Kevés olyan történet van, amely jobban tudná jellemezni az 1950-es évek elején a börtönökben uralkodó állapotokat, mint a „káposztacsata” néven elhíresült gyűjtőfogházbeli eset. A rendszer ritkán bizonyította drasztikusabban gyűlöletét és elszántságát a foglyokkal szemben, mint az 1952. július 16-i tömegverés alkalmával.
Több mint két évtizedet kellett arra várni, hogy Mindszenty Józsefet, a szovjetek által megszállt térség első számú ellenzéki vezetőjét, akit részben saját egyházi vezetői és a Vatikán is a háta mögötti alkukkal játszottak ki, valóban rehabilitálják. Interjú Józsa Ottó történésszel, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány levéltárosával.





