Gyergyói és kolozsvári régészek végeznek ásatásokat a gyergyószentmiklósi Piricske-hegy mögött. Bár a leletanyag egyelőre nem valami biztató, Demjén Andrea, a munkálatok vezetője reméli, hogy rábukkanhatnak a történelem titkaira.

A Gyergyószentmiklós fölé magasodó, 1543 méter magas Piricske sajátos formájával vonja magára a figyelmet. Oldalában hatalmas kőkupacok jelzik, valaha itt kőházak álltak. „Ma már csak az találja meg ezeket a vámházakat, aki sejti, hogy merre kell keresni. Én emlékszem, hogy 1962-ben itt még vámot szedtek” – meséli a helybéli Mezei Imre.

kereszt a Piricske-tetőn (forrás: flickr.com, Csabi&Dana Szabo fotója)

Az írott források alapján az 1700-as években a Piricske-tetőn építettek egy erődítményszerűséget. A dokumentumok csak annyit írnak róla, hogy nyolc hétig épült, hetente 600 ember dolgozott rajta. A régészek számításai szerint a kőházakat is ekkor emelték. Tarisznyás Márton (1927-80, néprajzkutató, a gyergyószentmiklósi múzeum névadója) kutatásai szerint az 1600-as évek óta említik Piricskét mint fontos vám- és átkelőhelyet Erdély és Moldova között. Említés van a vámházról is, sőt arról is szól írásos feljegyzés, hogy a határ lezárásával itt próbálták megállítani a pestis terjedését, sikertelenül.