Történelemportál
Raffay Ernő

Mi volt a magyarok és a Magyar Királyság szerepe az 1914-ben kezdődött világégésben? Raffay Ernő történésszel Sinkovics Ferenc beszélgetett.

Felvidék 1918–1928

Popély Gyula új monográfiájának bemutatójára június 12-én csütörtökön 18 órától kerül sor a Polgárok Házában. A könyvet Izsák Lajos történész professzor méltatja.

Kmety György (Iszmail pasa)

A héten tudományos konferencián emlékeznek meg a törökországi Kars városában azokról a magyar honvédtábornokokról, akik a 19. század közepén a krími háborúban a törökök oldalán az orosz csapatok ellen harcoltak.

A történelmet és a kultúrát a médián, a könyvterjesztésen és a döntéshozói pozíciókon keresztül el lehet foglalni. Jelenleg néhány ember képes az egész hálózatot működtetni – nyilatkozta a Demokratának Szakács Árpád, a Történelemportál magazin főszerkesztője, aki arról is beszélt, miként látja a Szabadság téri megszállási emlékmű kérdését és a Szakály-ügyet.

Az 1919. május 1-jei áttörés 95. évfordulója alkalmából megemlékezésekre hívja Észak- és Dél-Komárom lakosságát az Endresz Csoport Egyesület.

Romeltakarítás Bázakerettyén a bombázás után (fotó:  Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum)

A napokban volt a hetvenedik évfordulója, hogy az amerikai 15. légi hadsereg és brit királyi légierő 205. bombázócsoportjának egységei megkezdték Magyarország ipari és közlekedési gócpontjainak szisztematikus bombázását. Bár a támadásoknak csak kisebb hányada érte Zalát, ennek ellenére a megye települései több alkalommal voltak kénytelenek szembenézni a bombázókkal.

Ha a magyarországi németekről beszélünk, gyűjtőnéven csak svábokat emlegetünk, holott a sváb telepesek csak a 18. században érkeztek. Nyugat-Magyarország németsége már az Árpád-korban meghonosodott lakóhelyén, és századokon keresztül, a politikai harcoktól tartózkodva élt békességben a magyarok és a horvátok mellett.

Sztálin a koporsóban

Hatvan évvel ezelőtt, 1953. március 5-én Sztálin elvtársnak, „Lenin fegyvertársának, aki a zsenialitásának és ügyének zászlóvivője volt, a kommunista párt és a Szovjetunió bölcs nevelőjének a szíve megszűnt dobogni”.

Az első „pápalátogatás” Magyarországon

Szinte természetesnek hat napjainkban, hogy a római pápa utazik. Apostoli látogatásai során számos országot felkeres, hogy közelebbről is megismerkedjen az ottani viszonyokkal. A középkorban mindez nehezen volt kivitelezhető, de volt, akit nem hátráltattak a logisztikai nehézségek.

Bakócz Tamás címere

A félezer éve zajlott konklávén komoly esélyei voltak a pápaságra a magyar bíborosnak, Bakócz Tamásnak. Az 1513. március 11-én tartott választáson végül alulmaradt Giovanni di Medicivel szemben, aki X. Leó néven lépett a pápai trónra.

Zétényi Zsolt

Nem vontak felelősségre senkit a rendszerváltoztató Magyarországon a négy és fél évtizedes pártállami bűnözés miatt, eltekintve a sortüzek vezénylőinek igen szűk körétől. Abban az országban, amely a legújabb kor páratlan hatású szabadságharcát vívta meg a kommunista világhatalommal szemben. Ez a fénylő múlt kötelez bennünket. (Zétényi Zsolt írása a Magyar Hírlapban)

Mustszűrés Tarcalon. Metszet Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című könyvből

Lánchíd, lóverseny, Akadémia, dunai hajózás, iparfejlesztés – hosszasan sorolhatnánk Széchenyi István történelmi érdemeit. Arról azonban ritkábban szólunk, hogy a gróf szinte elsőként ismerte fel a hazai borászat nehézségeit és fejlesztési irányait.

a nyitrai vártemplom

A cseh megszállók egyik elsőrendű feladatuknak a magyar nemzetiségű egyházfők eltávolítását tekintették, Fischer-Colbrie Ágost kassai püspök kivételével valamennyi püspök lemondását kívánták.

Hálaadó tábori mise a felszabaduláskor - Soós altábornagy, a bevonulás parancsnoka és Zichy Gyula, pécsi püspök (Janus Pannonius Múzeum, Pécs)

1918. november 14-én kezdetét vette Baranyában a szerbek 33 hónapon át tartó szabadrablása, amely helyrehozhatatlan károkat okozott a térség gazdaságának. Emellett a lakosság és a katolikus egyház is súlyosan megsínylette ezt az időszakot.

önarckép, Körtesy Károly, 60-as évek ()

Körtesy Károly fotóművész nemcsak a harmincas-negyvenes évek szovátai fürdővendégeit szolgálta ki felvételeivel, történelmet írt az utókornak: képeslapokon, fotográfiákon megelevenedő történelmet, melyet más forrásokból lehetetlenség lenne feltárni.

m. kir. Operaház

Giacomo Puccini, a 20. század egyik legismertebb olasz zeneszerzője alapos ember hírében állott, gyakran személyesen felügyelte, miként viszik színre műveit. Így jutott el Budapestre is, ahol érdeklődve tanulmányozta a magyar kultúrát, és szívélyes barátságot kötött a magyar zenei élet képviselőivel.

Bozsik-minta

A 19-20. század fordulóján élt és alkotott Kunszentmártonban Bozsik Kálmán fazekasmester, akinek jellegzetes díszedényei méltán váltak világhírűvé. Bozsik sajátságos formavilágát elevenítette fel a közelmúltban egy kunszentmártoni fazekasmester, sőt a kerámiák díszítése a helyi népművészeti egyesületnek köszönhetően kézimunkákon is megjelent.

Vincze Gábor

A második világháború utáni Erdély magyar vonatkozású történéseinek szakavatott kutatója, Vincze Gábor a kilencvenes évek elején fehér hollóként fogott hozzá a jelenkor eme kevésbé ismert korszakának feltárásához. Sokan erdélyinek hiszik, holott született magyarországiként „csak” Erdély megszállottja.

A koncepciós pereket megelőző brutális vallatási módszerekről, az ÁVH kegyetlenségéről mesélt a Franciaországban élő Sujánszky Jenő, aki csak a véletlennek köszönhetően kerülte el a halálbüntetést. A Mezartin-csoport egykori vezetője politikai fogolyból lett Corvin közi harcos.

Szidiropulosz Archimédesz, a Trianoni Szemle főszerkesztője

A Trianoni Szemle szellemisége és irányultsága a fontos, amelyet mi bátran vállalunk, akár támogatják azt, akár nem – nyilatkozta a Történelemportálnak Szidiropulosz Archimédesz. A lap főszerkesztőjétől megtudhatjuk azt is, lát-e esélyt arra, hogy a kezdeményezésüket siker koronázza.

Bálint László

Egyetlen kémet sem sikerült elfogni az elmúlt huszonhárom évben, és senki ne mondja, hogy azért, mert Magyarországon nem dolgoznak idegen hírszerzők! Hol volt az átmentett magyar szolgálatok hozzáértése? – mondta a Demokratának Bálint László nyugalmazott kémelhárító alezredes.

Raffay Ernő (fotó: Csalavári László, Nagy Magyarország)

Milyen előzményei voltak az első világháborúnak? Mikorra várták a kitörését a szemben álló felek? Kinek volt elsődleges érdeke a háború? Elkerülhető lett volna-e a világháború? Raffay Ernő történészt kérdeztük az első világháború 99 évvel ezelőtti kirobbanásával kapcsolatban.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!