Magyarországon eddig csupán négy és fél megyét, valamint a budai kerületeket mérték fel a mindenre kiterjedő műemléki topográfia módszerével a szakemberek. Ám sajnos már ezek a felmérések is jórészt elavultak – írja a műemlékem.hu.

A műemléki topográfia, magyarul műemléki helyrajz egy ország műemléki értékeinek teljes körű felleltározását jelenti, mégpedig mindazon meghatározó történeti összefüggés feltárásával és bemutatásával, amely a mai állapot kialakulásában szerepet játszott. Értelemszerűen nemcsak a kiemelt jelentőségű ilyen-olyan védelmet élvező épületekről és együttesekről van szó, hanem múltunk minden regisztrálandó és valamilyen módon fenntartandó, vagy a fejlesztésben felhasználandó értékéről, amelyet ma ilyennek tekintünk.

„Míg Nyugat-Európában az alapos műemléki topográfia mind a hivatalos műemlékvédelem, mind a lakosság épített örökséghez való kötődésének alapja, addig Magyarországon még a tágabb szakma is alig ismeri és használja ezt a kutatási módszert és publikációs műfajt” – mondta el a műemlékem.hu-nak Entz Géza művészettörténész, a kultúráért felelős államtitkár főtanácsadója. Hozzátette: nálunk is volt a topográfiának nagy korszaka, azonban az ilyen kutatások rendszeres publikálása évtizedek óta szünetel.

A műemléki topográfia lényege, hogy a szakemberek megfelelő szakmai előkészítés után házról-házra bejárják a terepet és leírják az értékeket, de a feldolgozás részét képezi az utca- és településszerkezet, a helytörténet, a táj és az épített elemek kapcsolata is.

„Ez persze azt is jelenti, hogy a topográfiák egy idő után elavulnak, hiszen az újabb kutatások bővítik, esetenként felülírják a korábbi eredményeket, ezért ez ugyanolyan folyamatos tevékenység kell legyen, mint mondjuk a városi infrastruktúra karbantartása” – tette hozzá Entz Géza. „Az ötvenes-hatvanas években a két világháború közti korszakban megteremtett alapokon itthon is komoly eredmények születtek, később azonban, sokféle ok miatt, Dercsényi Dezső, Genthon István, id. Entz Géza, Pogány Frigyes, Papp Imre generációjától a szakma következő nemzedéke, nagyrészt önhibáján kívül, a mai napig nem tudta teljes körűen átvenni a stafétabotot.”

Hogy mennyivel bővebb a műemléki topográfia a puszta védelemnél, egyetlen budai kerület példája is bizonyítja. A 12. kerületben 69 objektumnak van műemléki, vagyis országos védelme, 197 pedig helyi védelem alatt áll. A műemléki topográfia szempontjai szerint azonban jóval több mint ezer objektum lehet érdekes. „Országos szinten legalább százezer objektum lehet fontos az épített emlékek megismerése, védelme szempontjából. Összehasonlításként: Franciaországban négymillió objektumot számítanak ebbe a körbe” – mondta Entz Géza. „A sok kötetes, vaskos tudományos munkák mellett szükség van ezek olyan változataira is, amelyek az épített örökség iránt érdeklődő laikusoknak is szólnak, hiszen a megismerés az alapja annak, hogy a társadalom ráébredjen, milyen értékek közt él, és mit kell megőriznie. Nem azért, mert a hatóság ezt előírja, hanem mert a tulajdonosok vagy hasznosítók, csakúgy, mint a művelt közvélemény fontosnak tartja ezeket.”