Cikkek a kommunizmus aktában
Kevés olyan történet van, amely jobban tudná jellemezni az 1950-es évek elején a börtönökben uralkodó állapotokat, mint a „káposztacsata” néven elhíresült gyűjtőfogházbeli eset. A rendszer ritkán bizonyította drasztikusabban gyűlöletét és elszántságát a foglyokkal szemben, mint az 1952. július 16-i tömegverés alkalmával.
Eszem ágában sincs fölmenteni azokat, akik jelentéseikkel ártottak másoknak, de az állambiztonsági rendszer egészét kell látni: a főbűnösök azok, akik ezt a struktúrát kiépítették és működtették – mondta a Demokratának Vincze Gábor történész, az Emlékpont Múzeum muzeológusa.
Politikainak lenni rangot jelentett a Gyűjtőben, köztörvényesből politikaivá átvedleni pedig olyan ügyeskedés kellett, amelyben elítélt és felügyelő egyaránt hódolt a testületet átható konspiratív szellemnek.
A kommunizmus áldozatainak száma sokkal nagyobb a kivégzettekénél, meggyilkoltakénál. Február 25-én rájuk emlékezünk.
A Tanácsköztársaság egyik legsötétebb fejezetét kétségkívül Szolnokon írta a Lenin-fiúkat vezető Szamuely Tibor népbiztos. 1919. május első napjaiban a vörösök visszafoglalták a Tisza-parti várost, és több tucat polgárt végeztek ki bestiális kegyetlenséggel.
Visszaállították a Lánchídon a Tanácsköztársaság idején meggyilkolt idősebb és ifjabb Hollán Sándor emléktábláját, amelyet először 1946-ban, majd 2009-ben is megsemmisítettek.
Hankiss Ágnes talált rá az országos levéltárban Heller Ágnes filozófus MSZMP KB-nak írott levelére. Az 1959-es keltezésű Heller-levél üdvözli az „ellenforradalom” leverését, illetve „kommunista kötelességként” előadott bocsánatkérést tartalmaz.
Néhány hete nagy közfigyelmet keltő, neves történészek által készített hosszú lista került ki az internetre a Kádár-korszaki BM III/II-es ügyosztályának szigorúan titkos tisztjeiről. Egy megyei hírportál megszólaltatta az egyik érintettet is.
A forradalom és szabadságharc lényegében valamennyi célkitűzése – a sajtószabadságtól kezdve az idegen katonák hazaküldésén át a nemzeti függetlenségig – olyan volt a szovjet szuronyokra támaszkodó diktatúra számára, mint ördögnek a tömjénfüst.
Egy 26 éves fiatalember 1983-ban megpróbálta agyonlőni a diktátort. Terve nem sikerült, 16 évet ült börtönben – vagyis a Conducator bukása után sem engedték szabadon.
Több mint félezer nevet tartalmaz az a keddtől interneten elérhető lista, amelyen a Kádár-rendszer Belügyminisztériumának szigorúan titkos (szt) állományú tisztjei szerepelnek.
2000 óta minden esztendőben február 25-én tartjuk a kommunizmus áldozatainak emléknapját. 1947-ben ezen a napon hurcolták el a Kisgazdapárt antikommunista főtitkárát, Kovács Bélát a szovjet megszálló csapatok a Szovjetunióba.
