Történelemportál

Szolnok bombázásával kapcsolatos információkat gyűjtenek

Rovatok: Kutatás

Immáron 65 éve, hogy fél éven át először az amerikai, majd az orosz, legvégül még a német légierő is bombázta Szolnokot. Szemtanúk, túlélők jelentkezését várja Magó Károly roncskutató, a Szolnoki Repüléstörténeti Múzeum munkatársa, akik segítenék Szolnok 1944-es bombázásával kapcsolatban az eddig ismert dokumentumokat helyreigazítani, kiegészíteni. A szolnoki Pozsonyi úti megyei levéltárban az évforduló alkalmából időszakos kiállítás nyílt.

Magó Károly főtörzsőrmester nem elégszik meg a már feldolgozott s vitrinbe tett írásos anyagok tartalmával. Úgy véli, hogy bár valóban számos dokumentum került elő az 1944. június 2-től december 17-ig tartó, a várost ért légi támadásokra vonatkozóan, de arról az időszakról, amikor a város környékén húzódtak a frontvonalak, sajnos kevés információ van. A bombázásokkal és a repülőgép lezuhanásokkal kapcsolatban írásos anyagokat a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban, a Damjanich János Megyei Múzeumban vagy a Historica Domusban, a Belvárosi Nagytemplom által vezetett históriás könyvben lehet találni.

Számos esetben az eltorzított tudósítások, félrevezető jegyzőkönyvek szolgáltatták a ma már tanulmánnyá vált adatbázis alapját, de szükség van a szemtanúk, szerencsés túlélők visszaemlékezéseire is, hogy sikerüljön a fontos eseményeket rekonstruálni. Továbbá olyan új információkhoz jutni, melyek segítségével még hitelesebb tényfeltárást lehet végezni Szolnok bombázásval és a repülőgép roncsok felkutatásával kapcsolatban. Akinek érdemi információi vannak, este 18 óra után hívja a 20/9355-964 vagy a 56/505-100 (7374 mellék) számot. Közép-Európa egyik legnagyobb szabadtéri repülőmúzeumának munkatársa a korábban megjelent felhívások hatására egyébként már több alkalommal is olyan szemtanúkra lelt, akik a roncskutatók segítségére volt lezuhant repülőgépek és eltűnt pilóták felkutatásában.

— Szolnok a második világháborúban, akárcsak a korábbi évszázadok csatározásainál is, átkelési, közlekedési csomópontnak számított — beszélt Magó Károly a város történetéről is. — Évszázadokkal ezelőtt a Tisza szolnoki szakasza és a tiszai híd volt a célpontja a megszálló seregeknek, míg a második világégés alatt a város vasútjára fókuszáltak az ellenséges alakulatok. A második világháborúban a vasútállomáson bázist vertek itt olasz és német szállítóparancsnokságok is, sőt a német hadsereg egyik jelentős katonai egészségügyi szűrőállomása is. Miután a szovjet csapatok elfoglalták a várost, sűrű forgalmú kórházvárosnak is számított Szolnok. Nem véletlen, hogy mint fontos stratégiai hely, Szolnok célpontja lett 1944-től a szövetségeseknek. Ez évben június 2-től szeptember 19-ig az amerikaiak bombázták a repülőteret és a vasútállomás környékét. Néhány hetes szünetet követően, október 8-tól az oroszok intéztek légitámadást a város ellen, egészen november 4-ig, majd miután a vörös hadsereg szállta meg a várost, a német légierő is bombázta Szolnokot, ezzel akadályozva a szovjet hadsereg előrenyomulását.

— Szolnok 1948-as polgármesterének, Zsemlye Ferencnek a jelentéséből az derül ki, hogy a június másodiki bombázás során elhunyt 1132 német katona kilenc tömegsírban nyugszik Szolnokon — beszélt a főtörzsőrmester néhány dokumentumról is, amely az eddigi kutatások alapján nem állja meg a helyét. — 2002-ben ugyanis feltárták a német hősi sírokat, ahonnan 670 elesett katonájukat szállították a központi temetőjükbe a németek, és ebből 287 katonát nem lehetett beazonosítani. A Szolnokon eltemetett német katonák legtöbbje azonban nem a bombázás miatt, hanem a földi harcok során hunytak el. Minden más adat helyreigazítása miatt is próbálom megkeresni a tanúkat, a túlélőket, vagy az érintettek rokonait, akiket ezúton is kérem, hogy jelentkezzenek a telefonszámokon! — hangsúlyozta a főtörzsőrmester.

Junkers JU-87 (Stuka)

Junkers JU-87 (Stuka)

— Fertel Lajos segítségével a Gyomaendrőd melletti Kocsorhegyen 1944-ben lezuhant szovjet kétüléses IL-2-es gép féklapja, valamint fedélzeti gépágyúja került elő a környéken lakóktól. Utóbbinak az az érdekessége, hogy valószínűleg egy besült lövedéktől szétnyílt a csöve. Nemrégiben pedig a múzeum felkérésére Tószegnél pontosítottak be a tűzszerészek egy Magyarországon egyedülálló roncsot, amelyre ugyancsak szemtanúk segítségével akadtunk rá. Ilyen gépet még nem forgattak ki magyar földből. Ez egy JU-87-es zuhanóbombázó darabja. Érdekessége, hogy a tengelyhatalmaktól a szövetségesekhez átállt román hadsereg állományában volt, melyet az oroszok tévedésből lőttek le. Mindezeken túl a Tisza felső szakaszán is javában folytatjuk a roncskutatást — számolt be jelenlegi munkáikról a repülőmúzeum munkatársa.

A kommentelés átemenetileg kikapcsolva. Az eddigi hozzászólások megvannak, csak nem látszanak.
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!