Történelemportál

Cikkek a katolikus aktában

Az Actio Catholica magyarországi szervezete 1932-ben jött létre, Mihalovics Zsigmond herminamezei plébános lett az országos igazgatója. Az Actio Catholicára hárult a két világháború közötti legnagyobb hazai társadalmi esemény, a budapesti Eucharisztikus Világkongresszus megszervezése.

Majláth Gusztáv Károly gróf

A románok meg sem várták a trianoni diktátum kihirdetését, már 1919-től próbálták megfélemlíteni sorozatos egyházellenes fellépéseikkel a magyarokat. Az események miatt Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspökre is óriási nyomás nehezedett, de példát tudott mutatni helytállásból utódainak is.

A Szatmári Egyházmegye 1942-ben felszentelt megyéspüspökének életét szociális érzékenysége, az elnyomottak és az üldözöttek védelme kísérte végig.

A kutatók az 1009 körül, Szent István király alapította katolikus érsekség tulajdonát képező területen ásva, véletlenül bukkantak a meglepő és értékes leletre. Az egykori impozáns, még a keleti keresztény rítusban felhúzott épület akár Erdély legrégebbi keresztény templomának minősülhet.

Újabb ásatásokba kezdtek a székelyudvarhelyi Jézus szíve kápolna belsejében és környékén, hogy eloszlassák az építmény kapcsán felmerülő kételyeket.

A kommunizmus idején elhallgatott és „klerikális reakciósnak” bélyegzett, a magyar keresztény-katolikus sajtót szinte egy személyben kialakító és összefogó jezsuita szerzetes, Bangha Béla korszakos jelentőségének felismerése mindmáig sajnálatosan várat magára. Pedig nem véletlenül nevezték őt a saját korában „Magyarország sajtóapostolának”, és Szekfű Gyula is elismeréssel állapította meg róla, „a Trianon utáni keresztény Budapest gondolkodásának legenergikusabb kialakítója volt”.

FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!