Cikkek a szakály sándor aktában
A csendőrség szerepéről előadó Szakály Sándor egy sokak számára talán újszerű megállapítással kezdte előadását, miszerint a razzia során elkövetett önkényes kivégzések egyáltalán nem a Magyar Királyi Csendőrséghez kötődtek.
Hetven éve zajlott az úgynevezett délvidéki razzia. Ennek emlékét a mai napig is bélyegként viseli a magyar társadalom. Bank Barbara és Szakály Sándor történészeket kérdezte Sinkovics Ferenc arról, mi is történt valójában a Délvidéken 1942 januárjában.
Ez év elején indult el hivatalos útjára a Jány Gusztáv katonai rehabilitációjára vonatkozó kérelem, egyelőre azonban alig történt valami az ügyben. Jány Gusztávról s e kérelem sorsáról beszélgetett Galli István ügyvéddel, címzetes egyetemi docenssel, Hautzinger Gyula katonai elemzővel és Szakály Sándor hadtörténésszel Sinkovics Ferenc.
Rendkívüli küldöttgyűlésén választotta elnökévé dr. Szakály Sándor történészt a Honvéd Hagyományőrző Egyesület (HOHE) december 1-jén.
Pénteken második alkalommal rendezték meg a Szőregi Napokat, amelyen Miklós Péter, Szakály Sándor és Vincze Gábor történészek az 1918–1921-ig tartó, hároméves szerb megszállástól való felszabadulás évfordulójáról emlékeztek meg, a szép számban összegyűlt közönséget Rózsavölgyi József üdvözölte.
1945. február 13-án fejeződött be Budapest ostroma. Ez volt a második világháború ostromainak egyik legnagyobb, legvéresebb csatája. Olyan történet, amely ma is képes tudományos és politikai vitákat kavarni.
Szakály Sándor történész üdvözölte a Nemzeti Konzervatív Történetkutató Alapítvány felvetése nyomán kialakult vitát, ám a névváltoztatást nem tartaná szerencsésnek.
Magyarországon van egy hangos kisebbség, amely állandóan — és teljesen tévesen — fasizmust kiált, s ezáltal érzelmi, politikai síkra terel történeti, jogi kérdéseket, már csak azért is, mert közülük sokan eszmei vagy akár rokoni kapcsolatban állnak egykori ávósokkal, népbírákkal, népügyészekkel, kommunista pártfunkcionáriusokkal — mondta a Demokratának dr. Szakály Sándor történész.
