Magyar–szlovák „kis háború” 1939-ben
A hadműveleteket mindkét fél sikeresnek könyvelte el. A szlovákok úgy érezték, sikerült a magyarok további térnyerését megakadályozni, és az ország területi épségét biztosítani, míg a magyarok azt hangoztatták, hogy csapataik elérték az eredetileg kitűzött célt, biztosították az Ung völgyét.
A Felvidék felszabadítása – megjelent a Nagy Magyarország tavaszi száma
Április 14-től kapható újságárusoknál a Nagy Magyarország történelmi magazin tavaszi száma, amely az 1938-as első bécsi döntés történelmi előzményeivel, illetve a szerződés aláírását követő felvidéki magyar honvédségi bevonulással foglalkozik.
Vörösterror Püspökladányban
– Most már elvtárs leszel. Egy másik hang azt felelte: – Nem voltam, nem vagyok, nem is leszek, úr voltam és úgy is halok meg. – No majd nemsokára elvtárs leszel, mondotta ismét a másik hang.
A Felvidék visszatér – A medvei átkelés
„A magyar honvédség elsősorban a Felső-Duna szakaszát lépte át Doborgaznál és Medvénél. Mint haditudósító a Medvénél átkelő csapatokkal indultam el arra az útra, melyet hat napon át virágesőben, zászlólengetés és a Himnusz hangjai között tettünk meg.”
Kevés olyan történet van, amely jobban tudná jellemezni az 1950-es évek elején a börtönökben uralkodó állapotokat, mint a „káposztacsata” néven elhíresült gyűjtőfogházbeli eset. A rendszer ritkán bizonyította drasztikusabban gyűlöletét és elszántságát a foglyokkal szemben, mint az 1952. július 16-i tömegverés alkalmával.
Domonkos László kifejezetten Csurka István egyéniségét vizsgálja, és jól teszi, hiszen a teljes irodalmi és politikai kapcsolatrendszer feltérképezése megoldhatatlan feladat elé állította volna. A szerző pontosan ábrázolja Csurka jószívűségből, indulatosságból, önzetlenségből és szemlélődő okosságból összegyúrt különös alkatát.