A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján adja át Héjja Antal fafaragó a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeumnak a Fehér Gárda vezetőjét, Kovács Istvánt megmintázó domborművét. A február 25-én, csütörtökön 17 órától az Emlékpontban megrendezésre kerülő emlékezésen Rostás János egykori fehérgárdista is részt vesz.
a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeum
Az 1949 nyarán kibontakozó Fehér Gárda mozgalom egy igazi titkos antikommunista szervezkedés volt. Az egész hálózatot csak a vezetők látták át, egy-egy összekötő négy emberért volt felelős, a többiekről semmit nem tudott. A fehérgárdisták szűk körben gyűléseket tartottak, arra készültek, hogy amennyiben kitör a forradalom, akkor ők élére állnak a folyamatoknak. Vannak olyan vélekedések is, hogy a Fehér Gárda egyfajta korai előrejelzése a 6 év múlva kitört népfelkelésnek, „egy kis ’56”.
A parasztság kifosztása, a beszolgáltatás és a padlássöprés, az erőszakos téeszesítés, a kulákság elleni hadjárat, a megfélemlítés és az ÁVH terrorja váltotta ki azt az elégedetlenséget, amely a Fehér Gárda ellenállási mozgalom elindításához vezetett. Az első szerveződő egységek 1949-ben jöttek létre az Orosháza–Hódmezővásárhely közötti pusztán. A mozgalom főként a tanyai lakosságot ölelte fel, bár előfordultak Orosházán, Békéscsabán, Makón és különösen Hódmezővásárhelyen városi sejtjei is.
A szervezkedés dél-alföldi részének két főszereplője Kovács István és Blahó János volt. Kovács István katonatisztnek készült, tiszthelyettesként megjárta az amerikai hadifogságot. Az Államvédelmi Hatóság besúgóhálózata segítségével göngyölítette fel a mozgalmat, elsőként Blahót fogták el, majd 1950 őszén sorozatosan tartóztatták le a szervezkedés vezetőit. Kovácsnak módja lett volna menekülni, azonban nem volt megalkuvó típus — elmondása szerint az „erkölcsi halál” jobban riasztotta, mint a testi halál. A harminc vádlottból Blahó Jánost és Kovács Istvánt halálra ítélték, 22 személyt Kistarcsára internáltak. Kovácsot és Blahót 1951. március 30-án kivégezték. (a Fehér Gárda mozgalomról bővebben a Nagy Magyarország 2. számában olvashat)
A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján, február 25-én már reggel 8 órától várják a diákcsoportokat az Emlékpont Múzeumba. A közgyűjtemény munkatársai a vörös diktatúrák áldozataira emlékező 45 perces multimédiás előadást állítottak össze a középiskolás korosztálynak és az általános iskolák 8. osztályosainak. Koradélután az 1956-os forradalom egyik emblematikus szereplőjével, a Kőbányai Gyógyszergyár Munkástanácsának elnökével, Dénes Jánossal nyílik lehetőségük találkozóra a diákoknak egy rendhagyó tanóra keretében.