Szenzációs kiállítás a Kurultájon: “saját ősünkkel” találkozhatunk
Egyedülálló kiállítás és egy kegyeleti jurta — az “Ősök sátra” kerül felállításra a Kurultájon a Magyar Turán Szövetség és a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának együttműködése révén. Az Ősök sátrában egy eredeti Honfoglalás kori, előkelő férfi csontjai lesznek megtekinthetőek, ahol az ősök emléke előtt tiszteleghetnek az odalátogatók.
A honfoglalás kori férfi koponyája alapján egy hiteles antropológiai arcrekonstrukció is készült, amely a csontok mellet lesz kiállítva. Így az odalátogatók “saját ősük arcképét” csodálhatják meg. A Magyar Turán Szövetség és a Kiskun Múzeum együttműködésében egy eredeti honfoglalás kori lovas temetkezéses sír valamint a hun kori, avar kori, honfoglalás kori és középkori kun viselet és fegyverzet rekonstruált tárgyai lesznek kiállítva. A kiállítást szakmailag a Magyar Természettudományi Múzeum antropológusai valamint a Kiskun Múzeum régészei készítik elő.
Csak ezt a "honfoglalas" szot felejtsuk mar el vegre.
Mar annyian annyiszor elmondtak hogy miert is kene a tortenelem szemetesebe landolni, en nem fogom.
Csak kerem mindenkitol megegyszer, ne hasznaljuk tobbet. Legalabb mi ne. Ne legyunk sajat magunk ellensegei, hiszen ellensegbol igy is van epp eleg. Koszonom
A magam részéről hajlandó vagyok elfogadni, hogy ne használjuk a honfoglalás szót, ha nagyon röviden megindoklod, hogy miért ne? Mondjuk az nem elég indok, hogy ..mert nem volt ilyen...tehát valami tényszerű indokot kérnék, ha lehet.
Köszönöm.
Honfoglalas: hont elfoglalni, ha pedig elfoglalom akkor az valaki ellen iranyul tehat valakiktol elfoglaltuk a hont magunknak. Ilyen nem volt.
Egyetlen kronikankban em szerepel ez a szo vagyis olyan latin kifejezes amit igy lehetne leforditani. Elso es masodik bejovetelrol van szo. Rengeteg bizonyitek van arra hogy az arpaddal visszjovo nepesseg itt helyben a karpat medenceben oshonos rokon nepekhez tert vissza, tehet se nem ures teruletet "foglaltak" se nem maset. Csak megtertek sajatjaikhoz.
Mindezt cafoljuk ha azt mondjuk honfoglalas, es igy sajat magunkkal szurunk ki es hajtjuk mindenki malmara a vizet aki sajat karpat medencei oshonossagat szeretne elhitetni a vilaggal lsd: tot, roman, rac, sot zsido.
Ennyi lenne a rovid indoklas
Forrasok (nem konkret muveket sorolni tul sok lenne, inkabb csak nehany kutato nevet irom le: Grandpierr K Endre, es Grandpierr Attila, Bakay Kornel, Laszlo Gyula, Obrusanszky Borbala, Takacs Tandor, Torma Zsofia, Huszka Janos, Szantai Lajos es meg nagyon sokan masok, tiszteletem mindannyiuknak)
Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson. Mivel az elméletek szerint volt a magyaroknak őshazájuk, nem is egy, ahonnan mindig tovább kellett vándorolniuk, érthetően a KM-ben való megtelepedés egy új hazát, hont is jelentett. Ehhez a területet el kellett folglalni, akkor is, ha ide nem idegenként érkeztek. Ennek megfelelően az az eseménysor, melynek eredményeként a magyarság birtokba vette a Kárpátok medencéjét és a szomszédos nyugati területeket, az honfoglalás, mivel azzal a céllal vették birtokba, hogy itt végleg megtelepedjenek, azaz hont hozzanak létre.Nem csak azért, mert tudatos volt, illetve ismert volt a terület előttük, hanem azért is, mert tudták, hogy innen nincs további lehetőség nyugatra, de nincs visszaút sem. Tehát egy megoldás van, a megtelepedés, azaz elfoglalták, birtokba vették a területet végleges honnak céljából. Ez pedig független attól, hogy itt lakatlan, vagy lakott terültet találtak. Természetesen nem volt lakatlan terület, hiszen voltak itt szlávok, avarok, frankok, bolgárok, és még jó néhány néptöredék, akik a honfoglalás hatására kiszorultak a térségből, mint pl. a Keleti-Frank Királyság, Morávia és a dunai Bolgár Kaganátus. Egységes állam, mely Árpádék által kezdetben elfoglalt, birtokba vett terület egészét birtokolta volna, nem létezett akkor természetesen.
Amit Ön ír-bejövetel- egyenlőre még mindig elmélet, hiszen történelmi tények még mindig nem igazolják. Mivel itt egy történelem témájú honlapon vagyunk, sajnos tudomásul kell venni, hogy a történelem tényeken alapszik, tényeket tartalmaz, tényekre épül…az elméletek meg nem tények, mivel megnyugtatóan és egyértelműen nem igazolhatóak. Mindegyik elmélet mellett vannak érvek, de nem elégségesek.
Két fő elmélet létezik, de a nagy történelmi időtávlat és a viszonylag kevés írásos forrás miatt nehéz pontosan rekonstruálni a honfoglalás menetét és eseményeit. Két elmélet jelentősen eltér egymástól.
A legelterjedtebb, hagyományos nézet szerint a magyarok egy lépcsőben szállták meg a Kárpát-medencét. A honfoglaló törzsek eszerint 895 táján telepedtek meg a Kárpát-medence alföldi területein. Ekkoriban Szvatopluk morva fejedelem fiainak birodalma már széthullóban volt, ami megkönnyítette a dolgukat. 902-re a Kárpát-medence egész területét irányításuk alá vonták, bár az állataik miatt főként az Alföld, Mezőföld, Kisalföld, Csallóköz és Szerémség területein telepedtek le, ahol megfelelő minőségű legelők álltak rendelkezésre. E nézet szerint az itt lakó, főleg avar és szláv eredetű népek nem éltek túl sűrűn a vidéken és pár emberöltő alatt beolvadtak az új jövevények törzseibe. Ha földművelésben nem is, állattartásban valószínűleg volt mit tanulniuk a magyaroktól, akik ridegtartással, téli takarmányozás nélkül nevelték állataikat.
A másik jelentős elmélet László Gyula nevéhez fűződik. A kettős honfoglalás elmélete szerint a magyarság ősei két lépcsőben szállták meg a Kárpát-medencét. Az első szakasz 670 körül volt (griffes-indás kultúra), míg a második szakasz a jól ismert 9. század végi bejövetel.
Sőt, egy harmadik elmélet is létezik, miszerint a bejövő honfoglalók népessége már itt találta a magyar nyelvet a KM-ben, mivel az már több ezer éve itt volt. Azaz a bejövő Árpádék nyelve, etnikuma és a magyar nyelv maga két különböző dolog. Ezen elmélet egyáltalán nem elképzelhetetlen.
Azt viszont a mai napig nem tudjuk biztosan, hogy a honfoglalók közül mely törzs beszélhette a magyar nyelv ősét,vagy annak későbbi változatát, amint az is valószínűsíthető csak, hogy egy Megyer nevű vezérről/törzsfőről, nemzetségfőről kapta volna a nép, illetve később az ország a magyar nevet.
Ami bizonyíthaó, hogy kulturális, etnikai, sőt genetikai rokonság lehetett a törzsek között, így rokonságban állhattak a hunokkal, avarokkal is, kiknek előttük itt már ’birodalmuk’ volt. Attól viszont a honfoglalók nem bejöttek a korábbi volt hun és avar birodalom, mint rokon népek birodalma címén és jogán, már csak azért sem, mert ilyen fogalom akkor nem létezett és nem volt ismert a vándor, nomád, félnomád népek között. Nagyon jól tudták, hogy egy terület ma ezé a népé, holnap azé, s vissza lehet egy elvesztett területet foglalni az erő jogán, de sosem azon a címen, hogy „de az a mienk” volt. Visszafoglalni egyébként sem nagyon foglaltak vissza semmilyen területet, hiszen a népmozgás állandó és folyamatos volt. Másképp volt kicsit ez a megtelepedett népeknél természetesen, ahol egyfajta szervezett államforma létezett, mely meghatározott területet foglalt magába, s mely területből veszthettek, vagy azt növelhették, de sosem szűnt meg egészen annak lenni, ami volt. Ilyen Kína a térségben, vagy ilyen a Kijevi Fejedelemségként indult korai államforma, mely ettől kezdve viszont folyamatosan bővült, mígnem szinte az egész Kaukázust bekebelezte a cári Oroszország…..de megszűnt és felbomlott területileg is a hunok, az avarok, a Keleti és Nyugati Türk Birodalom is, a Kazár Birodalom is…..népei, törzsei szétszóródtak. Ez volt a története előzőleg a honfoglalóinknak is. Az meg előttem még mindig kérdés, hogy mennyiben voltak ők magyarok is? Ettől függetlenül itt államot alapítottak, melynek neve még sokáig nem is Magyarország volt, hanem latin nyelven Hungaria. Más kérdés, hogy ennek eredete hová és mire vezethető vissza. Bizonyos tekintetben az Uralig, az ugorokhoz igen, némileg a finnugor népekhez is. Nyelvrokonság feltétlen van. De számomra kérdés, hogy a magyar nyelv őse, eredete, gyökere ott keresendő-e egyáltalán…ha nem, és valóban a KM-ben volt már régóta, akkor a hozzátartozó népesség is itt kellett legyen. Amennyire tudom, itt KM-ben ie.7500 körül már létezett a földművelés, keletről bevándorolt népek hozhatták magukkal, és innen terjedt el azután. Nem tudjuk kik voltak ezen népek, honnan jöteek konkrétan, de nem elképzelhetetlen, hogy köztük volt a magyar nyelvet beszélő magyarság.
Mindezt csak azért írom, hogy ezek még ma is elméletek, s nem tények, még akkor se, ha van racionálisan, logikus an kikövetkeztethető kis mozaikkockák. Ne értse félre, tisztelem az Ön által említett kutatókat, történészeket és munkáikat is, nagyra tartom őket. Nem lehetetlen egyik elmélet sem, de mindegyiknek sajátja, hogy a szakma mindeddig nem tud még közel sem egységesen kiállni egyik mellett sem. Így maradnak a tények, ez pedig leginkább a honfoglalás ideje, meg az írott források mint prímer források alapján Etelköz.
A történésznek a tényeket kell szem előtt tartania.
Sajnos azonban azt kell mondjam feleslegesen faradozott, hiszen az on alltal leirtakkal tisztaban vagyok. Ismerem Kristo, Bona, stb, tehat az akademia alltal tamogatott munkakat, igy felesleges volt leirnia.
Tul faradt vagyok hogy most pontrol pontra vitaba szalljak onnel. Csak ket dolog, attol hogy egy elmeletet a hatalom alltal tamogatott kutatok prezentalnak, attol az meg csak elmelet marad nem manifesztalodik tennye. Csak az egyik elmelet helyzeti elonnyel indul a masikhoz kepest(bekerul a felnovekvo nemzedekek okatatasi anyagaba, szeleskorben terjesztik, tamogatjak a kutatot). De attol meg az is csak elmelet.
A masik dolog, az irott forrasok kerdese. Sajat kronikainkat nem fogadjuk el, a kulso forrasokat kontrszelektaljuk. Igy az elmelethez gyartunk forrast, ami nem illik bele a kepbe azt elhhalgatjuk, ez a munkamodszer. Igy meg az is megeshet hogy Kristo Gyula a hun szekelyekbol bolgar torokot farag, a csodaszarvas mondat meg Jordanestol tanuljak meg a magyarok. Ennyit az on tenyeirol. Joejszakat.
Jó lenne, ha rámutatna, hol és miben tettem magamévá az MTA hivatalos álláspontját, mert ilyen álláspontot én nem tettem magamévá. Mindössze annyit közöltem, hogy az elméletek nem tények. A tudományos oldal által képviselt három elméleti irányzata közül egyik sem tény, azaz mint elméletek, lehetőségek ennek megfelelően ki-ki szubjektív szempontopk szerint foglal állást valamelyik mellett. Ennek lehet sajnos olyan következménye, hogy olyasmit is a magyarok történetéhez csatolunk, ami nem tartozna hozzájuk, vagy olyasmitől fosztja meg éppen a tudomány, mely hozzájuk tartozhatna. Illetve miután mindegyik elmélet hívei a magukét tartják szem előtt, nem lehet tudni, hogy melyik felel meg a valóságnak. Pusztán az, hogy bármelyik közül kiválasztunk egyet, és azt mondjuk, hogy ez így volt, az viszont kevés, attól azok még nem lesznek tények. Ugyan abba a hibába esünk, amikor fényes múltat építenek maguknak a szlovákok, vagy románok. Megérte, ha Önnek nem tetszik ez a kritika, de sajnos ez a lényegen nem változtat. Ahogy a fogalmi zavarokat sem lehet elfogadni, emrt az ilyen zavarokból komoly félreértések szoktak kerekedni. Ilyen a honvisszafoglalás, vagy a honfoglalás tényének elvetése is. Nem lesz attól szegényebb a magyarság története, ha Árpádék megjelenését honfoglalásnak, azaz annak nevezzük, ami.
Az elmélet elmélet, és épp azért elmélet, mert nem igazolható egyértelműen, de feltételezhető a benne foglaltak. Mindegyikben van elfogadható és vitatható gondolat. Épp ezért nincs egységes történészi állásfoglalás sem, szemben azzal, amit viszont egyetlen történész sem tagadhat, vagy ítélhet másként, mert tény.Ilyen a honfoglalás, birtokbavétel ténye, hiszen nem tagadható, mert számtalan forrás bizonyítja ennek tényét.
Visszaterve az eredeti felveteshez: ha barki tud mutatni egyetlen egy kulfoldi vagy belfoldi forrast ami indokoltta teszi a honfoglalas terminus technikus hasznalatat, tehat olyan forrast ami alatamasztja a kifejezest szigoruan ragaszkodva a szo csupasz jelentesehez, akkor hasznalni fogom.
Azt gondolom nem vitatja, hogy azon források, melyeket fel szoktak használni a honfoglaláshoz, részben idegen, és későbbiek, mint ahogy itt megjelentek Árpádék. A hazai források még ennél későbbiek. Egyidős forrás tehát a honfoglalással tulajdonképp nincs. A hazai források pedig utólag is mind arra alapoznak, hogy a hun, az avar nép és a magyar nép rokonok, ennek megfelelően ide a magyarok bejöttek csak. Csakhogy ezzel alapvetően az a gond, hogy a mai napig vita van a történészek között abban, hogy kik kik is voltak tulajdonképpen, mennyiben voltak azok, akik, és főleg mennyi köze van hozzájuk a magyaroknak? Azután mutasson nekem egy olyan forrást, mely egyidős a honfoglalással, és maguktól a honfoglalóktól származik, melyből kiderül, hogy ők ide "csak" bejönnek. Mert, ha ilyen forrást tud mondani, akkor az utólag így megfogalmazott szó, a magyarok bejövetele jogos. Akkor tények igazolják, hogy a magyarok ide csak bejöttek. De ilyen forrás nincs, ahogy olyan se, mely egyértelművé teszi, hogy ide magyarok jöttek árpádékkal, vagy itt magyarok lettek volna már korábban. Vagyis bármelyik fogalom, akár a bejövetel, akár a honfoglalás utólagos, elméleti kategória.
Lássunk néhány véleményt:
MARJALAKI KISS LAJOS, 1928
"Mintegy öt éve - amióta a mezőnyéki kora népvándorláskori sírmezőt feltártam, s ezzel kapcsolatban behatóan tanulmányoztam hazánk középkori régészeti leleteit - határozottan kialakult bennem az a felfogás, hogy Árpád honfoglalása csak politikai változást, de ennek ősi, tősgyökeres lakossága zömében (mondjuk 90%-ban) ugyanaz maradt ezután is. ... Úgy gondolom, hogy a mai tősgyökeres magyarság zöme nem Árpáddal jött be, sőt már az avarok, hunok előtt itt élt és magyarul beszélt."
Ebből az derül ki, hogy a magyarság már a KM-ben volt. Ebben az esetben Árpádék nem honfoglaltak, se nem visszafoglalták, hanem csak bejöttek egy már létező honba. Csakhogy nincs bizonyíték arra, hogy itt magyarok lettek volna korábban bármikor is.
Egy másik álláspont:
Anonymus Gesta Hungarorumában a honfoglalást úgy írja le, hogy először a hunok jöttek be, akik a magyarok rokonai, majd utánuk a magyarok. Az orosz őskrónikában (Nestor krónika) is kettős magyar honfoglalásról írnak. Eszerint előbb a fekete, majd a fehér magyarok érkeztek a Kárpát-medencébe. Az itt leírt fekete magyarok valószínűleg az onogurok lehettek, akik a bolgár-törökökkel közös onogur törzsszövetségbe tartozhattak. A magyarok görög ούγγρος (ungrosz) és latin Hungarus elnevezése is az „onogur” szóból ered. Másrészről, a krónikások a „fekete” jelzővel jelölték ugyanazt a népet, amíg még pogány volt, és „fehér” jelzővel amikor már megkeresztelkedett. A pogány és keresztény jelző esetleg egymástól elszakadt néprészeket is jelölt.
Itt arról van szó, hogy először a hunok jöttek be. Na igen, de ha maradunk a bejött fogalomnál, mint az előbbi esetben,akkor ide ők úgy jöhettek "csak" be, hogy Marjalaki esetét figyelembe véve itt már létezett egy hon valakik által alapítva, lakva, akikhez bejöttek. De ilyenről nem tudunk ugye, hiszen Anonymus sem említ ilyet, csak azt, hogy a hunok a magyarok rokonai. Soraiból és művének keltéből következtetve a magyarok alatt Árpádékat érti, akik nem előzték meg a hunokat. Itt tehát borul az Ön értelmezése. Majd azt írja Anonymus, hogy a hunok után a magyarok érkeztek.....Csakhogy a hunok után nem magyarok érkeztek, hanem avarok. Arra sincs bizonyíték, azaz nem tény, hogy az avarok és magyarok rokon nép lennének, de arra sem, hogy a hunok és az avarok rokonok lennének. Elméletek vannak, és egymással ellentmondó történészi vélemények, miszerint mindegyik tud is valamiféle bizonyítékot felhozni a maga oldalán, de egyik sem elegendőt ahhoz, hogy felülírja a másik álláspontot. Mindenesetre Anonymus szerint itt a Nestor Krónikára hivatkozva kettős honfoglalásról beszél. Nos, akkor hogy is van ez a honfoglalás?
Menjünk tovább a Képes Krónikához:
A Képes Krónika szerzője Kálti Márk a pogány kori magyar ősgesztából, a Tárih-i Üngürüszből merítette információinak többségét. Íme egy idézet: „Az Úr megtestesülésétől számított 677. évben, száztizennégy évvel Attila magyar király halála után…….a magyarok másodszor jöttek ki Szkítából……” Hogy is van ez? Attila, a hunok fejedelme 453-ban halt meg. Kálti Márk mester 1358-ban 445-re teszi a halálozási dátumot. De nem lehetett annyira járatlan a számolás tudományában, hogy 445-höz 114 évet adva 677-et kapjon? Mi van akkor, ha az általa leírt magyar honfoglalás időpontja a helyes? Vagy mindkettő?
Attila, mint említettük, 453-ban halt meg. Halála után száztizennégy évvel, azaz 567-ben, a magyar történelmi kronológia szerint Baján kagán települt be avar népével hazánk területére. Vagy Álmos fejedelem magyarjai érkeztek meg?
Anonymushoz hasonlóan a hunok után Kálti is magyarokat ír, akik nem bejöttek, viszont kijöttek Szkítiából. Egyrészt ugye a hunok után avarok jöttek. Másrészt az, hogy kijöttek Szkítiából, mintha azt jelentené, hogy ezek szerint a hunok, és magyarok mind Szkítiából valóak, és ezért rokonok. Na de Szkítia változó terület volt, a szkíta nép meg egy gyűjtőfogalom. És akkor hol vannak az avarok, és honnan jöttek ők, ha azok is rokonok?
Menjünk tovább, a kelta mondákra.
A honfoglalás egy teljesen külön témája az ír mondáknak, mely tökéletesen egyezik azzal, amit ma állítanak, hogy Belső-Ázsiából jöttek. Szkíciából indulnak el, letelepednek a Meotiszi mocsarakban, ott megszaporodnak, felerősödnek, és onnan indul a honfoglalás Írország felé. A legutolsó honfoglalást, Milék honfoglalását tekintik a hivatalos kelta honfoglalásnak, de mindegyik az volt. A magyaroknál is csak Árpád honfoglalását tekintik az igazinak. Mil, akárcsak Álmos, nem léphetett be Írországba, mert mielőtt betette volna a lábát, meghalt. A honfoglalást fiai Ébel és Eleon vezetik le, akik északról és délről támadva elfoglalják Írországot, majd testvériesen kettéosztják a területet, tehát nem történik testvérgyilkosság. Mil a hét törzs vezére volt. A hét törzs kimondottan a honfoglalás miatt áll össze Spanyolországban, és mikor megválasztják őt vezérré - mondják a krónikák - kelta szokás szerint pajzsra emelték.
Kelták, akik szintén Szkítiából jöttek, vagyis akkor rokonai a hunok, avarok, magyarok.....na igen, tudvalevő, hogy a kelta név megintcsak gyűjtőnév, és kelták, illetve egyik ága a gall a vaskorban ellepte Európát, sőt keveredtek az itteni népekkel is. A Dunántúlon illír-pannon törzsekkel, az Alföldön a szkítákkal, Erdélyben a dák néppel keveredtek. A Duna mentén a leghíresebb kelta települések voltak: Győr (Arrabona), Bécs (Vindobona), Óbuda (Aquincum), Belgrád (Singidunum), Szekszárd (Alisca). Na de ha szkítákkal keveredtek, s ez gyűjtőnév, s maguk is Szkítiáből jöttek ki, akkor szkíta nép keveredett szkíta néppel az Alföldön? No de mely szkíta etnikum, mely szkíta etnikummal? No és akkor Árpádék és a magyarok? Ugyanis ma úgy tűnik, hogy a kelta nyelv indo-európai ősnyelv ie.8700-ban létező nagy nyelvcsalád volt, melynek egyik tagja a kelta ie.3200-ban vált ki és került Európába, ahol szintén kétfelé vált. A gall maradt a kontinensen, másik ága átkerült Britanniábam ahol szintén kettévált britonic (p-kelta)-velszi,bretom-és goidelic (q-kelta)-ír, skót ágra. Ezek szerint igaz lehet az az elmélet is, hogy az első földművelők a KM-be is, de Európába is Anatolián keresztül érkeztek. És az is igaz lehet ...
Magam is örülök, hogy-ha nem is egyeznek a szempontok-de érdeklődnek általában a történelem, és elsősorban a magyar történelem iránt. Örülök, hogy sokan olvasnak is, még ha nem is könnyű feladat a ma már elérhető anyagok szerzői közül eldönteni, melyik álláspont lehet mérvadó.
A mostani vitában-többnyire a nem feltétlen mindig a valóságot tükröző-hivatalos álláspont ütközik a lehetséges szempontokkal, amik léyneges szempontok. A magyarok történetével kapcsolatban igen sok a homályos pont, akár valamiféle kezdeteket keresve, akár a közelmúltat, akár jelent figyelembe véve. A KM-ben való megjelenésünk, a magyar nyelv eredete, kultúránk gyökere lényeges dolgok. Ezért úgy érzem, minden meglátást, akár hipotézist is érdemes végigjárni, amennyire lehetséges, és nem feltétlen megmaradni a tudmány mindenkoriálláspontjánál, hisz a tudomány részéről sem lehet végleges és döntő álláspont a mai napig sem. Természetesen-a magam részéről elgalábbis- jó szem előtt tartani, hogy van egy határa a történelem 'szabad magyarázatának' is, tehát nem szerencsés, ha átesünk a ló másik oldalára, és olyasmit igyekszünk belemagyarázni, ami valójában nem állja meg a helyét. Nem olyan könnyű ez sem.
Köszönöm.
Mondjuk, sok igazság és találgatás elhangzott a Honfoglalásunkkal kapcsolatban. Amiért megszólalok, az inkább a józan paraszti ész logikáját követi, egyetértve pld. Bíró András tudományos véleményével. Először is, hallgassunk a szívünkre, és a minden "nem idegenszívű" magyar hagyománytiszteletére és hitére, mi szerint: semmi gondunk a hunokkal, az avarokkal, a szkítákkal, és még hosszan sorolhatnám a legkülönbözőbb nemzet és nemzetségneveket - rokonaink és barátaink neveit, évezredeket felölelően, Kínától Marokkóig. S túl azon, hogy döbbenetes történelemhamisítást kell elszenvednünk, nem csodálkozhatunk azon, hogy hiteles tudósaink és kutatóink maguk is belegabalyodnak az írott és íratlan töredékhalmazok mérhetetlen mennyiségébe.
Gondoljunk bele: soha sehol nem tagadták azon népek létezését, akik a hosszú lista alapján, valamilyen formában hozzánk kapcsolható. Egy magyaros fordulattal, mondhatnánk azt is: úgy tartozunk mi egybe, mint az erdők-mezők virágai, de bokrétába csak a legjobbak tudtak kötni bennünket. Aki testben és lélekben is magyar, az érti legmélyebb örökségeink hordozóit: a dalt, a szót, a mesét, melyek sokaságából egynémely mind a mai napig - szinte változatlanul - ugyanúgy szól Mongóliában, Kínában, hogy ne is soroljam tovább. Hallgassátok és értsétek. Vagy turkáljatok egy kicsinykét néprajzi kincseink és hagyományaink között...
Játszunk tovább gondolatot. Vegyünk néhány - elérhető - tudományosan igazolható tényt, azzal a megjegyzéssel, hogy a legtöbbjét vagy nem ismerjük, vagy eltüntették, vagy még elő sem kerülhetett. Az azonban biztos, hogy ha összerakjuk az eddig szétszórtan találhatókat, már abból is hatalmas és csodálatos történet bontható ki egy népről, vagy közel azonos kultúrkörről. S ha hozzátesszük mindehhez a földrajzi területek méretét és a számba vehető évezredeket, még szebb és értelmezhetőbb az egész. Azzal pedig nem nagyon kell foglalkozni, hogy időnként mit köpködnek ránk azok, akiket hébe-hóba elagyabugyált valamelyikünk valahol - legtöbbször igazságosan. Mert az is igaz, hogy igazságosak voltunk. Fe-fel horkantunk miatta, amikor csak tehettük. S nem érdekes: a magyarok főbíráját éppen Horkának titulálták?
Ismereteim szerint, a nyugati tudományos kutatási adatok sokkal több ténnyel bírnak, mint amivel az MTA - nyakig sárosan - tömi a fejünket.
Tud valaki bármit is a Volga-Káma vidékén megtelepedett két törzsről, akik töredékeikben is magyarnak vallják magukat, és Udmurt népnéven ismertek az Orosz Birodalomban. Régészeti leletek bizonyítják, hogy mióta élnek azon a területen, s hogy azt megelőzően csak a mamutok sétafikálhattak arrafelé - nesze neked Őshaza.
A finnugorokhoz pedig végképp semmi közünk. Legfeljebb, hosszú vándorlásaink során, érintkeztünk az északi népekkel, s inkább ők vettek át szavakat tőlünk, mint a jó szomszédok, amikor igyekeznek megértetni magukat... Röviden. az Altájnál feljebb kár kutakodni, ha nagyobb célra törünk.
Belső-Ázsia már izgalmasabb, és szinte képtelenség feltárni egy emberöltő alatt, ráadásul, ebből a szempontból alig érintett.
Nem szaporítva a szót, vegyünk egy nagy levegőt és hallgassunk azokra a népekre, akik tucatszám vallják, hogy testvéreink, rokonaink és barátaink. S amikor mindehhez hozzátesszük az eddigi töredékeinket, valami egészen más kezd kibontakozni a múlt homályából. Egy egészen más történet és történelem, tele csodával, élettel, küzdelemmel és szépséggel, mint széles e világban mindenhol, ahol nem tagadják az igazságot, legyen az a legszigorúbb.
Pirkad. (Ugye milyen szépséges ez a szavunk is? Mennyi minden társítható hozzá? Ízlelgessük csak a többivel együtt, legrégebbi nyelvemlékeink sorával.)
Kaptam egy emailt, érdemes végigolvasni és hozzátenni minden saját információt.
Érdekes, bár nem új, és van benne egy pár nyilvánvaló, gyerekes túlzás! Pl.: a "kocsi" ! A Kocs községben, a XV. századtól gyártott, onnét elterjedt, könnyű, strapabíró, és SZÉTSZEDHETŐ(!) "kocsi-szekér" csak a korábbi kerekes járműveknek egy tökéletesített, sikeres változata volt. Ennek neve rövidült le "kocsi"-ra.
Más kérdés, hogy amit Glatz Ferenc leírt, az egy nagyon nagy szemétség és HAMISÍTÁS!
VAJON HAZUDNAK-E A MAGYAR TÖRTÉNÉSZEK?
VAJON MI AZ IGAZSÁG?
"Hippocrates (i.e. 456 - 366.) Európában él a szittya nép, melyet szarmatáknak, szakáknak, szabiroknak, gepidáknak, pártusoknak, pannonoknak, médeknek, jazigoknak(Jász), hunnusoknak és avaroknak is neveznek...."
... a cenzúrások már megint dolgoznak
"... a Római hódítók korában is jóformán üres volt a Kárpát medence és korábbi telepeseknek nyoma sem volt. Ezer évvel később is csak szlávok éltek itt, ezek azonban nem tanúsítottak ellenállást a jóval később érkező magyar megszállókkal szemben..."
Érdemes idézni Glatz Ferenc írását a Magyarok Krónikája c műből melyben a Tudományos Akadémia elnöke a következőket írta a magyar nemzet őseiről:
" Ezek a primitív hordák, akiknél a gyermek- és nőgyilkosság régi tradíció ... görbe lábú gyilkosok, primitív hordák, nyelvük nem lévén, a sokkal műveltebb szláv törzsek szavait lopták el... "
Lássuk hát, mit is tanítanak Európa egyetemein erről az időszakról és mi az, ami nyugaton köztudott, s amiről a mi akadémiánk úgy hallgat, mint a sír...
Az őskőkor és az új kőkor emlékei - a Kárpát-medencében a nyugati tudósok ismertetésében a következőket tartalmazza:
1. Az ősember egyik legfontosabb szerszámának alapanyaga az obszidián volt, melynek eddig feltárt lelőhelyei Tarcal, Tokaj, és a Hont megyei Csitár község határában voltak. A feltárások igazolják hogy ezeken a helyeken KŐIPARTELEPEK voltak, ami a kő tömeges felhasználását bizonyítja. Az a tény már önmagában is nagyon nagy tömegű lakosságot jelent.
Angol régészek megállapítása szerint az obszidián út, a só út, a borostyánút, kagyló út innen indult ki, a Kárpát-medencéből, és jutott el Európa minden lakott helységébe.
Ezen utak összefutása és találkozása a Kárpát-medencében a tömegek által legsűrűbben lakott terület volt. Európa legsűrűbben lakott területe a Kárpát-medence volt már ebben az időben!! (mit is tanít nekünk a Magyar Tudományos Akadémia, azt hogy a Kárpát medence ez időben üres volt és jóformán lakatlan, csak szlávok laktak itt...)
A nemzetközi tudományos kutatás (a magyar helyett) lépésről lépésre tisztázza, hogy a fémekről elnevezett korszakok is a Kárpát-medencéből indultak ki - különös tekintettel arra hogy Európában először itt voltak ércfeltárások, majd később a Cseh medencében.
A rézkor kezdetén egész Európában csak az alábbi helyeken folytattak bányászatot John Dayton kutató megállapítása szerint:
1. Körmöczbánya (Nyitra) arany, ezüst, antimon
2. Selmeczbánya (Nyitra) ezüst
3. Nagybánya (Szatmárnémeti) arany, ezüst
4. Felsőbánya (Szatmárnémeti) arany, ezüst, cink, ólom
5. Kapnikbánya (Szatmárnémeti) ezüst, antimon, arzén
6. Offenbánya (Torda-Aranyos) ezüst, tellur
7. Veresbánya (Alsó-Fehér megye) arany
8. Rudnikbánya (Nyitra) réz, ólom, ezüst
9. Rudabánya (Borsod) arany, ezüst, vas
10. Nagyág (Hunyad megye) arany, ezüst, tellur, mangán
11.Dognácska (Krassó, Szörény) réz, ólom
12.Szaszkabánya (Krassó, Szörény) réz
13.Majdánpatak (Krassó, Szörény) réz
14.Gölniczbánya (Szepesség) réz, antimon, nikkel
Óriási fémfeldolgozók nyomait tárták fel eddig Bodrogkeresztúr, Lengyel, Erősd, Vincsa, Gulmenitz, Tószeg, Jordánhalom, Tordos, Polgár, Perjámos, Velemszentvid, Hallstadt, Karanovo, Remete, Nyitra, Lerna helyeken. Az itt felsorolt lelőhelyek, és olvasztó telepek kiszolgálását nagy létszámú személyzetnek kellett fenntartani, s terményeikkel is ugyancsak nagy tömegeket szolgáltak ki egész Európában.
A Kárpát-medence őskultúrájának legszenzációsabb bizonyítéka a tatárlaki lelet, melyről a nemzetközi tudósok kutatásai igazolták, hogy több mint 1.500 évvel megelőzik a Mezopotámiai első írásos leleteket.
A nemzetközi orientalista konferencia elfogadta, hogy az emberiség civilizációjának bölcsője NEM Mezopotámia, ahogy eddig hitték, hanem a Kárpát-medence, s ezen belül Erdély. (A tatárlaki agyagtáblák helyi, tatárlaki agyagból készültek, a mezopotámiai legkorábbi leletek 6.000 évesek, míg a tatárlaki leletek 7.500 évesek)
A Magyar Tudományos Akadémia állításaival ellentétben a Kárpát- medence nemhogy nem volt üres, de A Kárpát-medence az őskőkor (a paleolitikum)-tól kezdve Európa legsűrűbben lakott területe volt. Mindenben a Kárpát-medence járt az élen egész Európában lásd -
1. "A Kárpát medence volt a szarvasmarha Európai háziasításának gócpontja, mert a vad őse itt élt a legnagyobb számban. A sertés helyi vad őseinek háziasítását a Kárpát-medencéből, főleg a bronzkorból lehet kimutatni."
2. H. Würm kutató igazolta hogy a Kárpát-medencében a gabonafélék kinemesítése az Őscirokból az i.e. 6.000 - ben már befejeződött.
Állítását igazolják a gabona termesztéséhez szükséges szerszámokat előállító kőipartelepek feltárása és kormeghatározása a már említett Tarcal, Tokaj, és Csitár határában.
3. A civilizációt forradalmasította a kerék feltalálása.
A kerék felhasználásával készült első kocsi is a Kárpát-medencéből származik (Az angol nyelv ma is őrzi a Magyar Kocs község nevét az angol Coach szóban...) Az első kocsik lelőhelyei, Budakalász, Szamosújvár, Gyulavarsánd, és Herpály. Megjelenési idejük i.e. 2.000.
4. A Magyar Tudományos Akadémia azt is állítja, hogy a Római birodalom elfoglalta Pannóniát, és itt sztyeppei állapotokat talált, s jóformán néptelen volt a teljes terület. Ezzel szemben mit is tanítanak Nyugat Európa egyetemein? Edward Gibbons történész könyveiből megtudjuk hogy a Római Birodalomnak Pannónia gabonája és bora kellett, ezért támadtak a Scytha Pannon törzsekre, és i.e. 35. - től i.sz. 9 -ig, összesen 44 esztendei szüntelen hadjáratok árán bírták csak elfoglalni.
Vajon milyen erős, és mekkora nép lehetett mely a világ akkori legnagyobb és legerősebb katonai nagyhatalmának 44 esztendeig ellen bírt állni?
Nyilván nem egy lakatlan és jóformán üres ország lehetett, habár akadémiánk ezt állítja, a tények dacára.
5. A paleolitikumtól kezdve világviszonylatban az első és legősibb a KÜRÖSI kultúra.
6. A Kárpát medencéből származik
- az epigrafikai és paleográfiai írásrendszer
- a korong előtti és a korongolt kerámia
- a gabona kinemesítése az őscirokból
- a fémbányászat
- a fémművesség
- az ötvös művészet és a technikai civilizáció alapja
- a kerék!
- a kengyel!
7. Gordon Childe és Fritz Sachermeyr szinte egybehangzóan írják műveikben, az Európai népek tanítómesterei a Kárpát medencei scythák voltak.
Lássuk a bizonyítékokat a scythák Kárpát medencei őshonosságáról.
A kérdés, ki a Kárpát medence ősbirtokosa, ki az az ősnép mely Európa kultúráját megteremtette.
...
Amióta elolvastam a Cion bölcseinek jegyzőkönyveit, én már semmin sem csodálkozom! A gonosz hatalmak kis buta játékszerei vagyunk, lilith istennőnk jól feladta nekünk a leckét, amit csak összefogással és egymás iránti tisztelettel lehet csak megoldani, vagy elbukunk és rabszolgái leszünk egy idegen kultúrának!
Egyébként szerintem lilith a sumir istár nevű ejtőernyős "idegenel"
azonos, elnézést ha tévedek.
users.atw.hu
Csak néhány gondolat, a "minden a KM-ből indult ki" felvetéshez. Sok minden innen terjedt el Európa más földrajzi területeire valóban, és egyáltalán nem volt lakatlan a KM, de korszakonként változó volt a népessége. Ahogy nem igaz Gimbutas indoeurópai népekról vallott nézetei és Kurgán-elmélete, ugyanúgy vannak tévedések a magyar nép finnugor őshazájának feltételezésében is, de a magyar és a finnugor nyelvek némelyikével ettől függetlenül fennáll a nyelvi rokonság. Talán gonosz hatalmakról sem beszélnék, hanem a hatalom gonosz természetéről inkább. Az tény, hogy a nyugati világ szeretné az indoeurópai prioritást fenntartani, és messze igyekszik kiszorítani a nem-európaiakat az európai kultúrához való hozzájárulásukhoz, de a másik oldalon mi magyarok is szívesen átesünk a ló másik oldalára. Szóval néhány gondolat Salamon Konrádtól idézve, amikkel a magam részéről egyetértek.
"A fontosabb háziasított állatok eredete
Háziasítás ideje Háziasított állat Vad ős A háziasítás ideje
Kr. e. 11000 kutya farkas több helyen
Kr. e. 8000 juh vadjuh Irak, Irán, Levante
Kr. e. 8000 kecske bezoár, vadkecske Zagrosz-hegység, Irak
Kr. e. 8000 szarvasmarha őstulok Délnyugat-Azsia, Európa, Afrika
Kr. e. 7000 sertés vaddisznó Délnyugat-Azsia, Anatólia
Kr. e. 7000 macska vadmacska Délnyugat-Ázsia
Kr. e. 6000 jak vadjak Tibet
Kr. e. 4000 ló vadló Dél-Ukrajna
Kr. e. 4000 láma guanakó Andok
Kr. e. 4000 alpaka guanakó Andok
Kr. e. 3500 szamár vadszamár Északkelet-Afrika
Kr. e. 3000 egypúpú teve vadteve Dél-Arábia
Kr. e. 3000 liba vadliba Délkelet-Európa, Északkelet-Afrika
Kr. e. 2500 ázsiai bivaly indiai vadbivaly Indus-völgy, Mezopotámia
Kr. e. 2500 kétpúpú teve vadteve Türkmenisztán, Irán
Kr. e. 2400 méh vadméh Délnyugat-Azsia, Európa, Afrika
Kr. e. 2000 selyemhernyó vadselyemhernyó Kína
Kr. e. 2000 tyúk vörös dzsungeltyúk Indus-völgy
Kr. e. 1000 kacsa vadkacsa több helyen
Kr. e. 1000 nyúl üregi nyúl Dél-Európa
Kr. e. 1000 rénszarvas vadrénszarvas Arktikus Eurázsia
Kr. e. 500 pulyka vadpulyka Mexikó
A Balkánon és az Alföld déli részén már Kr. e. 7000 körül fokozatosan délről északra haladva megkezdődött a termelőgazdálkodásra való áttérés. Az Itáliai- és az Ibériai-félsziget tengerparti sávjában fél évezreddel később indult ez a folyamat. Közép-Európában további egy évezreddel később, Kelet-Európában és az Atlanti-óceán partjai mentén, illetve a Baltikumban még később, 5000 után.
A legtöbb termesztett növény (pl. búza, árpa) és háziasított állat (pl. juh és kecske) vad őse nem található meg Európában. Viszont a kontinensszerte elterjedt vadtulkot és vaddisznót valószínűleg itt háziasították. Egyelőre nem egyértelműen eldönthető, hogy a földművelést és az állattartást a Közel-Keletről bevándorolt népek honosították meg, vagy a helyi mezoliktikus népcsoportok valamiképpen átvették a szomszédságból ezt a tudást és gyakorlatot. Egy bizonyos, hogy Dél-Görögországban, a Peloponnészosz félsziget egyik barlangjában Kr. e. 7000 körül megtalálhatók az árpa, a lencse termesztésének, a juh- és a kecsketartásnak a régészeti nyomai.
A legkorábbi európai földművelők életmódja Délkelet-Európában hasonló volt a délnyugat-ázsiaihoz.
A Balkánon észak felé terjedő termelőgazdálkodás Kr. e. 6000 körül eljutott a magyar Alföldre is. Az Al-Dunától a Körösök vidékéig húzódó területet benépesítő csoportok a folyók és erek partsávjára települtek.
Közép-Európa északabbra fekvő, hűvösebb és nedvesebb éghajlatú területein a földművelés és állattenyésztés Kr. e. 5300 után kezdett teret nyerni, s néhány száz esztendő múltán már Skandinávia határáig húzódott a termelőgazdálkodás övezete. Az északabbi régióban búzát és árpát termesztettek. Más növények (pl. a lencse és a borsó) egyelőre még nem tudtak alkalmazkodni a hidegebb éghajlathoz. A gabonafélék meghonosítása sem volt egyszerű.
A Földközi-tenger nyugati medencéjének népessége csak fokozatosan vette át a termelőgazdálkodás egyes elemeit. A tengerparti sávban csak a juhtartás (Kr. e. 6000-5200 között) és a búzatermesztés terjedt el, és hosszú ideig megmaradt a halászat, a vadászat (nyugaton valószínűleg nagyobb volt a vadállomány, mint keleten) és a gyűjtögetés elsőbbsége. A juh után a háziasított kecske csak mintegy félezer évvel később mutatható ki, a sertések még későbben. Az atlanti partok mentén az élelemtermelésre való áttérés csak akkor következett be (Kr. e. 4000-re), amikor a növekvő népességet a természetes élelemforrások már csak egyre szűkösebben tudták eltartani (a tengervíz sótartalmának csökkenése miatt eltűntek az osztrigák).
A Földközi-tenger nyugati medencéjének népessége csak fokozatosan vette át a termelőgazdálkodás egyes elemeit. A tengerparti sávban csak a juhtartás (Kr. e. 6000-5200 között) és a búzatermesztés terjedt el, és hosszú ideig megmaradt a halászat, a vadászat (nyugaton valószínűleg nagyobb volt a vadállomány, mint keleten) és a gyűjtögetés elsőbbsége. A juh után a háziasított kecske csak mintegy félezer évvel később mutatható ki, a sertések még későbben. Az atlanti partok mentén az élelemtermelésre való áttérés csak akkor következett be (Kr. e. 4000-re), amikor a növekvő népességet a természetes élelemforrások már csak egyre szűkösebben tudták eltartani (a tengervíz sótartalmának csökkenése miatt eltűntek az osztrigák).
Afrika sajátossága, hogy a jégkorszakban soha nem érintette az eljegesedés, sőt klímáját inkább a szárazság jellemezte. A jégkorszak után viszont csapadékosabb lett az éghajlat, olyannyira, hogy a Szahara Kr. e. 9000 után mintegy 5-6 ezer esztendőn keresztül lakhatóvá vált (sok helyen még tavak is kialakultak). Ennek bizonyítékai a Kr. e. 6000-4000 között készült szaharai sziklafestmények, amelyeken zsiráfokat, elefántokat, orrszarvúkat, vízilovakat láthatunk. Majd feltűnnek a háziasított szarvasmarhacsordák is, sőt a zsiráf háziasításának kísérletei is dokumentálhatók.
A Szaharától a Nílusig és a kelet-afrikai árokrendszerig húzódó sávban vadászó, gyűjtögető embercsoportok éltek, amelyek halásztak, illetve vízilóra, krokodilra és más állatokra vadásztak. Kr. e. 7000 körül már egyre több volt az állandó településük, ahol agyagedényeket is készítettek. A VII. évezred végén már kimutatható a köles, a cirok, majd az árpa termelése. Ekkor kezdődött meg a juh- és kecsketenyésztés is. Mivel Észak-Afrikában nagy területeken élt az őstulok, a szarvasmarha őse, valószínű, hogy helyben háziasították.
Kr. e. 5000 körül a Szahara régiójában általánossá vált a szarvasmarha-, juh- és kecsketartás, valamint a gabonatermesztés. A folyamat a délebbi területeken (a szavannák övezetében) folytatódott, mert az éghajlat kezdett szárazabbá válni.
Indiában a termelőgazdálkodásra való áttérés minden bizonnyal közel-keleti hatásra történhetett. Kr. e. 7000 körül az Indus-völgyben (a mai Pakisztán területén) már téli búzát és árpát termesztettek, juhot, kecskét és szarvasmarhát tenyésztettek. Ez az a terület, ahol a III. évezredben a többi ókori keleti (egyiptomi, mezopotámiai) kultúrához hasonló civilizáció alakult ki.
Kínában más területektől függetlenül tértek át a termelőgazdálkodásra. Kr. e. 6000 körül (újabb ásatások szerint talán Kr. e. 8000 körül) a (déli) Jangce folyó völgyében már rizst termesztettek, az (északi) Huangho-folyó völgyében viszont a köles termesztését részesítették előnyben. Sertést, csirk ...
Inkább régészek munkáit olvassátok.
Belényesy Károly, Honti Szilvia, Kiss Viktória
Gördülő idő
Somogy M. Múzeumok Igazg., 2007
Régészeti feltárások az M7-es autópálya Somogy megyei szakaszán Zamárdi és Ordacsehi között