Nagy-Kurultáj – Bugac, 2010. augusztus 6-7-8

2010. március 13. 22:47

Három napos lesz a Nagy-Kurultáj, amelyet Bugacon, 2010. augusztus 6. és 8. között tartanak. A Kurultáj főszervezője és koordinátora a Magyar-Turán Alapítvány közhasznú szervezet, társszervezője Bugac település önkormányzata. A rendezvény hivatalos honlapja a kurultaj.com, hivatalos lapja a Kurultáj újság, amelyet a Magyar-Turán Alapítvány ad ki április hónaptól kezdve. A rendezvénnyel kapcsolatos, közlemények, felhívások, információk csak akkor hivatalosak, ha e fórumok valamelyikén is megjelennek.

Kurultáj

A háromnapos programban szerepel a közép- és belső-ázsiai delegációk fogadása ünnepélyes műsorral. A főszervezők, a főbb díszvendégek és a delegációk vezetőinek beszéde után felvonulnak a látványos megnyitóhoz a hagyományőrző lovas és gyalogos hadak, majd történelmi élőképeket mutatnak be a résztvevők a nagyszínpad előtti “küzdőtéren”. A nap további részében bemutatók, előadások, kiállítások, sportversenyek, vetélkedők, interaktív programok, zenei és táncprogramok zajlanak. A tábor területén hatalmas kézműves vásár is lesz (a részvétel csak szakmai minőség-ellenőrzés után lehetséges).

Kurultáj

A második és harmadik napon a bemutatók és műsorok mellett a delegációk tanácskozására és szakrális programokra (szertűz, életfa szentelés) is sor kerül. A Kurultáj műsorrendjének vázlata áprilistól megtekinthető lesz a honlapon. Eddig több mint 130 Kárpát-medencei magyar hagyományőrző és kulturális csoport jelezte a részvételi szándékát, soha nem látott méretű lovasbemutatók, gyalogos harci bemutatók, valamint ügyességi és gyorsasági lovasversenyek teszik egyedülállóvá ezt a három napot.

Kurultáj

Hosszú évtizedek után, a Kárpát medencei magyarság újra átélheti az összetartozás felemelő és magasztos élményét. A Kurultaj példát mutat hazaszeretetből és a lelkekben újra gyújtja a magyar testvéri szeretet lángját! A „kurultáj” szó a Közép és Belső-ázsiai főképp török (pl: kazak, türkmén, baskír, anatóliai török) és egyéb áltáji nyelvekben, törzsi gyűlést jelent. Az ősi magyarok is tartottak törzsi gyűléseket, amelyekre a korabeli történeti (főleg arab és bizánci) források is utalnak.

A magyarság ma már egységes (törzsi tagozódás nélküli) nemzet, de történelmének jelentős részét egészen a Honfoglalást követő időszakokig a nagycsaládokon alapuló, nemzetségi-törzsi rendszer határozta meg (mint a legtöbb lovas-nomád nép esetében). A törzsek egyesítése, a Vérszerződés a magyar nemzeti hagyomány egyik alapköve. Árpád vezérlő nagyfejedelem, a Honfoglalás irányítója, a később évszázadokig regnáló magyar királyi dinasztia alapító ősatyja. Személye a magyar történelemnek az egyik legfontosabb alakja. A nemzet erejét és egységét szimbolizálja! Az ő idejében, valamint a leszármazottainak fejedelemsége alatt, későbbiekben pedig a tőle származó Árpád-házi királyok uralkodása idején írták a magyar történelem legdicsőbb fejezeteit.

A Kurultaj a Magyar nemzet egységét fejezi ki. A Kárpát-medence magyar hagyományőrzői, a kazakisztáni Madjar törzs és a rokon népek küldöttségei együtt ünnepelnek és méltósággal emlékeznek nagy őseikre. A Kurultaj a magyar nemzeti hagyomány legrégebbi, de már bizonyosan magyarnak mondható gyökeréig nyúlik vissza. Megemlékezik Árpád fejedelemről és megünnepli a Honfoglalást. A keletről érkező honfoglaló magyarok kultúrája a sztyeppei lovas nomád kultúrában gyökeredzik és ezen keresztül kapcsolódik a közép- és belső-ázsiai régió számos nemzetének a hagyományaihoz.

A Nagy-Kurultaj rendezvényei a 2007. évi első és a 2008. évi második Kurultaj szellemiségében folytatódnak. Célja az összetartozás érzésének erősítése a nemzetrészekkel, a rokoni kapcsolatok erősítése a közép- és belső-ázsiai, anatóliai, kaukázus-vidéki rokon népekkel. Tisztelgés a magyar hagyományban, illetve a rokon népek tudatában is élő nagy és tisztelt ősök — mint Attila, Baján kagán, Madjar baba, Karcig batir — előtt.

Az ünnepségen azokat a hagyományokat és értékeket jelenítik meg, amely a magyar kultúra és hagyomány szerves részeit képezik (hagyományos magyar mondák és legendák, népzene, néptánc). Olyan valós történelmi eseményeknek állít emléket, amelyeket szakmai alapon is bizonyítottak (történeti forráselemzés, régészet). A nemzetek közötti rokoni kapcsolatok esetében is azokat a szálakat próbálja erősíteni a rendezvény, amelyek tudományosan is megalapozottnak (antropológia, genetika) mondhatók.

A rendezvény alapjait tulajdonképpen Bíró András Zsolt magyar antropológus és humánbiológus (a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának kutatója) egyik kazakisztáni tudományos expedíciója rakta le. A 2006-os expedíción gyűjtött adatok és genetikai (DNS) minták tudományos elemzése során (Y-kromoszóma analízis) bizonyítást nyert, hogy a kazakisztáni Madjar törzs és a Kárpát-medencei magyarok között nem csak névhasonlóság (névegyezés), hanem genetikai kapcsolat is fennáll. A kutatások eredményeit az American Journal of Physical Anthropology című rangos tudományos folyóiratban publikálták. A tanulmány nemzetközileg is nagy feltűnést keltett, és számos elismerést hozott a kutatócsoportnak. A kutatások eredményei Kazakisztánban és más közép-ázsiai országokban is számos folyamatot indítottak el, felhívták a figyelmet Magyarországra.

A Nagy-Kurultaj alkalmával Magyarországon, sőt egész Európában eddig még soha nem látott nagy számban lesznek jelen a Türk-Hun tudatú népek képviselői (Közép- és Belső-Ázsiából, Anatóliából, a Kaukázus vidékéről, Szibériából, Kelet-Európából és a Balkánról), a Kurultaj néhány napra a Türk-Hun világ központjává teszi hazánkat. A számos Kárpát-medencei díszvendég mellett az ünnepségre további 11 országból (Kazakisztán, Üzbegisztán, Törökország, Azerbajdzsán, Kirgízia, Türkmenisztán, Ujgurisztán, Baskíria, Tatársztán, Csuvasföld, Tuva, Karacsáj-Balkárföld, Dagesztán, Csecsenföld, Jakutia, Mongólia, Gagauzia, Bulgária) érkezik küldöttség, delegációnként több magas rangú személy jelezte részvételét. A felsorolt országok nagy részében (sajnálatos módon) nincs magyar külképviselet, így a vízum megszerzése is nagy kiadásokkal jár és igen nagy szervezőmunkát igényel. A küldöttségek többsége saját műsorral is készül (lovasbemutató, harci bemutató, előadások, zene és táncprogramok).

A nagy célok kitűzése szép, de még fontosabb azok tényleges megvalósítása! A Kurultaj nemcsak egy néhány napos ünnep, hanem egy hosszú út első lépése. Egy nagy közös építő munka, amelyben az azonos értékeket valló közösségek együtt dolgoznak, küzdenek és összekovácsolódnak. A hosszú munka és szervezés bevégeztével pedig örömteli szívvel ünnepelhetnek a magyarok és a távoli vidékekről érkezett rokonok, példát mutatva országnak-világnak és a jövő nemzedékeknek!

Szeretettel: a Kurultaj szervezői

13 hozzászólás »

  • Hormay Ákos Végtelen nagy öröm és meghatottság, hogy a Kárpátmedencei magyarok és az ősi magyarság története összekapcsolódva életszerűen megtestesül Magyarország egy neves területén Bugacon. Köszönet s elismerés a szervezőknek.
  • Czikoj Nagyon jó tudni, azt hogy nagyon sok "Jó Magyar"él hazánk területén is, de szerte a világban.Mindig tudtam, sejtettem, hogy valami nem stimmel történelmünk körül.S most szépen kapom a válaszokat a kérdéseimre.Nem szeretnék név felsorolást tartani, mert nem akarok senkit megsérteni az által, hogy véletlenül kifelejtem a felsorolásból.Hál Istennek, sokan vannak.De a leg látványosabb, s leg kézzel foghatóbb, a két eddig megrendezett I.s II.Kurultaj, valamint az MSZ.rendezte Bösztör Puszta-i rendezvények fantasztikusak voltak.Szeretnék köszönetet mondani elsősorban Dr. Bíró András Zsoltnak, Vukics Ferenc nek, s nem utolsó sorban a szervezésben valamint a személyesen résztvevőknek egyaránt.Nagy szív fájdalmam, hogy most sem tudok személyesen Veletek lenni, de lélekben, ott leszek!Reménykedek, hogy most is készül majd videó, s így némileg kárpótolom magam. Huj, huj, karéjoz!!!Eb ura fakó!A Magyarnak ellensége, nem cimborája!Üsd, vágd!-nem apád!Rá,rá,rá!!!
  • Czikoj Hát, elnézést!Az előadókat kifelejtettem, pedig nekik sokat köszönhetek!Nagyon,nagyon sokat!Bocsánatot kérek! Áldás, Békesség!Ellenségbe a Nehézség!
  • Sakk Matt Pontosítás: az illető ország önmegnevezése és magyarországon elterjedt neve KAZAHSZTÁN. A "Kazakisztán" formát tudomásom szerint csak Törökországban használják, de ott Kirgíziát is Kirgizisztánnak hívják, ami valami miatt a hivatalos magyar megnevezés is lett. Az önmegnevezés ebben az esetben Kirgizsztán (nincs "i" a "z" és a "sz") között.
  • csikós péter Akkor ezek szerint a maják és az aztékok nem rokonaink?
    Nem mi vagyunk a világ legősibb népe? (Esetleg a Mársról származunk valóban?)
  • Turáni A Kazahsztán elnevezést mi magyarok a szovjet-orosz rendszertől vettük át. Sajnos mára ez vált hivatalossá. De nem árt, ha tudjuk, hogy az 1920-as /30-as években a magyar szakirodalom (és a köznyelv is) ezt a területet Kazakisztának írta és kazakoknak mondta a népnevet. (Mint ahogy magukat is Kazaknak mondják az ottaniak). Szóval a ma hivatalosan használt „h”-s szóalak szovjet hatásra terjedt el, főként 1945 után.
  • Szűcs Katalin Tisztelt Szervezők!
    Fantasztikus volt az a hangulat és milliő ami átjárta a pusztát, érezve büszkén hogy még sok igazi magyar sziv dobog.
    Fiatal nőként felelőségem a többi lányal és asszonyal hogy minimum 4 gyermekem legyen és minnél többen legyünk. De ugy láttam a rendezvényen sajnos nagyon sok képmutató magyar vagyis -farizeus - volt,hisz olyan elérhetetlen áron árulták a portékályuk ami ma egy olyan felelősségteljes magyar család apának aki már nevel most a hazánknak 2-3 gyermeket megfizethetetlen volt.
    Szomorú hogy nem beszerzési ár felett 5%-10% százalékkal adták a holmijaikat hanem egy ilyen nemes hazafiak között is kereskedni akartak azokon az embereken akik ma nehéz körülmények között tesznek a hazáért azzal hogy nevelik a jövönk gyermekeit.
    Jézus ezért zavarta ki isten házából a képmutatókat kereskedőket. Nekem nem okozott gondot fél dl. levesért ki fizetni 1000ft. de ha lenne 3 gyermekem nem tudtam volna ki fizetni pedig ők igazán hazafik ma Magyarországon. Ez Felháboritott!
  • Anna jogos az észrevétel, elképesztő árak voltak, mintha most akart volna minden kereskedő meggazdagodni
  • ABA Felemelő érzés volt a Kurultájon részt venni, a kezdeményezés kiváló és grandiózus! Ugyanakkor csatlakoznom kell az előttem szólókhoz, nem tartom szerencsésnek hogy ekkora teret engedtek az árúsoknak és hogy a szokásos kaják voltak fesztiválokon átlagosnak mondható, egyébként magas áron. Sajnos nem találkoztam mongol, török, v baskír stb specialitásokkal sem (lehet ez az én hibám, csak kb fél napot voltam). ugyanakkor köszönet illeti a szervezőket azért hogy meghívták ide a türk népek képviselőit és megszervezték a programot! Hajrá magyarok!
  • G elképesztő volt a szervezésben az a 4-5 órás program, amelyen a külföldi delegációk szólaltak fel, ésszerű időkeretben is lehetett volna gondolkodni nem beszélve arról, hogy atűző napon 40-50 percnél többet állni igencsak embert próbáló feladat. Értelemszerűen sokan a sörsátrakat választották, ezek az ülőhelyek pedig nem erre a tömegre voltak kiszámolva. Az árak megrázóak voltak, 1400 egy kolbász, 1600 egy saslik, 4-500 egy kis adag krumpli....stb.
  • ittélek jó olcsó árat kell produkálni akkor oda megy minden szegény kifosztott magyar a harácsolók meg elmehetnek a sunyiba!ha ugrálnak és fenyegetnek akkor kitiltani őket hacsak ??hacsak nem a szervezők maffia tudatú kereskedőket alkalmaz.... mert akkor építhetnének akkor Kurul Plazat is Bp n!
  • G nem kell feltétlenül olcsó árat alkalmazni, de ne érezze azt se az ember, hogy kifosztják.
  • Misi A rendezvény jó volt, de az árakkal át lettünk verve. A kurultáj honlapján 500-800 forint közötti családbarát árakról tájékozódhattunk, megérkezvén pedig 750 forint helyett 1400-1800 forintos kisadag pörkölt árakkal szembesültünk. De nem is lehetett másképp, mert ez egy ízig vérig Magyar rendezvény volt, és képviseltette magát az igazi magyar vállalkozó réteg, aki 3 nap alatt akar meggazdagodni, és mindenből üzletet akar csinálni. Szóval az étel-ital lehúzás volt, ráadásul egységáras.
    Nekem elment a kedvem, sőt inkább hányingerem van attól, hogy már a magyar nemzeti öntudat is biznisz.
  • vidéki A 2008-as és 2009-es bösztörpusztai rendezvények szerintem jobb hangulatúak voltak.
    Legalábbis nem volt ekkora lehúzás egyiken sem.
    Ez a nagy-kurultaj iszonyatosan pénzszagú volt.
    Vérlázító, horror árakon mérték (a sokszor hitvány minőségű)ételt és az italt, ezek a sehonnani búcsús árúsok. Pedig nem ám valami hungaricumokat, vagy igazán magyaros ízeket árultak.
    Nem értem hogy egy ilyen rendezvényre hogy engedhették be ezt a söpredéket.
    A helypénzek pedig az utolsó pillanatban a triplájára emelkedtek...

    Ez a lenne a magyar összefogás? Itt valami nagyon elromlott.
    Egy jó kezdeményezést tettek tönkre. Kár érte.

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket (az esetek nagy többségében ez teljesül). Az alábbi kék gomb segítségével bejelentkezhet Facebook-felhasználóként is, ekkor neve és profilképe is megjelenik majd hozzászólása mellett. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, a felhasználói tartalmat nem köteles ellenőrizni, de a reklám jellegű, jogsértő, vulgáris, illetve mocskolódó kommenteket észlelésük után eltávolíthatja.

Belépés Facebook fiókkal

*