Történelemportál

Cikkek az erdély aktában

1940. augusztus 30-án a bécsi Belvedere-palotában a huszadik század legnagyobb magyar diplomáciai sikerét érték el. Ribbentropot és Cianót azonban nem a magyarság sorsa iránt érzett elkötelezettség vezette a határok megrajzolásánál. A kelet-európai térségben fenn akarták tartani a békét úgy, hogy Erisz almáját a két nemzet közé dobva biztosítsák mind Magyarország, mind Románia hűségét a háború során. Teleki Pál egész politikai pályafutását az igazságtalan trianoni diktátum revíziójának szentelte, ám tragikus módon ezt csak nemzetstratégiájának másik pillére, az önálló magyar külpolitikai mozgástér feláldozásával tudta megvalósítani.

A város ezer éves magyar múltjára utaló régi címer, és ablakdíszek nem kerülhetnek vissza, ám a magyarellenes rágalmakat visszhangozó emléktáblák maradnak a megújuló marosvásárhelyi városházán.

Hosszas szakmai és pénzügyi huzavona után idén augusztus 20-án átadhatják Fadrusz János felújított kolozsvári Mátyás-szobrát.

Vidám ünnepségre és megemlékezésre gyűlnek össze a hétvégén mócok, azaz havasi románok ezrei. A hálaadó alkalom apropója nem más, mint az 1849-es győzelem a magyar szabadságharcosok felett.

Újabb műszaki vizsgálatokat végeznek a szakemberek a barcarozsnyói várban, hogy megállapítsák: a nyári turistaidény végén meg lehet-e nyitni a létesítményt a látogatók előtt. A Brassó megyei parasztvárat szeptemberben azért zárták be a nagyközönség előtt, mert leomlott az egyik erkély.

A Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeuma és a frankfurti Archeológiai Intézet röntgenfelvételt készített az Augustia nevű castrum maradványainak felkutatására Bereck északkeleti szélén. Az elmúlt hetekben végzett ásatások azt bizonyították, hogy valóban itt épült fel a római limest őrző katonai tábor.

FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!