Történelemportál

Vérlázító partizán emlékezés a honvédelmi tárcánál

Épp csak a Munkásőr induló katonai zenekaros kísérete hiányzott a Honvédelmi Minisztérium delegációjának egy évvel ezelőtti felvonulásához a Fiumei úti sírkertben, amely során a karhatalmisták és a kommunista diktatúra katonai vezetői előtt tisztelegtek a szaktárca intézményének tagjai. A szokatlan akció még a pufajkás Horn Gyula miniszterelnöksége alatt is elképesztő lett volna, ám a Simicskó István honvédelmi miniszter felügyelte tárcánál több, mint különös, hogy ilyenre sor kerülhetett. Az egykori partizán megemlékezések szellemiségének újbóli kivirágzása jól jelzi, hogy még a honvédség állománya is messze áll a rendszerváltozástól, sőt újra visszaszivárogtak a kommunisták utódpártjához kötődő vezetők is, pl. Holló József altábornagy, aki Simicskó Istvánnak lett bizalmi embere.

A karhatalmisták és a kommunista diktatúra katonai vezetőinek kultuszát ápoló rendezvényt nagy csinnadrattával harangozták be, külön tudósítást közölt az eseményről a szaktárca lapja, a honvedelem.hu.

kép

Itt is sikerült egy szokatlan rekordot állítani, történelemhamisításban a honlap munkatársai lekörözték Ormos Mária történész asszony munkásságát is. Szabó Istvánról ugyanis olyan semleges életrajzot tettek közzé, amin minden bizonnyal az érintett is vérig sértődött volna, hiszen a kommunista diktatúrában betöltött érdemeinek egyikét sem mutatták be, pedig lett volna mit. „Szabó István altábornagy (1906-1974) sírját születésének 110. évfordulója alkalmából koszorúzta meg a parancsnokság” – írja a honvedelem.hu.

Szabó István altábornagy sírja

Szabó István altábornagy sírja

Külön felhívták a figyelmet arra is, hogy „az altábornagy a Kossuth-mauzóleum mögött nyugszik”. Hozzátették: „a néhai politikus honvédelmi miniszter miniszterhelyettesként is dolgozott. Az 1956-os forradalom után, a néphadsereg személyügyi főcsoportfőnökeként altábornagyi rangig jutott. 1967-1962 között a Magyar Honvédelmi Sportszövetség országos alelnöke volt.”

Pedig Szabó Istvánnak nem ennyire fényes a múltja, róla többet is érdemes tudni.  1906. november 17-én született a felvidéki Köbölkúton. Hat elemit végzett és esztergályosként dolgozott. 1928-ban belépett a Csehszlovák Kommunista Pártba, majd a párt megbízásából 1938-ban a sztálini Szovjetunióba emigrált. Rákosi Mátyás személyes kérésére 1945-ben Magyarországra érkezett és Hajdú-Bihar megye párttitkára lett. 1948-ban került a honvédséghez, ahol az egykori esztergályos két év alatt altábornagy lett és a HM Személyügyi Főcsoportfőnökévé nevezték ki. 1950-1953 között, a legsötétebb kommunista időkben, tagja volt a párt legfelső döntéshozó szervének az MDP Központi Vezetőségének. 1951-ben a hírhedt Farkas Mihály honvédelmi miniszter helyettesének nevezték ki. Beosztásából a forradalom alatt, 1956. október 30-án leváltották. 1956. november 6-án a Parlamentben jelentkezett Kádár Jánosnál és Hajdú-Bihar megye, valamint Debrecen város kormányösszekötője lett. 1956. december 31-én nyugállományba helyezték. 1957-1962 között a Magyar Honvédelmi Sport Szövetség elnöke volt. 1974. július 31-én halt meg Budapesten, a Magyar Néphadsereg halottjává minősítették.

A honvédelmi tárca delegációja – Vanyur Tibor ezredes, központparancsnok, Ignáth Tibor alezredes és Nagy Gyula őrnagy -, Oláh István hadseregtábornok sírjához vonult át.

Vanyur Tibor ezredes, Ignáth Tibor alezredes és Nagy Gyula őrnagy

Vanyur Tibor ezredes, Ignáth Tibor alezredes és Nagy Gyula őrnagy

A honvedelem.hu róla is olyan kedvező önéletrajzot közölt, hogy Oláh Istvánt bátran elő lehet terjeszteni a Szentszéknél boldoggá avatási eljárásra. Ezt írják: „Oláh István hadseregtábornok (1926-1985) sírhelyét ez évben a Magyar Honvédség váltotta újra, az egykori katona önként jelentkezett a hadseregbe, először 1945-ben, majd 1947-ben. A Honvéd Kossuth Akadémiát és a Honvéd Akadémiát is elvégezte, vezérkari képesítését a Vorosilov Akadémián, az egykori Szovjetunióban szerezte meg 1962-ben. Szolgált csapatparancsnokként 1954-1957 között és kiképzései főcsoportfőnökként 1966-ban. 1966-1973 között honvédelmi miniszterhelyettes, 1973-1984 között a honvéd vezérkar főnöke volt. 1984-től honvédelmi miniszter, az Elnöki Tanács 1985-ben léptette elő hadseregtábornokká.”

Oláh István hadseregtábornok sírja

Oláh István hadseregtábornok sírja

Oláh István még Simicskó István kedvenc sportágának fogalmaival is fekete öves komcsinak számít.  Oláh István 1926. december 16-án született Nádudvaron. 1947-ben végzett a debreceni tanítóképző főiskolán, majd a honvédséghez került és elvégezte a Kossuth Akadémiát. 1949-ben hadnagyként indult a hivatásos tiszti pályája. Gyorsan emelkedett a ranglétrán, 1953-ban már alezredes. 1954-1957 között a Rákóczi Katonai Középiskola parancsnoka. A forradalom alatti magatartását a párt hibásnak ítélte és ezért 1958-ban megrovásban részesítették, de a forradalom leverése utáni időszakban karhatalmi szolgálatot teljesített és az 1. karhatalmi ezredben tevékenykedett. Később ezért a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérmet is megkapta. 1958-tól hadosztályparancsnok volt, majd a Szovjetunióban végezte el a Vezérkari Akadémiát.

Oláh István, a diktatúra minisztere

Oláh István, a diktatúra minisztere

1966-ban vezérőrnaggyá léptették elő. Tagja lett a Kádár-rendszer egyik legfontosabb döntéshozó szervének az MSZMP Központi Bizottságának is. 1973-tól Vezérkari főnök és honvédelmi miniszter-helyettes, majd 1984-ben honvédelmi miniszter lett és hadseregtábornokká léptették elő. 1985. december 15-én halt meg, a Magyar Néphadsereg halottjaként temették el.

2016-ban pedig Vanyur Tibor ezredes, központparancsnok, Ignáth Tibor alezredes és Nagy Gyula őrnagy, érdekvédelmi részlegvezető a hadseregtábornok születésének 90. évfordulója alkalmából is tisztelgett síremléke előtt. Az ő koszorúján is ez a felirat állt: MH KATONAI IGAZGATÁSI ÉS KÖZPONTI NYILVÁNTARTÓ PARANCSNOKSÁG. A szalag másik felén: KEGYELETTEL EMLÉKEZÜNK.

Az esethez tartozik, hogy a kommunista gyilkos rendszer katonai vezetőinek méltatása óriási felháborodást váltott ki a honvédelmi tárca munkatársainál. Másnap elvitették (!!!) a koszorúkat és még a nyomait is igyekeztek eltűntetni a botrányos esetnek. A honvedelem.hu oldalról is törölték a tudósítást és a fotókat is, ám a Történelemportál megszerezte a mentett oldalt.

Jó magyar szokás szerint természetesen a “partizán akciónak” semmilyen felelőse nem lett, maga a miniszter se érezte fontosnak, hogy bárkit is szankcionáljon, hiszen belső információink szerint újdonsült bizalmi emberein kellett volna számon kérje a botrányos esetet. Az meg hogy nézett volna ki?

A kommentelés átemenetileg kikapcsolva. Az eddigi hozzászólások megvannak, csak nem látszanak.
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!