Történelemportál

Helytállás nehéz időkben – Virág Ferenc pécsi püspök

Mikor Virág Ferencnek, a nagyszerű lelkipásztori képességeiről ismert szekszárdi plébánosnak is felmerült a neve a pécsi püspöki szék jelöltjei között, Majláth Gusztáv Károly gróf erdélyi püspök mint „az alsópapság legnépszerűbb és legérdemesebb papját” ajánlotta. Virág Ferenc hosszú püspöksége alatt kiválóan bizonyította, hogy püspöktársa nem hiába méltatta. A legnehezebb időben is helytállt, és biztos támasza volt híveinek.

Virág Ferenc 1869. augusztus 22-én született Bonyhádon szegény sváb család gyermekeként. Középiskolai tanulmányait Pécsen végezte, ugyanitt készült a papságra is. Pappá 1892-ben szentelték, családnevét is ekkortájt magyarosította Blumról Virágra. Lelkipásztori működése során, mivel főként hittanárként működött, az ifjúság nevelését tekintette szívügyének. 1897-től a pécsi Katolikus Legényegylet elnöke lett, 1901-től pedig a szeminárium lelki igazgatója. 1912-től Pakson, 1922-től Szekszárdon volt plébános. Előszeretettel foglalkozott szépirodalommal is, Hajnal címen 1894-ben jelent meg verseskötete, valamint számos lelkiségi kiadvány szerzője és szerkesztője volt.

1923-ban elhunyt Várady Lipót Árpád kalocsai érsek, helyére a Szentszék Zichy Gyula pécsi püspököt jelölte. A kinevezés véglegesítése azonban elhúzódott, mert a magyar kormány nem szívesen látta volna a köztudottan legitimista főpapot a kalocsai érseki széken. Miután a kormány beleegyezett Zichy kinevezésébe, pécsi püspöknek többek között Vass József népjóléti minisztert javasolta, ám a kormány jelöltjeit túlzott politikai szerepvállalásukra hivatkozva a Szentszék elutasította. Háromévnyi vita és küzdelem kompromisszumos jelöltje lett a pécsi püspöki székre a szekszárdi plébános, Virág Ferenc, aki 1926. május 19-én foglalta el hivatalát.

Püspöki szolgálatának 32 éve alatt számos új plébániát alapított, és közel harminc templomot építtetett egyházmegyéjében. Segítette a pálos rend pécsi letelepedését, amit még elődje kezdeményezett, és meghívta karmelita rendet is, akik 1934-ben kezdték meg pécsi működésüket. A vallási élet virágkorát élte, sorra alakultak meg a különféle katolikus egyesületek, imatársulatok. Virág püspök pártfogója volt az Actio Catholica mozgalomnak és a Karitásznak is. 1936-ban összehívta az egyházmegyei zsinatot, amely sikerrel zárult, és választ adott a kor kihívásaira.

Nemcsak a második világháború, hanem annak előzményei is érzékenyen érintették a pécsi egyházmegyét. A terjedő német nemzetiszocialista propaganda a magyarországi német kisebbséget is igyekezett megnyerni, s miután 1938-ban megalapították számukra a Volksbundot, a pécsi püspökség német településein is sorra alakultak meg a mozgalom alapszervezetei. A Volksbund ellensúlyozására hozta létre Pór József bonyhádi plébános több paptársával együtt a Hűséggel a Hazához mozgalmat. A nácizmust ilyenformán elutasító papok emiatt gyakori zaklatásnak voltak kitéve, Pór Józsefet a Gestapo le is tartóztatta 1944-ben.

Bár Pécs városa megmenekült a háború pusztításától, az egyházmegye többi részén komoly károk keletkeztek. Több templom romokban hevert, más egyházi ingatlanokat pedig a beszállásolt orosz katonák tettek tönkre. A megszállók által elkövetett rablások, fosztogatások, erőszakoskodások, gyilkosságok szinte mindennaposak voltak. A püspökség ráadásul területi veszteséget is szenvedett, az 1941-ben visszacsatolt Dél-Baranya újra jugoszláv fennhatóság alá került. Dél-Baranya új gazdái bosszúból meggyilkolták a terület püspöki vikáriusát, tizenhárom papot pedig elüldöztek.

A háború elvonultával Virág püspök az egyházmegye valamennyi templomában hálaadó misét tartatott, ám ekkor már körvonalazódott, hogy a háborút követő évek sem tartogatnak kevesebb nehézséget az egyház és a hívők számára. A német ajkú lakosság kitelepítése gyógyíthatatlan sérülést okozott a pécsi egyházmegyének. A hatalomra jutott kommunisták megkezdték az egyház ellehetetlenítését is; birtokait elvették, iskoláit államosították, a szerzetesrendeket feloszlatták. A papság állandó fenyegetettségnek volt kitéve.

A történtek lassan felőrölték Virág Ferenc egészségét, XII. Pius pápa ezért 1948-ban utódlási joggal felruházott segédpüspökké nevezte ki mellé Rogáts Ferencet. A két főpap érintkezését azonban igyekeztek minél jobban akadályozni a kommunisták. Virág püspök még megérte az 1956-os forradalmat is, október 29-én körlevelet adott ki, melyben részletesen feltárta a katolikus egyházat ért sérelmeket. Hosszú betegség után, 1958. március 2-án hunyt el, személyében kiváló lelkipásztortól búcsúztak hívei.

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!