Történelemportál

Cikkek a délvidék aktában

Az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról szóló törvény alapján, két jobbikos képviselő feljelentése nyomán az ügyészség büntetőeljárást indított a titóista partizánok által 1944–45-ben elkövetett délvidéki magyarirtás ügyében.

A csendőrség szerepéről előadó Szakály Sándor egy sokak számára talán újszerű megállapítással kezdte előadását, miszerint a razzia során elkövetett önkényes kivégzések egyáltalán nem a Magyar Királyi Csendőrséghez kötődtek.

Hetven éve zajlott az úgynevezett délvidéki razzia. Ennek emlékét a mai napig is bélyegként viseli a magyar társadalom. Bank Barbara és Szakály Sándor történészeket kérdezte Sinkovics Ferenc arról, mi is történt valójában a Délvidéken 1942 januárjában.

A délvidéki magyarok tízezrei ellen elkövetett kommunista népirtás bűn volt, ennek kimondásához nem szükséges semmi más, csak józan ész és keresztény erkölcs – mondta Kövér László a délvidéki vérengzés áldozataira emlékezve a parlamentben.

Édesapja kivégzésének történetét tárta az olvasók elé Horváth M. Orbán. Eltévedt hősök téves csatatéren című könyvét tegnap a szabadkai főkonzulátuson mutatták be, ahol a kötetet dr. Juhász György, Matuska Márton és Csorba Béla méltatta.

Az újvidéki bíróság rehabilitálta az egyéves korában háborús bűnössé nyilvánított Teleki Júlia délvidéki írónőt és családját, akiket az 1944-45-ös magyarellenes atrocitások idején üldöztek el az újvidéki Csúrogról.

FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!