Történelemportál

Cikkek a Régészet rovatban

Tizenkilencedik századi kutat találtak a nagyváradi városháza belső udvarán, amikor a tervezett közönségszolgálati csarnok alapjait ásták. Lakatos Attila, a Körösvidéki Múzeum régésze a Krónikának elmondta: a kút valószínűleg a városháza helyén a XX. század fordulójáig működő reál tanodához tartozott.

Csaknem 350 évig még a pontos helyét sem ismerték a kutatók, hogy hol állt a költő és hadvezér, Zrínyi Miklós egykori vára. Belezna és Őrtilos közelében, a Mura magyar oldalán sikerült beazonosítani a vár helyét, ahol nyáron megkezdődhet a régészeti feltárás.

A megyei múzeum régészei szenzációs felfedezésre bukkantak a marosvásárhelyi volt sorozóközpont épületén végzett munkálatok során. A komplexum alatt megtalálták a XVII. századi városbírói hivatalt — ahol az isztambuli diplomataként hírnévre szert tett Borsos Tamás városbíró is dolgozott — és annak épen maradt tömlöcét.

A Dunaharaszti és Vecsés között kijelölt új M0 autópálya-szakasz nyomvonalán egy jelentős avar kori temető sírjait tárták fel a Budapesti Történeti Múzeum régészei. A lelőhely a Gyáli patak második ága mentén, egy homokdomb északkeleti lejtőjén húzodik, mintegy 6000 m2-nyi felületen végeztek feltárásokat. Horváth M. Attila ásatásvezető régész cikke.

Megtalálták Pázmány Péter jezsuita hittudós, bíboros és esztergomi érsek sírját és földi maradványait a pozsonyi Szent Márton-dóm szentélyében — adta hírül hétfőn a Szlovák Püspökkari Konferencia sajtóosztálya.

A római uralom háromszéki maradványai a mai napig érdekes kérdéseket vetnek fel, a régészek azonban óvatosan válaszolnak ezekre, tudván, hogy egyrészt a kutatások nem vezetnek minden esetben konkrét megoldásokhoz, másrészt például a dáko-római kontinuitás elmélete kényes témának számít.

FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!