Nem jött el Baski Imre arra a Napkút Kiadó által szervezett könyvbemutatóra, amelyre a kazakisztáni madijarok törzsével kapcsolatos szakmai vita céljából invitálták. A nemzetközi hírű kazak történész, Ajbolat Kuskumbajev Magyarok keleten és nyugaton címmel megjelent tanulmányában lényegében komolytalannak minősíti Baski Imre madijar törzzsel kapcsolatban megjelent munkáit.
dr. Baski Imre (fotó: baski.hu)
Tételesen és több szempontból cáfolja Ajbolat Kuskumbajev kazakisztáni tudós azt az elméletet, amelyet Baski Imre, az MTA Közép-ázsiai Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa próbált behozni a köztudatba és a magyar tudományos életbe.
Nevezetesen azt, hogy a kazakisztáni madjar/madijar törzs (nemzetség) azért sem rokon a magyarokkal, mert a név a Muham-madjar (Mohamed barátai) személynév rövidüléséből származik. Amint Baski Imre számos helyen leírta, elmondta: „A madijar név elnevezés, mert e mellet szólnak a legkomolyabb érvek, az nem a régi magyar népnévnek a továbbélése a kazakok között, hanem egy személyi névi eredetű nemzetségé, ami ráadásul idegen, arab és perzsa elemekből áll össze, amelynek az első eleme a Mohamad jól ismert arab név és egy perzsa névkomponens (toldalék) van benne, a Jar, ami azt jelenti, hogy barát. Összességében azt jelenti, hogy a Moham Madjar, vagyis Mohamed barátja, azaz az igaz hit követője. S ezt szépen le lehet vezeti, hogy ebből hogy lesz madjar. Úgy, hogy ezek a hosszú, idegen eredetű nevek, a török ajkakon képesek akár egy szótagig lerövidülni, s akkor már itt is vagyunk a célban. Ez a rövid magyarázata ennek a névnek.”
hirdetés
„A legelnézőbb kritikával szemben sem tartható fenn ez az álláspont” – írja Kuskumbajev, a történettudományok doktora, az Eurázsiai Tudományos Kutatási Központ igazgatója. Hozzáteszi: a ’magyar’ etnikai nevet kazakul ’mazsar-’ és ’madijarként’, törökül ’madzsarként’ írják le. A két névváltozat egyazon népre utal, a magyarokra. A forrásokból egyértelműen kiderül, hogy etnikai jelző. A Muhammedyar vagy Muhammad Yar személynévnek semmi köze hozzájuk. A török nyelvű népek törzsi-nemzetségi nómenklatúráiban nincsen adatolt példa rövidített személynévből, becenévből származó nemzetségnévre, illetve törzsnévre.
hirdetés – vásárolja meg kedvezményesen Ajbolat Kuskumbajev könyvét
Ugyanakkor a törzsek és nemzetségek nevei nagyon gyakran egy totemállatra vagy a régi időkben élt valóságos, esetleg mitikus személyre vezetnek vissza. A madijarok sezseréi (családfái) minden hagyományuk szerint Madijar babára (ősapára) vezet vissza.
Mellesleg a Kárpát-medencei magyarok nevének etimológiája sincs levezetve megnyugtatóan. Ugyanakkor a nyelvész szakemberek többsége is egyetért abban, hogy a honfoglalás kori törzsneveink döntő többsége türk eredetű.
Kuskumbajev professzor számos olyan egyéb forrással cáfolja Baski állításait, amelyek eddig ismeretlenek voltak. Baski Imrén kívül egyébként eddig senki nem vállalta írásban ezt az elméletet. „Nem véletlen, hiszen keleten még a kezdő turkológusok és történészek is legfeljebb megmosolyogják Baski feltevését – mondta a könyvbemutatón Bíró András Zsolt antropológus, a téma egyik legjártasabb szakértője (több éve végez kutatómunkát Közép-Ázsiában, és gyakran kérik fel előadásra kazak, üzbég és kirgiz egyetemek is), aki nem mellesleg 2006-ban genetikai kutatásokat végzett a madjarok között. Kiderült, hogy jól kimutatható genetikai kapcsolat van a kazakisztáni madijarok és a magyarok közt, erről az American Journal of Physical Anthropology című tudományos szaklapban adott közre publikációt munkatársaival. A törzsre vonatkozó egyéb kutatási adatok az Eleink nevű őstörténeti szakfolyóiratban jelentek meg.
Bíró András Zsolt a könyvbemutatón (fotó: Csalavári László, Történelemportál)
A magyarok genetikai eredetét (de legalábbis jelentős komponenseit) inkább Közép-Ázsiába, mintsem a Volga–Uráli térségbe vezethetjük vissza, szemben azzal, amit korábban – a finnugrista nyelvészeti hipotézist kizárólagosnak elfogadva – erőltettek minden, az ősmagyarságot érintő kutatással kapcsolatban. A honfoglalás kori koponyák antropológiai vizsgálata is egyértelműen kimutatja: az ősmagyarok jelentős részének eredete nem vezethető le az Urálból, hanem attól jóval keletebbre mutat. Ugyanakkor többféle típus és taxonómiai karakter is megtalálható a honfoglaló magyarok között, de ez természetes minden nagyobb pouláció esetében, és különösen jellemző a nomád törzsközösségekre, amelyek etnikai kapcsolatai igen kiterjedtek voltak.
Viszont Baski Imre koncepciózus és inkább az erőltetett fikció kategóriába tartozó névelemzésére semmilyen forrás, adat (dokumentum, sírfelirat, néphagyomány stb.) nem található, valamint a kazakok szájhagyományában és kollektív emlékezetében sem létezik semmilyen formában. Roppantul csodálkoztak, különösen a madijar törzs tagjai, amikor erről kérdezték őket (Baski cikke nyomán), és szánalmasnak tartották, hogy valaki ilyesmit terjeszt a törzsnevükkel kapcsolatban. Összességében alaptalan és tudományos szempontból komolytalan feltételezés – tette hozzá Bíró András Zsolt.
Sajnálom, hogy Baski Imre nem jött el erre az eseményre, pedig meghívtuk, és itt elmondhatta volna a saját szakmai álláspontját – mondta a bemutatón Erdélyi István. A professzor a téma egyik legjelentősebb tudós kutatójának nevezte Kuskumbajevet, aki történetesen a kazakisztáni madijar törzsből származik. Egyébként Baski Imre a madijarok törzsi jellegét is megkérdőjelezi. (Ez olyan, mintha egy külföldi történész arról írna, hogy szerinte mi magyarok nem is vagyunk nemzet. – a szerk.)
Erdélyi István kifejtette: Tóth Tibor antropológusnak köszönhető, hogy a magyar tudományosság hírt kapott a madijarok létezéséről 1965-ben. 2001-ben Benkő Mihály keletkutató utazott a törzs torgáji szállásterületére, ahol értékes információkat gyűjtött.
dr. Erdélyi István (fotó: Csalavári László, Történelemportál)
Átfogó tudományos kutatásokra azonban 2006-ig kellett várni, amikor a Kazak Központi Múzeum és a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának együttműködésében Bíró András Zsolt vezetésével több hetes expedíció valósult meg a kazakisztáni Torgáj-vidéken (Kosztanaj megye). Az expedíción gyűjtött adatok és genetikai minták révén több publikáció is született a témában, mindezidáig ezek jelentenek valódi támpontokat tudományos szempontból. A genetikai vizsgálatok (Y-kromószóma összehasonlító analízis) eredménye egyértelmű kapcsolatot mutatott ki a Kárpát-medencei magyarok és a torgáji madijarok között. A helyszínen gyűjtött adatokból és családfákból az is kiderült, hogy a mai madijar törzsnek (helyesebben törzstöredéknek, amely csatlakozott-betagozódott az argün törzsbe) még 7 nemzetsége van. Ez szintén ellentmond Baski Imre eszmefuttatásának, amely szerint csak egy új keletű alnemzetségről van szó. Ennek a kérdéskörnek ered nyomába Kuskumbajev, aki azt bizonyítja, hogy a magyarok töredékei betagozódtak a szteppövezetet benépesítő különböző kazak és törökségi törzsekbe.
A kötetet fordító Benkő Mihály szerint a könyv azért is érdekes, mert a 43 éves kazak szerző feldolgozza a témában megjelent orosz és kazak nyelvű irodalmat is. A fiatal tudóst az oroszok az egyik legjobb kazak kutatónak tartják.