Magyar–szlovák „kis háború” 1939-ben
A hadműveleteket mindkét fél sikeresnek könyvelte el. A szlovákok úgy érezték, sikerült a magyarok további térnyerését megakadályozni, és az ország területi épségét biztosítani, míg a magyarok azt hangoztatták, hogy csapataik elérték az eredetileg kitűzött célt, biztosították az Ung völgyét.
A Felvidék felszabadítása – megjelent a Nagy Magyarország tavaszi száma
Április 14-től kapható újságárusoknál a Nagy Magyarország történelmi magazin tavaszi száma, amely az 1938-as első bécsi döntés történelmi előzményeivel, illetve a szerződés aláírását követő felvidéki magyar honvédségi bevonulással foglalkozik.
Vörösterror Püspökladányban
– Most már elvtárs leszel. Egy másik hang azt felelte: – Nem voltam, nem vagyok, nem is leszek, úr voltam és úgy is halok meg. – No majd nemsokára elvtárs leszel, mondotta ismét a másik hang.
A Felvidék visszatér – A medvei átkelés
„A magyar honvédség elsősorban a Felső-Duna szakaszát lépte át Doborgaznál és Medvénél. Mint haditudósító a Medvénél átkelő csapatokkal indultam el arra az útra, melyet hat napon át virágesőben, zászlólengetés és a Himnusz hangjai között tettünk meg.”
a hazai szabadkőművesség radikalizálódásának kezdetei szakasza (1896–1908)
3040 Ft3800 Ft
kiadta a
a román diplomácia korábban nem kutatott ténykedése Párizsban (1919)
1950 Ft2500 Ft
kiadta a
Szinte teljesen elkészült a szekszárdi vármegyeháza felújítása. Az új tervezői koncepció rendkívül érdekesen tárja fel a terület évezredes történelmét, kár, hogy egyelőre kevesen láthatják – írja a műemlékem.hu.
Az 1956-os forradalom fényesen bizonyította, hogy egy nemzet tagjai között nem osztályharc, hanem érdekközösség áll fenn – mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter Csepelen, a Kovács Sándor nyugállományú vezérőrnagy 85. születésnapja alkalmából tartott köszöntőn.
Egyre kevesebb azok száma, akik mesélni tudnak nekünk a második világháborúról személyes élményeik alapján. Bíró Mátyás 1944 végén esett orosz hadifogságba
Kevés olyan történet van, amely jobban tudná jellemezni az 1950-es évek elején a börtönökben uralkodó állapotokat, mint a „káposztacsata” néven elhíresült gyűjtőfogházbeli eset. A rendszer ritkán bizonyította drasztikusabban gyűlöletét és elszántságát a foglyokkal szemben, mint az 1952. július 16-i tömegverés alkalmával.
1849. május 9-től Avram Iancu román felkelői tömegmészárlást rendeztek Abrudbánya magyar lakossága között. Miután Avram Iancu román serege győzelmet aratott Hatvani Imre szabadcsapata fölött, a románok Kossuth követét, Ioan Dragoș román nemzetiségű országgyűlési képviselőt is felkoncolták.
Eszem ágában sincs fölmenteni azokat, akik jelentéseikkel ártottak másoknak, de az állambiztonsági rendszer egészét kell látni: a főbűnösök azok, akik ezt a struktúrát kiépítették és működtették – mondta a Demokratának Vincze Gábor történész, az Emlékpont Múzeum muzeológusa.
Domonkos László kifejezetten Csurka István egyéniségét vizsgálja, és jól teszi, hiszen a teljes irodalmi és politikai kapcsolatrendszer feltérképezése megoldhatatlan feladat elé állította volna. A szerző pontosan ábrázolja Csurka jószívűségből, indulatosságból, önzetlenségből és szemlélődő okosságból összegyúrt különös alkatát.
A második világháború után az MTA több tagját is kizárták a kommunista párt nyomására. Hóman Bálint és Orsós Ferenc rehabilitációja máig várat magára.
Hamarosan elkezdődhet a bükkszentléleki pálos kolostor feltárása: az omlásveszélyes templom helyreállításával egy időben az újonnan talált falak bemutatására is sor kerülhet – írja a műemlékem.hu magazin.
A hadműveleteket mindkét fél sikeresnek könyvelte el. A szlovákok úgy érezték, sikerült a magyarok további térnyerését megakadályozni, és az ország területi épségét biztosítani, míg a magyarok azt hangoztatták, hogy csapataik elérték az eredetileg kitűzött célt, biztosították az Ung völgyét.
Április 24-én 19:30-tól a Szabó Dezső Katakomba Színházban mutatják be Andrási Attila 1918 Őszirózsák című darabját. A Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház előadásának helyszíneként eredetileg az Új Színház volt meghirdetve.
A Horthy Miklós nevével fémjelzett korszakról alkotott kép ma is olyan sötét és leegyszerűsítő, mint amilyet a pártállami rendszerben politikai utasításra kialakítottak róla. Tendenciózusság, tájékozatlanság és a „Horthy-fasizmus” – interjú Kosaras Péter Ákossal, a Horthy Miklós Társaság elnökével.
