Bugacon rendezik meg augusztus 6. és 9. között a magyar törzsi gyűlést, a Nagy-Kurultajt, az ország eddigi legjelentősebb kulturális-hagyományőrző rendezvényét. A két évvel ezelőtti bösztörpusztai törzsi gyűlés után az idén szűkös forrásokból, mégis nagyobb méretben, bővebb kulturális programkínálattal várják a látogatókat és a meghívott nemzetek képviselőit a hun-türk hagyománytudatú világ közös ünnepén.
Az idén tizenkét országból huszonnégy hun-türk tudatú nemzet delegációját, kétszázharminc küldöttet fogad a szervező Magyar-Turán Alapítvány. A 2010-es Kurultajra Kazahsztánból érkezik a legnagyobb delegáció, közöttük a magyarsággal bizonyíthatóan vérségi kapcsolatban is álló madjar törzs tagjai. Bugacra várják még az idén többek között Törökország, Üzbegisztán, Kirgízia, Türkmenisztán, Kína, Mongólia, Oroszország (innen több autonóm köztársaság), valamint Bulgária delegáltjait.
Mialatt a szervezésre felhasználható források mértéke tulajdonképpen nem változott a két évvel ezelőtti rendezvényéhez képest, az idei törzsi gyűlés méretében és programkínálatában is a 2008-ban megrendezett bösztörpusztai Kurultaj többszörösét nyújtja a látogatóknak” – mondta el Bíró András Zsolt főszervező. Hozzáfűzte: ennek egyik fő oka a gazdasági válság, a Kurultaj szervezőinek ugyanakkor más nehézségekkel is szembe kellett nézniük.
„Sokat ártott a Kurultajnak és hírnevének, amikor sokan a tavalyi magyarok országos gyűlésének a törzsi gyűlést utánzó, ám igen alacsony színvonalú rendezvényével azonosították. A rendezvényen sok jó magyar ember vett részt – többségük egyébként azt hitte a Kurultájra megy –, azonban a szervezés színvonala és főleg szellemisége nem esett egybe és nem is hasonlított a Kurultájon megjelenített értékekkel” – magyarázta a főszervező.
Ennek ellenére az egység nem bomlott meg, amelyet jól mutat, hogy az első törzsi gyűlés szervezésében részt vállaló több mint nyolcvan hagyományőrző csoport döntő többsége továbbra is a Kurultaj kulturális közösségét erősíti. A hagyományőrzők közös célja, mondta a kutató, a magyar identitástudat erősítése, elsősorban a magyarság gyökereinek és történelmének valóságos alapokon nyugvó, hiteles bemutatása, az ősi legendák és hagyományok felelevenítése az újonnan kitalált mesékkel szemben, a testvérnépekkel tartott kapcsolat ápolása s a méltóságteljes emlékezés nagy őseinkre, a tiszta magyar kultúra jegyében.
„A konkrétumokra, és nem a mesékre kell emlékeznünk. A honfoglalás valóságos esemény volt, s ezt számos forrás bizonyítja, Attila és Árpád vezér történelmünk legnagyobb személyiségei. Sok nemzet lenne büszke arra, ha léteznének ilyen nagy őseik. A türk-hun tudatú népek hatalmas közösséget alkotnak, az idén több ország és nemzet részvételével együtt ünnepelnek a Kurultájon, ahol Magyarországot, legalább néhány napra, a hun-türk világ központjává tesszük” – hangsúlyozta Bíró.
A keleti országokból érkező delegációk nagysága (neves nemzeti kulturális intézmények vezetői, parlamenti képviselők, államtitkárok és a kazak madjar törzs vezetői is itt lesznek), a felállított honfoglalás kori szálláshelyen csaknem kétszáz jurta, a regisztrált 116 Kárpát-medencei hagyományőrző csoport és a rendezvényre várható több tízezer látogató részvétele alapján elmondható, hogy a Magyar-Turán Alapítvány szervezésében rendezett idei Nagy-Kurultaj a magyarság eddigi legnagyobb hagyományőrző ünnepe lesz.
A „fogadási napon”, augusztus 6-án kezdődő fő programok között egyedülálló kiállítás lesz látható az Ősök Sátrában, abban a kegyeleti jurtában, amely egy eredeti honfoglalás kori vezér csontjait őrzi, s ahol megtekinthető lesz a férfi koponyája alapján készült hiteles antropológiai arcrekonstrukció is. Augusztus 6-án, pénteken a követek ünnepélyes fogadása, a lovasok főpróbája és az állandó programok mellett bemutatják a Nimród vére című, a Kormorán együttes zenéjével fűszerezett zenés táncjátékot.
Augusztus 7-én és 8-án a hagyományőrzés és a zene jut főszerephez: a nagy seregszemlén több ezer régi, pusztai lovas-nomád és gyalogos fegyverzetet viselő hagyományőrző vonul fel, a történelmi élőkép pedig egy nagyszabású könnyűlovassági támadást mutat be, demonstrálva a honfoglaló magyar csapatok támadóerejét. A közös nyíllövésen a jelentkezők egyszerre repítik nyilaikat nyugat felé, majd szombat este ujgur és üzbég táncelőadások vezetik fel a kazak Turán zenekar fellépését, a másik színpadon baskír és kirgiz zenei programok egy török zenekar koncertjét. Késő este a vancouveri színész-zenész baráti kör – lovas íjászokkal karöltve – előadja a Teremtő, légy velünk! című rockoperát.
Augusztus 8-án Mónus József íjász tesz távlövési világrekord kísérletet. A lovasbirkózást és több távon zajló lóversenyt követően este a szertűz körül összegyűlnek a magyarság és a meghívott rokon népek képviselői, hogy a törzsi gyűlések hagyományai szerint a közös jövőről értekezzenek. A háromnapos eseménysorozat a Dobogókő és a Ghymes együttes koncertjével ér véget. A rendezvény – a parkolást leszámítva – ingyenes, a szervezők csupán a nem jurtával érkezőktől kérnek a sátorhelyért egy jelképes összeget (az ott alvók számától függetlenül sátoronként háromezer forintot négy napra, a magyarigazolvánnyal rendelkezőknek mindezt féláron).
A Kurultajt Bíró András Zsolt (a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának kutatója) egyik kazahsztáni tudományos expedíciója alapozta meg. A 2006-os expedíción gyűjtött adatok és DNS-minták tudományos elemzése során (Y-kromoszóma-analízis) bizonyítást nyert, hogy a kazahsztáni madjar törzs és a Kárpát-medencei magyarok között nemcsak névhasonlóság (névegyezés), hanem genetikai kapcsolat is fennáll. A kutatások eredményeit a világ egyik legrangosabb tudományos lapjában (American Journal of Physical Anthropology) publikálták. A tanulmány nemzetközileg is nagy feltűnést keltett, és számos elismerést hozott a kutatócsoportnak világszerte. 2007-ben Kazahsztánban rendezték meg az első madjar-magyar Kurultajt, amelyre Bíró András Zsolt vezetésével egy magyar delegáció is kiutazott.