Történelemportál

Fény derülhet a Jézus Szíve kápolna rejtélyére

Újabb ásatásokba kezdtek a székelyudvarhelyi Jézus szíve kápolna belsejében és környékén. A cél ezúttal az, hogy a korábbi, 1973-as ásatások mintegy folytatásaként úgynevezett “szűz területeket” tárjanak fel, hitelesítsék az adatokat, eloszlatva az építmény kapcsán felmerülő kételyeket.

Jézus szíve kápolna, Székelyudvarhely

A Haáz Rezső Múzeum régészei a napokban kezdték el a város határában található, feltehetően a 13. században épült kápolna feltárását. A kicsiny, szobaméretű műemlék épületben két sírépítményre bukkantak az 1973-as ásatások során. A bennük lévő csontvázakat a Haáz Rezső Múzeumban őrzik. A katolikus egyház tulajdonában lévő kápolnát a tervek szerint a közeljövőben felújítják, ezért tartották fontosnak, hogy még a munkálatok megkezdése előtt hivatalosan is lezárják a vitatott kérdést, hogy valójában milyen céllal épült, és milyen célt szolgált eredetileg a kápolna – tudtuk meg a munkálatok helyszínén. „Vita van arról, hogy a kápolna a szokványos rotundák közé tartozik-e, tehát az Árpád-korban épült-e, vagy ahogy az 1973-as ásatás megállapította, egy sokkal későbbi építményről lenne szó, amely valójában az 1560-as években épült” – részletezte Sófalvi András, a Haáz Rezső Múzeum régésze.

Az ásatások, amelyeket a katolikus egyház végeztet, várhatóan április végén fejeződnek be, de a műemlék épület továbbra is betölti eddigi szerepét, így a húsvéti határkerülés egyik jelentős állomása, de az úrnapja utáni Jézus-búcsú helyszínéül is szolgál. A régészek elmondták, hamarosan a falon található kutatóablakokat is tovább vizsgálják majd szakemberek, hogy teljes mértékű felújítás előtt tisztázódjon a kápolnának az építésekor betöltött szerepe. A kis építményt szabálytalan, ovális alaprajzú kőfal övezi, melyhez belülről egy egyszerű remetelak csatlakozik, ám ezek már több száz évvel később épültek, így a most elkezdődött vizsgálódásnak nem a részei.

A nagyobbacska szoba méretű épület padlója téglával van kirakva, négy méter magasságban lévő mennyezetét kazetták díszítik. A barokk díszítésű kis oltárát Lestyán Ferenc jezsuita készítette, aki 1767 és 1773 között volt az udvarhelyi ferences rendház vezetője és az egyházközség plébánosa. A belső falakon a friss, pontosabban 2008-as falkutatások számos 17. századi “hic fuit” feliratot tártak fel, illetve az oltárapszisban egy 19. századinak tűnő, olajfestékkel festett, azonosítatlan férfit ábrázoló festményt is találunk.

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!