Meszlényi Zoltánt, az 1951-ben mártírhalált halt segédpüspököt ünnepi szentmise keretében avatják boldoggá október 31-én 10.30-kor az esztergomi bazilikában. A volt kommunista diktatúra magyarországi vértanúi közül Meszlényi püspök az első, akit a katolikus egyház a boldogok sorába emel.

Meszlényi Zoltán (1892-1951) portréja

A szertartást Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Angelo Amato érsek, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa végzi. XVI. Benedek pápa 2009. július 3-án hagyta jóvá azt a dokumentumot, amelyben elismeri Meszlényi Zoltán Lajos esztergomi segédpüspök vértanúságát.

Amikor az állambiztonsági szervek Mindszenty József bíboros-hercegprímást a kommunisták 1948. december 26-án letartóztatták, majd koncepciós perben elítélték, a kinevezett érseki helynököt, Drahos Jánost pedig megölték, Meszlényi lett az esztergomi érseki helynök. Helynöki székfoglalójában szinte ígéretet tesz: „Krisztus hű pásztoraként a hitet és Egyházunk iránti hűséget nem tagadom soha! Isten engem úgy segéljen.”

Meszlényi Zoltán püspököt 1950. június 29-én 17 óra 30 perckor hurcolták el esztergomi lakásáról az állambiztonsági szervek emberei. A kistarcsai internáló táborba került, ahol elkülönítve őrizték és kínozták. Több szemtanú egybehangzó állítása szerint, télen nyitott ablaknál kénytelen volt éjjel-nappal tartózkodni.

A kínzások, ütlegelések és végkimerülés következtében, 1951. március 4-én halt meg. Legalábbis ezt a dátumot jegyezték fel elrablói és kínzói. Hamvait a rákoskeresztúri Új Köztemető területén helyezték örök nyugalomra, de 1966. június 24-én a földi maradványait exhumálták, átszállították Esztergomba, és örök nyugalomra helyezték az esztergomi bazilikában.