Az 1944. március 24-én veszprémi püspökké felszentelt Mindszenty József két és fél évtizedes zalaegerszegi plébánosi tevékenységének egyik legfontosabb területe volt az egyke elleni küzdelem. A magyarság megmaradásáért, a nemzethalál elkerüléséért egész életében a mártíromságot is vállalni kész későbbi főpap korszakos jelentőségű törvényjavaslatának előkészítését az egyke leküzdésére az önálló magyar államiság végóráiban, 1944 februárjában szavazta meg a Zala megyei közgyűlés.

A túlnyomó részt katolikusok lakta Zala megyében az 1920-as évektől vészesen csökkent a gyermekvállalási arány. A kérdést Mindszenty a gyermekarányos örökösödési rendszer bevezetésével kívánta megoldani, a teljes vagyonöröklést csak 4 vagy több gyermek esetére biztosítva. A társadalmi szolidaritást a fennmaradó tulajdonok sokgyermekes családokhoz való juttatásával építette be a javaslatába.

A vitéz gr. Teleki Béla főispán elnökletével, 1944. február 10-én tartott Zalavármegye Törvényhatósági Bizottságának rendes közgyűlése Mindszenty József és a Magyar Élet Pártja parlamenti képviselője (1939 és 1944 között), dr. Zsidó Sándor ügyvéd következő indítványát fogadta el a népességfogyás megakadályozására:

4022. szám

ni. 1944. jkv. 20.

Dr. Zsidó Sándor és Mindszenty József tvh. biz. tagok indítványa az örökösödési jog megváltoztatása tárgyában.

Indítvány

„Indítványozzuk, mondja ki határozatilag a vármegye törvényhatósági bizottsága:

Az egyre több gondot és az ország elnéptelenítését jelentő házassági bűnök ellensúlyozására a vármegye immár elodázhatatlannak látja az örökösödési jog gyökeres megváltoztatását. Ezért feliratban kéri az új örökösödési jog megalkotását azzal az alapgondolattal, hogy a szülők csak 4 gyermek esetén örökíthetik át egész vagyonukat gyermekeikre. Ahánnyal kevesebb 4-nél a gyermekek száma, annyi ¼ rész száll át az államra és pedig a sokgyermekes szegény családok felemelésére. Az így tulajdonjogilag korlátozott családoknak biztosítandó volna az örökös négygyermekes család kijelölési joga és a vagyon egy részére közérdeket szolgáló jótékony alapítvány letételére a szabad rendelkezés.

A saját hibájukból ilyen korlátozás alá esők annyi értéket megvonnak a nemzettől, kárpótolják a megsértett erkölcsi rendet ilyeténképp.

Indítványunk elfogadása esetén kérjük a határozat megküldését a társ-törvényhatóságoknak csatlakozás végett.”

A megyei kisgyűlés megállapítja, hogy az indítvány az örökösödési jog kívánt reformjának csupán az alapgondolatát érinti, részletkérdésekbe azonban nem bocsátkozik.

Az örökösödési jog jogrendszerünk nagy kiterjedésű szerves része,melynek reformja részletes kidolgozást igényel. A kívánt reformnak személyi és családjogi vonatkozásai is vannak, melyek a módosítani kívánt örökjogi jogszabályokkal szintén összhangba lesznek hozandók.

Mivel ezen kérdések megtárgyalása jogi előmunkálatokat tesz szükségessé, javasolja a kisgyűlés a törvényhatósági bizottsági közgyűlésnek, hogy az indítványt előkészítés és tárgyalás céljából adja ki az egyke elleni küzdelem megszervezésére alakított szakbizottságnak s annak javaslata alapján hozzon majd a közgyűlés az indítvány elfogadásának kérdésében érdemi határozatot.

Határozat

A törvényhatósági bizottság a kisgyűlés javaslata alapján elhatározza, hogy az indítványt előkészítés és tárgyalás céljából kiadja az egyke elleni küzdelem megszervezésére 48959/ni. 1943. jkv. 190. számú határozattal alakított szakbizottságnak.

Erről a közgyűlés dr. Zsidó Sándor és Mindszenty József indítványt tevő tvh. biz. tagokat, valamint további eljárás céljából a vármegye alispánját [dr. Brand Sándort – PNL] értesíti.