Nyomozás indul a délvidéki magyarirtás kivizsgálása ügyében
Az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról szóló törvény alapján, két jobbikos képviselő feljelentése nyomán az ügyészség büntetőeljárást indított a titóista partizánok által 1944--45-ben elkövetett délvidéki magyarirtás ügyében.
Egy önjelölt szlovák „forradalmár”
A magyar és a szlovák történetírás közti ellentétek egyik jelentős konfliktusforrása az 1848--49-es szabadságharcban a magyarok ellen fellépő szlovák bandák megítélése. Őket a szlovák oldalon legnagyobb hősnek kikiáltott pánszláv agitátor, Ľudovít Štúr irányította, csakhogy csúfos kudarcot vallott.
Besztercebányai honvédek a limanovai ütközetben
Milyen volt a szlovákok megítélése a háború kezdetén és a limanovai csatában? Ez is kiderül Peter Chorvát szlovák történész írásából, aki a 16. honvéd gyalogezred történetét kutatva ismerte meg a jelentős részben szlovákokból álló alakulat Limanovánál játszott szerepét.
Egyetemi élet a középkori Pécsen
A pécsi egyetem alapításának 645. évfordulóján, szeptemberben tárulhat fel az egykori középkori egyetem vélt épületének kapuja a látogatók előtt. Fedeles Tamás történész szerint mindennaposak lehettek a tivornyázások, a városi polgárokkal való összetűzések, sőt gyilkosságok is előfordultak.
Hunyadi János, a hadvezér és politikus
698 Ft895 Ft
kiadta a
a hazai szabadkőművesség radikalizálódásának kezdetei szakasza (1896–1908)
3040 Ft3800 Ft
kiadta a
a román diplomácia korábban nem kutatott ténykedése Párizsban (1919)
1950 Ft2500 Ft
kiadta a
Utolsó éjszakáján azt mondta: tudja, hogy szép, tartalmas élete volt. És e nagy élet során mindvégig írt és írt és írt és írt. Nagyon-nagyon sokat. Értünk. A fajtájáért. Ki merészelné állítani, hogy Csurka István meghalt? (Domonkos László írása)
Az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról szóló törvény alapján, két jobbikos képviselő feljelentése nyomán az ügyészség büntetőeljárást indított a titóista partizánok által 1944–45-ben elkövetett délvidéki magyarirtás ügyében.
A József Attila-díjas író, dramaturg, politikus hosszú betegség után, életének 78. évében hunyt el.
A nemzetközi hírű kazah történész, Ajbolat Kuskumbajev tanulmányt írt Magyarok keleten és nyugaton címmel, a műben a kazah népbe beolvadt magyar csoportokról is ír. A könyvet az Ómúltunk tára sorozatban a Napkút kiadó jelentette meg, és kedden mutatják be a Bolgár Kulturális Intézetben.
Nem csupán a magyar, de az európai építészettörténet szempontjából is kiemelkedő jelentőségűek az abasári Bolt-tetőn feltárásra váró kora középkori maradványok – véli Entz Géza. A műemlékem.hu magazin cikke.
A magyar és a szlovák történetírás közti ellentétek egyik jelentős konfliktusforrása az 1848–49-es szabadságharcban a magyarok ellen fellépő szlovák bandák megítélése. Őket a szlovák oldalon legnagyobb hősnek kikiáltott pánszláv agitátor, Ľudovít Štúr irányította, csakhogy csúfos kudarcot vallott.
Milyen volt a szlovákok megítélése a háború kezdetén és a limanovai csatában? Ez is kiderül Peter Chorvát szlovák történész írásából, aki a 16. honvéd gyalogezred történetét kutatva ismerte meg a jelentős részben szlovákokból álló alakulat Limanovánál játszott szerepét.
Raffay Ernő történész és Szentmihályi Szabó Péter író előadásaival veszi kezdetét február 2-án, csütörtökön a Polgárok Háza Népfőiskola előadássorozata.
A pécsi egyetem alapításának 645. évfordulóján, szeptemberben tárulhat fel az egykori középkori egyetem vélt épületének kapuja a látogatók előtt. Fedeles Tamás történész szerint mindennaposak lehettek a tivornyázások, a városi polgárokkal való összetűzések, sőt gyilkosságok is előfordultak.
Bár külsőleg felújították az egyik legszebb magyarországi román stílusú műemléket, a lébényi Szent Jakab templomot, nemrégiben a főhajó boltozata vált életveszélyessé – írja a műemlékem.hu magazin.
Január 27-én Csepelen, január 31-én Csornán, február 1-jén Egerben, február 2-án Józsefvárosban tart előadást Raffay Ernő történész.
2012. január 20-án a Párkányi Városi Múzeum „Apáink emlékére” című kiállításának megnyitóján emlékeztek meg azokról a felvidéki magyar és szlovák nemzetiségű katonákról, akik 1942/43-ban a Honvédség kötelékében részt vettek a Don-menti hadműveletekben.
