatok élén bevonuló tábornokról, Szentkereszt(h)y báróról, a Magyar Párt helyi elnökéről. Több mint száz fénykép idézi a bevonulás pillanatait.
József Álmos érdekességként elmondta, hogy Sepsiszentgyörgyre valójában kétszer vonultak be a magyar csapatok, egyszer szeptember 13-án, majd 21-én. A magyar hadvezetés ugyanis úgy döntött, hogy szeptember 5. és 13. között egész Erdélybe be kell vonulni, de megkéstek. Ezért a Székelyföld déli részére, így Sepsiszentgyörgyre is előreküldtek egy gyors hadtestet, hogy missziójukat határidőre teljesíthessék. Erről a szerző a következőképpen ír: „Motorkerékpáros előőrsök jelennek meg, virágokkal halmozzák el őket, cirkálnak a főtéren, közeledik a bevonulás. Közben sorra felvonulnak a menekültek: a hétfalusi csángók, az új életet kezdeni szándékozó brassói magyarok, a regátiak. Jelszavak hangzottak el… kórusban követelték vissza a dél-erdélyi városokat.”
Majd szeptember 21-én megérkeztek a háromszéki városba is a helyőrségi csapatok. József Álmos könyvében függelékként Horthy Miklós hét, háromszéki származású tábornokáról is külön megemlékezett. Kifejtette, a sepsiszentgyörgyi bevonulás után a jövőben az egész háromszéki bevonulás dokumentumait is fel szeretné dolgozni, hiszen kisebb-nagyobb magyar egységek minden helységbe eljutottak. Sepsiszentgyörgyről, Kézdivásárhelyről, Kovásznáról kirajzottak a környező falvakba, például Zágonba is jelentős létszámú egység vonult be. A korabeli magyar filmhíradónak a sepsiszentgyörgyi, a kézdivásárhelyi és a zágoni bevonulásról is van egy-két perces bejátszása.
Bevonulás Sepsiszentgyörgyre, 1940 címmel ma mutatják be József Álmos nyugalmazott tanár, helytörténész legújabb könyvét. A sepsiszentgyörgyi matematikatanárnak ez a nyolcadik könyve, a negyedik önálló kötete.
A szerző a Krónikának elmondta, akkor merült fel első ízben, hogy az 1940-es második bécsi döntés utáni úgynevezett bevonulás történetét feldolgozza, amikor a Háromszéki országzászló-állítás című könyve készült.
A három évvel ezelőtt megjelent kiadvány dokumentumait gyűjtögetve többször is bejárta a megyét, akkor nagyon sok fénykép és írásos dokumentum gyűlt öszsze a bevonulásról is, hiszen a két téma szoros kapcsolatban áll egymással. A többéves gyűjtőmunka eredményét József Álmos tavasszal kezdte összeállítani, egyeztetett a sepsiszentgyörgyi T3 kiadóval és nyomdával, hogy szeptemberre, a bevonulás 70 éves évfordulójára időzítsék a könyv megjelenését.
Elmondta, elsősorban a korabeli sajtóban megjelent írásokra és a fényképekre alapozva állította össze az anyagot. „Ebben a könyvemben kevesebb szemtanút idézek, hiszen az országzászló-állításokkal ellentétben a bevonulásról egysíkúak a visszaemlékezések, szinte minden szemtanú azt meséli, hogy nagy volt az öröm, kitódultak az érkező magyar katonák elé, virágot szórtak eléjük. Rengeteg fénykép gyűlt össze, fotókkal rekonstruálni lehet a bevonulás egész folyamatát, a felszólalók közül sokról készült felvétel, így többek között Dálnoki Miklós Béláról, a bevonulást vezénylő tábornokról, Szotyori Nagy Gyuláról, a helyőrségi csapatok élén bevonuló tábornokról, Szentkereszt(h)y báróról, a Magyar Párt helyi elnökéről. Több mint száz fénykép idézi a bevonulás pillanatait.
József Álmos érdekességként elmondta, hogy Sepsiszentgyörgyre valójában kétszer vonultak be a magyar csapatok, egyszer szeptember 13-án, majd 21-én. A magyar hadvezetés ugyanis úgy döntött, hogy szeptember 5. és 13. között egész Erdélybe be kell vonulni, de megkéstek. Ezért a Székelyföld déli részére, így Sepsiszentgyörgyre is előreküldtek egy gyors hadtestet, hogy missziójukat határidőre teljesíthessék. Erről a szerző a következőképpen ír: „Motorkerékpáros előőrsök jelennek meg, virágokkal halmozzák el őket, cirkálnak a főtéren, közeledik a bevonulás. Közben sorra felvonulnak a menekültek: a hétfalusi csángók, az új életet kezdeni szándékozó brassói magyarok, a regátiak. Jelszavak hangzottak el… kórusban követelték vissza a dél-erdélyi városokat.”
Majd szeptember 21-én megérkeztek a háromszéki városba is a helyőrségi csapatok. József Álmos könyvében függelékként Horthy Miklós hét, háromszéki származású tábornokáról is külön megemlékezett. Kifejtette, a sepsiszentgyörgyi bevonulás után a jövőben az egész háromszéki bevonulás dokumentumait is fel szeretné dolgozni, hiszen kisebb-nagyobb magyar egységek minden helységbe eljutottak. Sepsiszentgyörgyről, Kézdivásárhelyről, Kovásznáról kirajzottak a környező falvakba, például Zágonba is jelentős létszámú egység vonult be. A korabeli magyar filmhíradónak a sepsiszentgyörgyi, a kézdivásárhelyi és a zágoni bevonulásról is van egy-két perces bejátszása.