Száztíz népbírósági per digitalizált iratanyaga került a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeum elektronikus gyűjteményébe; a közgyűjtemény kutatószobájában nyílik lehetőség megismerni a több ezer oldalnyi, 1945 és 1950 között keletkezett dokumentumköteget – mondta el a kutatás vezetője, Vincze Gábor történész.
A „történelem szemétdombjára” hullnak a vörös csillagok és a kommunista múlt más letűnt ereklyéi az Emlékpont Múzeum új időszaki kiállításán. Egyedi installációval és fotósorozattal idézik fel a hódmezővásárhelyi közintézmény munkatársai a rendszerváltás egyik legemlékezetesebb helyi eseményét a néhány nap múlva nyíló tárlaton.
A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján adja át Héjja Antal fafaragó a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeumnak a Fehér Gárda vezetőjét, Kovács Istvánt megmintázó domborművét. A február 25-én, csütörtökön 17 órától az Emlékpontban megrendezésre kerülő emlékezésen Rostás János egykori fehérgárdista is részt vesz.
A Hódmezővásárhely melletti Kishomokon avar temetőrészletet tártak fel a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) szegedi irodájának munkatársai. A temetőt a feltárást vezető Bácsmegi Gábor régész szerint a késő avar időszakban használták, és érdekességei közé tartoznak a lovassírok, illetve a hármas- és kettőstemetkezés – írta a KÖSZ sajtóközleménye.
Alapos etnikai felmérés és diplomáciai felkészülés előzte meg az 1938. november 2-án aláírt I. bécsi döntést. A Trianon Társaság megemlékezésén dr. Gulyás László történész rámutatott: a történelem egyik legigazságosabb döntése nyomán került vissza a Trianonban elcsatolt területekből több mint 12 ezer négyzetkilométer, és 869 ezer lakos, amelynek közel 90 százaléka magyar nemzetiségű volt.