Magyar nyelvű történelemkönyv magyar osztályok számára szlovák térképekkel, szlovák helynevekkel és szlovák ajánlott irodalommal. Szlovákiai magyar történészek tiltakoznak a tavaly államilag kiadott tankönyv miatt.

A tatárjárás idején Uhorsko határos volt például Poľskóval, Srbskóval és a Český štáttal. Akár így is hangozhatna egy felelet a magyar középiskolákban, ha a diákok azt tanulják meg, amit a tankönyvben találnak. A Történelem a gimnáziumok és a középiskolák 1. osztálya számára című tankönyvet tavaly jelentette meg a szlovák állami tankönyvkiadó (SPN).

Vissza az ’50-es évekbe

Mivel az oktatásügyi minisztériumból megrendelhető könyvek listáján is megjelent, feltehetően rendeltek is belőle az iskolák. A kiadvány térképapparátusa száz százalékban szlovák nyelvű (az eredetiből emelték át változatlanul). Ám ez csak az egyik ok, amiért alkalmatlan a magyar iskolák számára, figyelmeztetnek szlovákiai magyar történészek. A Michal Bada, Anna Bocková, Branislav Krasnovský, Ján Lukačka és Mária Tonková szerzők által jegyzett könyv a magyar történelmet egyértelműen szláv, illetve szlovák szemszögből közelíti meg, így a magyar diákok szinte semmit nem tudnak meg belőle őseik történelméről – áll a könyvről írt elemzésben. A munkát Vajda Barnabás, Deák Irén és Elek József történészek írták, és részletesen kifejtik benne, miért nem alkalmas a nemrég kiadott történelemkönyv arra, hogy a magyar iskolák használják.

A könyv visszaesés az 50-es évek szintjére, ugyanis aránytalanul kevés szó esik benne a magyar történelemről. Nem említi például a magyarok eredetét, Szent László uralkodását, de még a nándorfehérvári csatát sem. „A történelmi mérföldkőnek számító mohácsi csata csak egy mondattal szerepel, hiányos a három részre szakadt ország története, Erdély jellemzése, a török kor, Rákóczi szabadságharca is mellékes, és az 1711 utáni időszak is hanyagul kezelt téma” – áll az említett elemzésben.

Minisztérium: ez a bevett gyakorlat

A könyv kizárólag szlovák szempontból vizsgálja az egyes témákat, sok esetben manipulatív módon, így a könyvet bírálói még a szlovák tanulóknak sem javasolnák. „A könyv születése mögött olyan törekvést vélünk felfedezni, ami a szlovák és magyar közösség közeledését úgy kívánja megoldani, hogy az utóbbi ne ismerje meg valódi múltját, helyette egy manipulált verziót kap, hogy hosszútávon hajlandó legyen feladni identitását” – érvel Vajda Barnabás.

Az oktatásügyi minisztérium a problémáról azt mondta az Új Szónak, bár a többnézőpontúság a tankönyvírás gyakorlatában gyakori cél, ezt viszont nem minden szerzőnek sikerül teljesítenie. A szóban forgó tankönyv a szlovák eredetinek 99 százalékban tükörfordítása. A minisztérium szerint a szlovák tankönyvek magyarra fordítása bevett gyakorlat.

A magyar középiskolák és gimnáziumok elsőseinek többsége egyébként a szlovákiai magyar szerzőpáros könyvéből, a Kovács–Simon-féle történelemtankönyvből tanul, melynek forgalmazását a minisztérium tavaly, a kormányhivatal nyomására kezdte újra.

hirdetés

Chmelék tudta nélkül

Az oktatási minisztérium abban sem lát problémát, hogy a magyar szövegbe ágyazott térképeken szlovák elnevezések szerepelnek. „A térképek kartográfiai műveknek számítanak, a közoktatási törvény 13. paragrafusának második bekezdése alapján ezeknek államnyelven kell megjelenniük” – tolmácsolta az illetékesek véleményét Miriam Žiaková szóvivő. A színszlovák ajánlott irodalommal kapcsolatban hozzátette: ha érkezik javaslat a hazai magyar szakmai nyilvánosság részéről, adott esetben magyar kiadvány is az ajánlott olvasmányok listájára kerülhet.

A 2010 végén elfogadott hatásköri törvény értelmében az oktatásügyi minisztérium a kisebbségeket érintő ügyekben köteles a kisebbségekért és emberi jogokért felelős miniszterelnök hivatalával egyeztetni. Rudolf Chmel (Híd) munkatársai szerint a szóban forgó tankönyv esetében egyeztetés nem történt. „Nem kérték ki a véleményünket” – mondta lapunknak Mičúch Ildikó, a kormányhivatal kisebbségi oktatási osztályának vezetője. Hozzátette, a Simon–Kovács-féle történelemkönyvek terjesztésének tavalyi újraindításánál sem volt gördülékeny a kommunikáció. „Ott is ragaszkodtak a szlovák térképekhez, mondván, amíg nem módosul a törvény, csak szlovák térképek kerülhetnek a magyar tankönyvekbe is” – nyilatkozta az osztályvezető.

A Kovács–Simon szerzőpáros könyvét rendeljék!

A magyar középiskoláknak tudniuk kell, hogy csakis a Kovács–Simon-féle történelemkönyveket rendeljék az államilag engedélyezett listáról, figyelmeztet Ožvald Erzsébet. „Októberben az államtitkár úr belement, hogy ennek a sorozatnak az első és a második része ismét rendelhető legyen, a harmadik rész pedig készül” – emlékeztetett a Híd oktatáspolitikusa.

A kompetenciatörvény úgy rossz, ahogy van, mondta az üggyel kapcsolatban az Új Szó kérdésére Szigeti László. „Megmutatkozott, hogy a nemzetiségi oktatásügynek nincs gazdája” – állítja az MKP politikusa. Hozzátette, jobb megoldás lett volna, ha az oktatásügyi minisztériumban egy megerősített nemzetiségi főosztály alakul ahelyett, hogy a kisebbségi oktatás jogköreit felosztják a miniszterelnök-helyettes és az oktatásügyi miniszter között.

A Vajda–Deák–Elek történészhármas egyébként a szlovák tanulóknak sem ajánlja a kiadványt. Többek között azért, mert szerintük módszertanilag nem felel meg az ISCED 3A elnevezésű program oktatási célkitűzéseinek. A minisztérium szerint ha ez így lenne, nem hagyták volna jóvá a könyv kiadását az állami pedagógiai intézetben.