Történelemportál

Világemlékezet-listán a Kőrösi Csoma-archívum

Rovatok: Hagyomány

A világ szellemi örökségének részévé nyilvánították a Magyar Tudományos Akadémia Kőrösi Csoma Sándor-archívumát. Ezzel a lépéssel Magyarországnak már összesen négy helyet sikerült megszereznie az immár 193 tagúra gyarapodott UNESCO világemlékezet-listán.

Egy év, két siker – akár így is megfogalmazhatnánk Magyarország ez évben elért eredményét, ami a szellemi örökség megmaradását illeti. Hiszen Bolyai János Appendix című művének január 15-i UNESCO-listára kerülése után most a világjáró tudós, a tibetisztika megalapítója, Kőrösi Csoma Sándor öröksége vált a világemlékezet részévé. A UNESCO illetékes nemzetközi tanácsadó testülete a múlt héten Barbados szigetén tartotta háromnapos tanácskozását. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete 1997-ben hirdette meg a Világemlékezet programot azzal a céllal, hogy regisztrálja és megőrizze a világ szellemi örökségét, a világ emlékezetét, amely hűen tükrözi a nyelvek, népek és kultúrák sokszínűségét.

Kőrösi Csoma Sándor hagyatéka Duka Tivadar Indiában működő hadiorvos közvetítésével 1885-ben került az MTA tulajdonába. A harminchat tételből álló gyűjtemény fontos részét képezik az úgynevezett Alexander-könyvek, amelyeket Kőrösi kérdéseire válaszolva tudós mesterei állítottak össze. Az egyéb, másoltatás vagy vásárlás útján szerzett fanyomatok és kéziratok a tibeti nyelvészethez, irodalomelmélethez, csillagászathoz és történelemhez kapcsolódnak. A hagyaték népszerűsítésében jelentős szerepet játszik a gyűjtemény – a magyar mellett angolul és spanyolul is olvasható – honlapja, amit 2006 novemberében készített és indított el az MTA Könyvtára (MTAK).

A könyvtár azonban nemcsak a honlap elkészítésében jeleskedett, hanem a hagyaték világemlékezet listára történő felvételét is kérte, 2008-ban, egy évben Bolyai Appendixével. Náray-Szabó Gábor, az MTAK főigazgatója úgy fogalmazott, hogy „még két további, az egész világ érdeklődésére számot tartó audiovizuális, írott, nyomtatott vagy digitalizált formában megőrzött dokumentum is felkerülhet az UNESCO világemlékezet-listájára, csak ki kell várni”.

A kommentelés átemenetileg kikapcsolva. Az eddigi hozzászólások megvannak, csak nem látszanak.
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!