A rengeteg látványos program mellett az avar, hun és a szkíta múlttal is megismerkedhetnek azok, akik augusztus 10-12 között kilátogatnak a Kurultájra.
A Kárpát-medence magyar hagyományőrzői mellett szinte az összes hun-türk tudatú nép képviselteti magát az idei Kurultájon – hangzott el kedden, a rendezvény budapesti sajtótájékoztatóján.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, az esemény fővédnöke kifejtette: nagy örömére szolgál, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján egy ilyen jelentőségű hagyományőrző rendezvény évről-évre képes növelni az aktív résztvevők és látogatók számát valamint emelni a programjainak színvonalát. Az alelnök rámutatott arra, hogy a hun, türk és rokon tudatú népek törzsi gyűlése olyan kincs, amellyel értékteremtő módon kell gazdálkodni. Az eseményre érkező küldöttségeket Lezsák Sándor a parlamentben is vendégül látja.
Bíró András Zsolt, a rendezvény főszervezője elmondta: az előző évekhez képest idén újdonság lesz, hogy nemcsak az összes hun és türk tudatú nép küldi el képviselőit Bugacra, hanem Üzbegisztánból a nemrégen meglátogatott madzsar törzsből is érkeznek vendégek a Kurultájra (a kazakisztáni madjar és az üzbegisztáni madzsar törzsek illetve törzstöredékek valószínűleg közös eredetűek). Az idén a Kaukázus vidéket eddig is képviselő Azerbajdzsán mellett most Karacsáj-Balkárföldről és Dagesztánból is érkeznek küldöttek.
„Nagyon komoly háttérmunka folyik a népek összefogása kapcsán, valamint a régészek, antropológusok, történészek és néprajzkutatók együttes munkájának köszönhetően a tábor, a kiállítások és a programok is egytől egyig törekednek a történelem hiteles bemutatására. Így a rendezvényt nemcsak élvezni lehet, hanem mint egy élő történelemkönyvből talán tanulni is lehet belőle” – fejtette ki a szervező. A Turán Szövetség meghívására 111 csapat érkezik a bugaci ünnepre, amely Bíró András Zsolt szerint az szteppei lovas-nomád népekkel való rokonság révén egy valódi, nagy törzsi gyűlés lesz. A Kurultáj a magyar ősöknek és a magyar történelem nagy alakjainak állít közös emléket. Keresi az új kapcsolatokat, és ápolja a meglévőket a rokon népek között.
A már megszokott programok mellett az idei ünnepre elkészült az Ősök Sátrának az „ikertestvére”, így az idei antropológiai-régészeti kiállítás két óriásjurtában lesz megtekinthető. Az egyikben a honfoglalás kora és az avar kor lesz látható, a másik (új) kiállítás részben pedig a hun és a szkíta kor mutatkozik be.
Szakrális programok, tudományos előadások és úti beszámolók, népzenei bemutatók, hagyományőrző sportversenyek, íjászkodási lehetőségek, gyermekprogramok várják az érdeklődőket, valamint szombaton este a Kárpátia zenekar is koncertet ad a helyszínen.
Vasárnap kerül sor a háromnapos rendezvény fénypontjára, a szertűz meggyújtására és a szer elvégzésére. Bíró András Zsolt mindenkit arra biztat, hogy több napra jöjjön, és aki csak teheti, szakadjon ki a mindennapok nyomasztó rohanásából, hogy „valóban átérezhesse a hely és az ünnep szellemiségét”.
Varga Zoltán, a Magyar–Turán Alapítvány alapítója arra utalt, hogy Bíró András Zsolt antropológus volt az, aki kutatótársaival bizonyította, hogy a Torgaj-vidéken élő madjar törzs genetikai rokonságban áll a Kárpát-medencében élő magyarokkal. Hozzátette: a tudományos munka nyomán szerveződött a magyarokkal rokon keleti népek törzsi gyűlése, a Kurultáj, amely néhány év alatt Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvénye lett.
Szabó László, Bugac polgármestere elmondta: a község büszke arra, hogy otthont adhat a magyarság legnagyobb hagyományőrző ünnepének, és vendégül láthatja a rokon népek küldötteit. Bugacon és térségében példátlan összefogás alakult ki, ami a szomszédos településeken élőket is megmozgatja a Kurultáj sikeréért. Hozzátette: Bugac rövidesen testvértelepülési kapcsolatot épít ki egy kazakisztáni településsel. A Kiskunsági Nemzeti Park pedig egy kazakisztáni nemzeti parkkal kezdi el el a „testvér nemzeti park” tervének megvalósítását.