Történelemportál

Cikkek a felvidék aktában

Popély Gyula új monográfiájának bemutatójára június 12-én csütörtökön 18 órától kerül sor a Polgárok Házában. A könyvet Izsák Lajos történész professzor méltatja.

A cseh megszállók egyik elsőrendű feladatuknak a magyar nemzetiségű egyházfők eltávolítását tekintették, Fischer-Colbrie Ágost kassai püspök kivételével valamennyi püspök lemondását kívánták.

Április 14-től kapható újságárusoknál a Nagy Magyarország történelmi magazin tavaszi száma, amely az 1938-as első bécsi döntés történelmi előzményeivel, illetve a szerződés aláírását követő felvidéki magyar honvédségi bevonulással foglalkozik.

„Hosszú két évtized után, melyet szomorúságban és sötétségben töltöttünk, megint egyszer ünnepe lesz a magyarnak. Régi szépségében, amely meghatóvá nemesedett az elválás fájdalmában, visszatér hozzánk a Felvidék. Lobogó zászlókkal, ünneplő szívvel fogadjuk.” (Herczeg Ferenc, 1938)

„A magyar honvédség elsősorban a Felső-Duna szakaszát lépte át Doborgaznál és Medvénél. Mint haditudósító a Medvénél átkelő csapatokkal indultam el arra az útra, melyet hat napon át virágesőben, zászlólengetés és a Himnusz hangjai között tettünk meg.”

A magyar és a szlovák történetírás közti ellentétek egyik jelentős konfliktusforrása az 1848–49-es szabadságharcban a magyarok ellen fellépő szlovák bandák megítélése. Őket a szlovák oldalon legnagyobb hősnek kikiáltott pánszláv agitátor, Ľudovít Štúr irányította, csakhogy csúfos kudarcot vallott.

FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!