Kádár „úgysem tehetett volna mást” – mindmáig ezzel a kicsavart logikával próbálják felmenteni a felelősség alól az egykori diktátort apologétái. Az emberi akarat azonban a legsúlyosabb kényszerek súlya alatt is szabad. Az elmúlt évtizedekben is az volt – és ennek a korszaknak minden szereplője maga választotta meg saját útját. A jogtiprásokat állásuk elvesztése árán is elutasító bírók és ügyészek, a kegyelmet nem kérő Nagy Imre, a csínytevő suhancból vérbírái előtt igazi forradalmárrá váló Mansfeld Péter, az élő fáklyaként fellobbanó Bauer Sándor – és a halálukért felelős Kádár János is.
Régészet »
800 éves falfestmények kerültek elő a Bihar megyei Siter református templomának felújításakor. A restaurálás során megtalálták a régi templom ülőfülkéit és a szentélyt is.
Tallózó »
Ján Kulich, Szvatopluk lovasszobrának megalkotója arra a kérdésre, hogy mi inspirálta a szobor pajzsán látható szimbólum kiválasztása közben, arrogánsan ezt válaszolta: „Nem a kisujjamból szoptam ki.” Valóban nem. Az ötlet Jozef Cincíktől származik, az eredeti rajzokat a cseh Jaroslav Vodrážka alkotta — a 30-as évek végén.
konferencia »
Tizenharmadik alkalommal szervezett tábort a Kárpát-medence magyar történelemtanárainak a Rákóczi Szövetség 2010. július 19-24. között Mátrafüreden. A 115 résztvevőnek 26 előadó tartott előadást.
Kitalált történelem »
Az oly nagy becsben tartott rovásírást a székelyek dák írásból koppintották, állítja a Libertatea napilap mai száma. A cikk írója azt állítja, „a magyarok úgy tartják, hogy ezeket a betűket a székelyek találták ki a középkorban, de csak szórványosan használták, és igen kevesen maradtak azok, akik ismerik is a rovásírásnak nevezett ábécét”.
Kiadvány »
A Kádár-legendárium máig makacsul élő mítoszai közé tartozik, hogy a kommunista diktátor – sok esetben szembeállítva a jelenlegi korruptnak tartott politikai elittel – “legalább puritán ember volt”. Egy nemrégiben megjelent, a pártállami vezetők mindennapjait feldolgozó könyv azonban egyértelműen cáfolja ezt a hiedelmet.
Hagyomány »
Bugacon rendezik meg augusztus 6. és 9. között a magyar törzsi gyűlést, a Nagy-Kurultajt, az ország eddigi legjelentősebb kulturális-hagyományőrző rendezvényét.
Emlékezet »
Július 24-én Árpád-házi Szent Kingát, Lengyelország egyik védőszentjét ünnepli a Katolikus Egyház. Kinga (Kunigunda) Esztergomban született 1224. március 5-én IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő elsőszülött gyermekeként.
Kiadvány »
Felújított változatban jelent meg DVD-n a Magyar Nemzeti Filmarchívum kiadásában az Egri csillagok. Az archívum Gárdonyi Géza népszerű történelmi regényének klasszikus adaptációján kívül további megjelenéseket is tervez.
Interjú »
Magyarországon van egy hangos kisebbség, amely állandóan — és teljesen tévesen — fasizmust kiált, s ezáltal érzelmi, politikai síkra terel történeti, jogi kérdéseket, már csak azért is, mert közülük sokan eszmei vagy akár rokoni kapcsolatban állnak egykori ávósokkal, népbírákkal, népügyészekkel, kommunista pártfunkcionáriusokkal — mondta a Demokratának dr. Szakály Sándor történész.
Régészet »
Arany mellvértet viselő szkíta harcos, a Nap urának végső nyughelyét tárták fel Kazahsztánban a fővárostól, Asztanától keletre, Karaganda térségében. A temetkezést ötven évvel ezelőtt fedezték fel, ám a sírhalom feltárása csupán tavaly kezdődött meg.
Partnereink
