Álproblémának nevezte Csapodi Zoltán, a történelemérettségi-tétel készítő bizottság elnöke a történelemoktatás körül kibontakozott vitákat. Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium igazgatója szerint politikai indíttatású vádak kerülnek a hírekbe, amelyek ártanak a szakmai munkának.
Bánki Erik fideszes képviselő érdekes véleményének adott hangot a minap. Szerinte ugyanis hálával tartozunk a „szovjet katonáknak”, amiért „felszabadították” hazánkat. Ezt olvasván úgy éreztem, mintha egy időutazás részese lennék. (Vincze Gábor jegyzete)
1766-ban Montenegróban egy szélhámos olyan sikeresen adta ki magát III. Péter orosz cárnak, hogy hat évre az ország uralkodójává vált.
Horvátország szabadságáért és önállóságáért folytatott harcát a nemzetközi és a magyar szakirodalomban is vagy a délszláv háborúk egyikének mondják, vagy polgárháborúként emlegetik. A horvátok honvédő háborúként tartják számon. A különbség nem elhanyagolható, nem szavak játékáról van szó, hanem a lényegről: a háború egyformán felelős szemben álló felek harca volt-e, vagy Horvátországot megtámadták, agresszió áldozata lett? (Sokcsevits Dénes írása)
Amit Kemény Zsigmond teremtett, az a magyar szellemtörténet egyik csúcspontja. Életműve talán nehéz nyelvezetű, stílusában olykor hömpölygő és nehézkes, de gondolataiban gránitszilárdságú politikai közírót takar. (Szentesi Zöldi László ajánlója)
A szabadkőművességről bizonyára sokan hallottak-olvastak már, bár általában csak érdekességeket, különféle összeesküvés-elméleteket. Mindenekelőtt felmerülhet a kérdés: megtudhatunk-e biztos információkat egy titkos szervezet működéséről, múltjáról? Esetleg csak pletykák szintjén, leleplezésszerű vagy épp propagandajellegű, ámde megbízhatatlan kiadványok alapján spekulálhatunk róla? (Raffay Ernő írása)