Történelemportál

Út a végzetbe – Szabadkőművesség a Trianon előtti Magyarországon

Kényes, ám annál érdekesebb témával foglalkozik új könyvében Raffay Ernő történész. A kötet címe: Szabadkőművesek Trianon előtt. A szerző azt is kutatja, milyen szerepük volt a hazai páholyoknak abban, hogy a trianoni békeszerződés és az ahhoz vezető folyamatok társadalmi, politikai, de katonai téren is készületlenül érték Magyarországot.

Raffay Ernő

Ön a trianoni békediktátum ügyének ismert szakértője, előző és új kötete is kapcsolatban áll ezzel a kérdéskörrel. Mi a véleménye arról, hogy Románia budapesti nagykövetsége a Nemzeti Színházban akarta megünnepelni Erdély román annexióját?

– Látni kell, hogy a románok 1918. december 1. óta nagy előszeretettel alázzák meg a magyar nemzetet. Ez egy nagyon furcsa pszichológiai állapot, hasonlít az igencsak erős szlovák trianoni pszichózisra. És itt nem a budapesti román követség akciójáról van szó. Dolgoztam diplomataként, tudom, hogy a rendezvényhez, s a helyszín megválasztásához a követségnek meg kellett kérnie a bukaresti külügyminisztérium engedélyét. Itt tehát nem lehet félreértésekről vagy véletlenekről beszélni.

De az sem lehet véletlen, hogy a közvélemény igencsak szoros összefüggést sejt a magyarországi szabadkőművesség és trianoni tragédia között…

– Teljes mértékben beigazolták ezt a gyanút a könyvvel kapcsolatos kutatásaim.

Milyen módszerrel dolgozott? Hiszen a szabadkőművesség titkos és erősen titkolt dolog volt mindig és mindenütt.

– Levéltári források alapján végeztem a kutatásaimat. A mi országunk az egyetlen a világon, ahol hozzá lehet férni a szabadkőművesség dokumentumaihoz. Az történt ugyanis, hogy 1920-ban a belügyminiszter betiltotta a hazai páholyok működését, sőt, elkobozta az iratállományukat. Ma is bárki betekinthet ezekbe a dokumentumokba az Országgyűlési Levéltár P szekciójában.

hirdetés

hirdetés

Mi volt az első benyomása, amikor belenézett az iratokba?

– Az, hogy a szabadkőművesség fegyelmezett, képzett és okos emberek által működtetett titkos szervezet, illetve a szervezetek által alkotott rendszer volt. Sok a félreértés és a tévhit e rendszerrel kapcsolatosan, a valóságban nincs benne semmi misztikum. Leszámítva az olyan apróságokat, hogy a dokumentumokban például arra is találtam utalást, hogy a szabadkőművesek bizonyos jelrendszerekről, mint mondjuk a kézfogásról vagy bizonyos lépésformákról is felismerték egymást.

Ki lehet jelenteni, hogy a szabadkőművesség sokat ártott ennek a népnek és ennek az országnak?

– Tudni kell, hogy 1749-ben alakult az első magyar páholy Brassóban. Innen különféle utakon bolyong a hazai szabadkőművesség, a betiltást is megéri például 1795-ben a nagy francia forradalom miatt. Csak 1871-ben következik be a nagy áttörés, ekkor alakul meg Magyarországon a két, eltérő rítust gyakorló nagypáholy, de nemsokára, 1886-ban egyesülnek. Mindez a belügyminiszter engedélyével történik. A magyarországi szabadkőművesség egyébként filantropikus, filozofikus és progresszív irányultságúnak tartja magát. Elsősorban úgy tekint önmagára a hazai szabadkőművesség, mint egyfajta eszmegyárra. A belügyminisztertől kapott engedélyben is benne van, hogy vallási és politikai kérdésekkel nem foglalkozhatnak a magyar páholyok.

Betartották?

– A századfordulón, pontosan 1900-ban radikalizálódik a hazai szabadkőművesség. Várady Zsigmond, a nagyváradi László király páholy főmestere veti meg ennek az alapjait egy írásában. Ez a radikalizálódás lesz aztán a trianoni tragédia egyik legfontosabb belső oka. A másik a parlamenti obstrukció, amely olyan következményekkel járt, hogy az 1911-ben beadott véderőtörvényt csak egy év múlva, 1912 júniusában tudja megszavazni az Országgyűlés.

Hogyan hatott a szabadkőművesség akkor Magyarország sorsára?

– Közvetetten, mégis jelentősen. A Várady Zsigmond által írt és szerkesztett dokumentum a Társadalmi program címet viselte, s ezzel megkezdődött a szabadkőművesség társadalmi-politikai célrendszerének a kidolgozása. Noha ez tilos lett volna számukra. Vallási kérdésekkel sem foglalkozhattak volna, de az 1890-es években született egyházpolitikai törvényben már bizonyíthatóan benne volt a kezük. Legfőbb céljuk az általános, titkos és községenkénti választójog megteremtése volt, ezzel akarták leváltani a régi uralkodó réteget, s magukat a helyükbe tenni az elképzelt népparlament élén.

És mit kezdtek volna az egyházzal?

– Meghirdették az antiklerikális harcot. El akarták venni a keresztény egyházak vagyonát, ideértve az egyházi iskolákat is, sőt, általánosan meg akarták szüntetni a hittanoktatást az elemi iskolában, helyette valamilyen etikai tantárgyat akartak létrehozni, ezt erőltette egyébként az SZDSZ is a rendszerváltozás után.

Érdekes, hogy ennek épp Várady Zsigmond, azaz egy református ember állt az élén annak idején…

– A tizennégymillió holdon gazdálkodó katolikus egyház olyan hatalmat jelentett, amely sok református lelkészt is irritált, ezért is lettek sokan szabadkőművesek.

Mintha isten ellen szóltak volna, igaz, voltak történések, amelyek viszont a magyar történelem ellen szóltak…

– Jászi Oszkár például a legradikálisabbnak számító Martinovics-páholy főmestere volt. Ebbe lépett be Ady is. Jászi azt mondta egy beszédében, hogy újra kell írni a magyar történelmet, méghozzá a történelmi materializmus alapjain. Hozzátéve, hogy ki kell venni a hagyományokat a magyar történelemből, mert azok elbutítják a népet. Ezzel a népbutítással vádolták az egyházakat is. Azért is olyan érdekes mindez, mert 1918-ban három olyan miniszter és egy államtitkár kap helyet Károlyi kormányában, aki a Martinovics-páholyból érkezett.

Hogy viszonyult a szabadkőművességhez a baloldal?

– Például a szociáldemokrata Kunfi Zsigmond is páholytag volt, egyfajta összekötő kapcsot képezve a szabadkőművesség és a politikai baloldal között. A szabadkőműves Ady pedig a baloldali és liberális lapban, a Világban, valamint a Népszavában publikálja politikai verseit. A szabadkőművesség egyébként az első világháború lezárásának idejére már rendkívüli módon meggyengítette a nemzet összetartó erejét. Károlyi például a szabadkőműves-céloknak megfelelően épp a földosztással van elfoglalva, amikor a románok kemény nemzettudattól fűtve, erős hadsereggel törnek ránk. Mindez egyenesen vezetett Trianonhoz.

A törökök ellenálltak a Párizs környéki békediktátumoknak, ezek szerint ott nem voltak szabadkőművesek?

– De igen! Például pont azok az „ifjú törökök”, akiknek kifejezetten nemzeti elképzeléseik voltak. A szabadkőműves-páholyokat nem lehet egy kalap alá venni. Magyarországon is működtek nemzeti elkötelezettségű vagy istenhívő páholyok, mint például Budapesten a Nemzeti páholy, Szegeden az Árpád, vagy Kolozsváron az Unió. Csak fokozatosan csökkent a számuk, a radikálisoké pedig egyre gyarapodott. A nemzeti páholyok azt vallották, hogy a szabadkőművesség célja a magyar nemzetállam megerősítése. Ezt írásba is foglalták, s a dokumentumot felküldték a budapesti nagypáholyhoz mint afféle felettes szervhez. A levéltárban viszont láttam, hogy a nemzetre vonatkozó sorokat idefönt már jó vastagon kihúzta valaki annak idején. Vagyis a nagypáholy még a kérdés megvitatását sem engedélyezte.

Úgy érezni a szavaiból, hogy a magyarországi nagypáholyok távol tartották magukat az első világháborútól…

– Igen. Tudni kell, hogy a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy 1886 óta volt vezető szerve a hazai szabadkőműves-páholyoknak. S ez nyíltan is a franciaországi páholyok szövetségese lett. Dacára annak, hogy Magyarországot ekkor már katonai és gazdasági értelemben is szoros szálak fűzték Németországhoz. A francia és a német páholyok egyébként mind saját hazájukat támogatták a háborúban, a magyarok viszont senkit. Igaz, az egyre kevesebb hazai nemzeti páholy kórházi osztályokat csinál, téli ruhát küld a frontra. A radikális Martinovics-páholy viszont azt írja 1917-es jelentésében, hogy nem foglakozik a háborús sérültekkel, mert más a dolga.

Miért nem a német páholyokat választották szövetségesként a magyarok?

– Többek között azért, mert a három legjelentősebb óporosz páholy nem vett fel zsidókat a tagjai közé. Emiatt azoknak a páholyoknak, amelyeknek mégis lenne velük valamilyen kapcsolatuk, meg kell azt szakítaniuk. Egyébként az antantállamok páholyai már 1917 nyarán tartanak egy titkos konferenciát, ahol elrendezik a világ sorsát. Itt hangzik el, hogy Franciaországnak vissza kell kapnia Elzász-Lotaringiát, aztán meg kell teremteni a független Lengyelországot, vissza kell állítani a független cseh államot, s létre kell hozni az Osztrák–Magyar Monarchia elnyomott népeinek közigazgatási szabadságát. Látni lehet tehát, hogy lényegében 1917 nyarán készen volt a magyarok tragikus trianoni békediktátuma.

Mikor jön el a páholyok alkonya Magyarországon?

– A második világháború után újra akarják szervezni magukat a hazai szabadkőművesek. El is indul a folyamat, ám Sztálin többször is követeli azonnali betiltásukat. De a hazai kommunisták egészen 1950-ig várnak ezzel. Miért? Mert Rákosi Mátyás gyermekkorában szabadkőművesek által fenntartott iskolába járt, s szabadkőműves szellemben nevelkedett. Ez is adalék a baloldali kapcsolatokhoz. A betiltás után, 1989-től alakulnak újra a hazai szabadkőműves-páholyok, ma két szervezet, a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy és a Magyar Nagyoriens Nagypáholy működik hazánkban.

Nemzetellenesek?

– A kettő közül az egyiknek sajnos vannak nemzetellenes megnyilatkozásai. De többet erről most ne kérdezzen.

11 hozzászólás »

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!