Májusban az eső, az elmúlt napokban a forróság gátolta a régészek munkáját az erdődi várban — nem beszélve Rákóczi szelleméről, akitől ugyan kissé tartanak a munkások, de egyelőre a jelek szerint jóindulatúan szemléli egykori erősségének feltárását.
A csíksomlyói kegytemplom búcsúján minden esztendőben zarándokok ezrei vesznek részt. Székelyföld minden irányából, zászlók alatt érkeznek a katolikus községek hívei Csíksomlyóra. A kegytemplomban és udvarán hallgatott szentmise után a zarándoksereg kivonul a Kissomlyó nevű kálváriahegyre.
Végre lekerül a sepsiszentgyörgyi utcanévtáblákról a XVIII. század legnagyobb magyarirtását vezető martalócok neve. Román részről természetesen máris számosan védelmükbe vették e “nemzeti hősök” emlékét. De mi is történt valójában Erdélyben 1784. véres őszén-telén?
Két évtizeddel a diktatúra bukása után a Szoboszlay-perben hozott felmentő ítélettel a román igazságszolgáltatásban is elkedződhet a rendszerváltozás. Romániában mindmáig — egyedül az egykori kommunista országok közül — érvényben vannak az évtizedekkel ezelőtti koncepciós “hazaárulási” perekben hozott ítéletek.
Nem csak önmaga és a család, de az erdélyi magyarság ügyének is tekinti Barcsay Tamás a gyalui kastély újjáélesztését. A kommunizmus alatt szülőföldjéről elüldözött, Kanadában élő történész professzor tavaly igényelte vissza a családi fészket, amelynek nagy részét a köz rendelkezésére kívánja bocsátani.
A Kovászna Megyei Tanács kezelésébe kerül a neoreneszánsz stílusú árkosi Szentkereszty-kastély. Az egyedülálló értéket képviselő műemlék épület hosszú utat járt be a családi fészektől a raktáron keresztül a művelődési központig.
