Cikkek az ii. bécsi döntés aktában
Az 1940. augusztus 30-i II. bécsi döntéssel Magyarország 43 492 négyzetkilométernyi területet kapott vissza, benne Székelyföldet is.
Bevonulás Sepsiszentgyörgyre, 1940 címmel ma mutatják be József Álmos nyugalmazott tanár, helytörténész legújabb könyvét. A sepsiszentgyörgyi matematikatanárnak ez a nyolcadik könyve, a negyedik önálló kötete.
Tárházai az alábbi sorok annak, hogyan is emlékeznek az 1940-ben megesettekre a ma emberei. Románia hősére, a fosztogatás éjszakájára, a biciklis magyar bakákra, a felelőtlen rohamra, a bosszúra, a következményekre.
A II. bécsi döntés következtében visszatérő települések közül 47-nek volt legalább 5000 fős lakossága. Az 1941-es népszámlálási adatok szerinti 10 legnagyobb város népességéről közlünk egy áttekintő táblázatot.
Olvassa el Horthy Miklós kormányzó 70 éve kiadott hadparancsát, és nézze meg a bevonulásról tudósító korabeli filmhíradókat.
Szeptember 2-án, csütörtökön jelenik meg a Nagy Magyarország történelmi magazin új száma, amelynek témája az 1940. augusztus 30-án, a bécsi Belvedere-palotában aláírt ún. II. bécsi döntés és az ezt követő erdélyi bevonulás.
1940. szeptember 6-án, hetven évvel ezelőtt vonult be a Magyar Királyi Honvédség élén vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó Nagyváradra. Erre a feledhetetlen napra emlékeznek szeptember 6-án, hétfőn 18 órától a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöki palotájának dísztermében.
A tárgyalások eredményét augusztus 30-án rögzítették német és olasz nyelvű jegyzőkönyvben, amelyeket a két döntőbíró, valamint a magyar és román külügyminiszter – Csáky István és Mihail Manoilescu – írtak alá.
1940. augusztus 30-án a bécsi Belvedere-palotában a huszadik század legnagyobb magyar diplomáciai sikerét érték el. Ribbentropot és Cianót azonban nem a magyarság sorsa iránt érzett elkötelezettség vezette a határok megrajzolásánál. A kelet-európai térségben fenn akarták tartani a békét úgy, hogy Erisz almáját a két nemzet közé dobva biztosítsák mind Magyarország, mind Románia hűségét a háború során. Teleki Pál egész politikai pályafutását az igazságtalan trianoni diktátum revíziójának szentelte, ám tragikus módon ezt csak nemzetstratégiájának másik pillére, az önálló magyar külpolitikai mozgástér feláldozásával tudta megvalósítani.
