Esély sincs arra, hogy még az idei év folyamán visszakerüljön a Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye, ezen belül az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány birtokába a radnóti Kornis–Rákóczi-kastély. A visszaszolgáltatás pedig most rendkívül fontos lenne, mivel az elmúlt hét végén a műemlék kigyulladt, tetőszerkezete pedig az előzetes becslések szerint mintegy ezer négyzetméteren károsodott.
A tűz martaléka. Ezer négyzetméteren égett le a radnóti kastély tetőzete (fotó: Keresztalja)
Felelőtlen tarlóégetés okozhatta azt a tüzet, amelynek lángjai átterjedtek a Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegyétől a román állam által elkobzott, a köznyelvben korábbi tulajdonosai révén Kornis–Rákócziként emlegetett radnóti kastélyra. A kár értéke felbecsülhetetlen, mint Holló László, a státus elnöke a Keresztaljának elmondta, két sarokbástya tetőszerkezete égett ki teljes mértékben, összesen mintegy ezer négyzetméteren szakadt be a tető. A lángok szerencsére csak kismértékben terjedtek át a főépülettest cseréppel fedett tetőzetére.
A Maros partján álló négy sarokbástyás, kétszintes kastély a XVI. században épült reneszánsz stílusban. A Bogáthy, majd a Kornis család tulajdonát képezte, aztán a Rákóczi család tulajdonába került. Apafi Mihály erdélyi fejedelem is használta a kastélyt, amelynek nagytermében 15 országgyűlést tartottak. A gyakran változó tulajdonosok sorában találjuk II. Rákóczi Ferencet is. 1887-ben a római katolikus egyház tulajdonába került, amely katolikus gazdasági iskolát működtetett az épületben. 1948-ban államosították, de oktatási funkciója megmaradt. 2002-ig mezőgazdasági iskola működött a kastélyban.
A jelenleg használaton kívüli épületet a gyulafehérvári római katolikus érsekség visszaigényelte a katolikus státus nevében, de mindeddig nem született döntés a visszaszolgáltatásáról. „Reménykedem abban, hogy a mostani tűzeset felgyorsítja a restitúciót, jobban ráirányul a figyelem” – fogalmazott Holló László, amikor lapunk arról faggatta, hogy mit lehet tenni a jelenlegi helyzetben a tulajdonjog megszerzésének felgyorsítása érdekében, hiszen az eddig is eléggé leromlott állagú ingatlan a tűzeset nyomán valószínűleg még gyorsabb ütemben fog tönkremenni. A státus elnöke azonban nem túl derűlátó a visszaszolgáltatás kapcsán. Mint mondja, az egyház éppen tíz éve várja a restitúciós bizottság döntését, azonban sem pozitív, sem negatív lépés nem történt. Azóta úgy próbálják elejét venni annak, hogy a még mozdítható tárgyak eltűnjenek az ingatlanból, hogy magán őrző-védő céget fogadtak fel a kastély és környéke őrzésére. Jelenleg sem tudnak semmi mást tenni, mint várni az illetékesek határozatára. Holló azt mondja, a bizottsági elutasítás is jobb lenne, mint a jelenlegi patthelyzet, hiszen akkor az igazságszolgáltatás útján próbálhatnák visszaszerezni jogos jussukat – több státusingatlan került már vissza peres úton az egyház tulajdonába. A perek terén pedig a státusnak vannak pozitív tapasztalatai, hiszen egyebek mellett éppen a radnóti kastély mögötti egyik gazdasági épületet sikerült visszaperelniük, amit a korábbi tulajdonos értékesített. Holló egyébként úgy látja, hogy a restitúciós bizottság immár hat éve nem működik a státus javára. Ennek okát az alapítvány elnöke a harmincas évek nacionalista támadásaiban látja, az akkor Onisifor Ghibu nevével fémjelzett státusellenes támadások ma is gyakorta visszaköszönnek azoknak az érvelésében, akik mindent megtesznek annak érdekében, hogy a katolikus egyház ne vehesse birtokba a tőle elkobzott javakat. A szélsőséges nacionalista nézeteiről ismert nemzeti parasztpárti politikus, egyetemi tanár egyenesen a státus létjogát vonta kétségbe, s ezzel úgy tűnik, mély nyomokat hagyott az utána jövőkben is.
Hasonlóan látja a helyzetet e tekintetben Markó Attila, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával megbízott szakhatóság egyetlen magyar tagja is. Mint a Keresztaljának elmondta, tulajdonképpen álproblémák állnak a visszaszolgáltatás útjában, azonban ő egyedül hiába bizonygatja, hogy a státusvagyon a katolikus egyházat illeti meg, ha a szaktestület másik négy tagja ennek ellenkezőjét állítja. „Őket kellene meggyőzni” – vallja. Mint ecsetelte, az a gond, hogy mindeddig jogilag nem sikerült tisztázni, hogy a státus mint önálló jogi személy, illetve az annak alapjait képező önálló jogi személyek hogyan kapcsolódnak az egyházhoz. Markó szerint a státusvagyon visszaszolgáltatása azért akadozik, mivel a bizottság többsége szerint ez az egyház civil vagyonának minősül. Mindezek fényében a szakember belátja, egyelőre esély nincs arra, hogy a bizottságban pozitív döntés szülessen. Sőt, afelől is kételyei vannak, hogy a szaktestületben egyhamar napirendre kerüljön például a radnóti kastély visszaszolgáltatásának kérdése. „Valószínűleg előbb-utóbb ezek a kényesebb ügyek is terítékre kerülnek, ezeket is kivizsgálja a bizottság, azonban nem hiszem, hogy választási évben a kormány belenyúlna ezekbe az ügyekbe” – fejtette ki kérdésünkre Markó Attila, aki szerint a jogi kérdések tisztázása vethetne véget a sok éve tartó huzavonának. Amint arról korábban beszámoltunk, a restitúciós bizottság magyar tagja is úgy látja, a negatív döntés is jobb a semminél, mivel akkor legalább esély nyílik arra, hogy az igazságszolgáltatás az egyház javára döntsön. Viszont amíg nincs döntés, nincs lehetőség más fórumoktól kérni jogorvoslatot.