Nyárra megújul az Aquincumi Múzeum: a fejlesztések közt lesz rekonstrukció, virtuális élménytér, kilátódomb egyaránt – írja a műemlékem.hu magazin.

„Sok tekintetben megváltozik a múzeum, illeszkedik majd a 21. századi látogatói igényekhez, ami éppen az ilyen típusú, vagyis romemlékeknél nagy kihívás a szakma, a bemutatást tervezők számára is. Aqiuncum megújításánál a bemutatás több nehézségét is igyekeztünk leküzdeni, ezért érzésem szerint rendkívül izgalmassá, változatossá válhat egy-egy múzeumi látogatás” – mondta el a műemlékem.hu magazinnak Zsidi Paula, az Aquincumi Múzeum igazgatója.

Már a megérkezés, a múzeum területére való belépés útvonala is megváltozik, hiszen a Szentendrei úti múzeumi épület mellé a hajdani, 2. században emelt, majd később többször átépített városfal imitációját építik fel egy szakaszon. Így a csaknem eredeti magasságában felépülő fal kapuján átjutva igyekeznek fokozni a látogatók érzését, hogy egy valódi ókori városba érkeznek.

„A mai parkoló helyén a 2. század végétől egy vendégfogadó állt. Éjszakára ugyanis bezárták Aquincum kapuit, így senki nem léphetett be a városba, azonban mégis gondoskodtak azokról az utazókról, akik napnyugta után érkeztek. A fogadóban ehettek, ihattak, alhattak és tisztálkodhattak is” – tette hozzá Zsidi Paula.

A múzeum új látnivalói közül a legnépszerűbb valószínűleg az úgynevezett festőház, vagyis egy, a 2-3. században itt állt polgárház rekonstrukciója lesz. A körülbelül száz négyzetméter alapterületű épület már készen van, elkészültek a kifestései is, amelyeket az itt talált leletanyag alapján rekonstruáltak (mint arról tavaly beszámoltunk, csak a ház környezetében folytatott feltáráson száz ládányi freskótöredékre bukkantak a szakemberek). A lakóházat korhű bútorokkal rendezik majd be, ezek egy része is készen van már. A tervek szerint a látogatók itt kerülhetnek leginkább kézzelfogható közelségbe a hajdani Pannonia provincia mindennapi életével.

A tél folyamán felépített festőházat a harmincas években létesített lődomb ölelte eddig körül. Ezt a hatalmas mennyiségű földet (miután kiválogatták belőle a korábbi feltárások után még ott maradt bőséges leletanyagot) az eddigi helyénél északabbra, a klasszikus rommező déli peremén halmozták fel.

„Az új kis domb is régi látogatói igényt elégít ki” – magyarázta az igazgató. „Sokszor hangzott el a panasz, hogy nem értelmezhetőek a rommező térdig érő falai, a látogatók nem tudják elképzelni az épületeket, azt sem tudják, hogy egy hajdani utcán, vagy épület belsejében állnak e. A dombról most madártávlatban szemlélhetik meg a területet és az egykori város felidézésében egy térképen kívül egy kronoszkóp, vagyis az egykori épületeket egy távcsőben megjelenítő készülék is a segítségükre lesz.”