Történelemportál

Cikkek a délvidék aktában

Szeptember 21-én, szerdán este 19 órakor Szentendrén, a Polgármesteri Hivatal Dísztermében (Városház tér 3.) mutatják be Horváth M. Orbán a délvidéki magyarirtás egyik tragikus fejezetéről szóló könyvét.

Hetven éve tért vissza a Délvidék egy része az anyaországhoz, s az évforduló kapcsán a VMDK szegedi tagozata Vincze Gábor és Gulyás László történészek meghívásával emlékezett meg az eseményről a Millenniumi Kávéházban rendezett esten.

Miközben az 1942-es hideg napokért felelős magyar katonai vezetőket kivégezték, addig a sokkal brutálisabb 1944–45-ös szerb partizánakciók kitervelői és végrehajtói máig Szerbia hősei, kitüntetéseiket senki sem vonta vissza – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Bank Barbara történész.

Ha van a 20. századnak szinte már valószerűtlenül ellentmondásos alakja, a lehető legszélsőségesebb megítélést kiváltó, halála után évtizedekkel is kitartóan áldott vagy átkozott figurája – az Tito marsall. Hatalomra jutásakor sokkal több ártatlan magyart gyilkoltatott meg, mint Kádár János – halálakor mégis valószínűleg lényegesen népszerűbb volt a délvidéki magyarság körében, mint Kádár az anyaországban.

A legújabb kutatások szerint az eddig Nagy Lajos király korából származónak hitt aracsi templom jóval régebbi, még Szent István életében, az 1020-as, 1030-as években épülhetett, s csak a gyulafehérvári állítható melléje. Most is szinte olyan, mint akkoriban: teljesség a semmiben.

A Nagy Magyarország Könyvek 4. kötete, a Visszatér a Délvidék 1941 tíz tanulmányon keresztül mutatja be a délszláv–magyar viszonyt és a visszacsatolást.

FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!