Biszku Béla: ’56 nem volt forradalom, a halálos ítéleteket nem én hoztam
Elhárítja magától a felelősséget Biszku Béla, a rendszerváltás előtti időszak egyik meghatározó politikusa – 1957-1961 között belügyminiszter – az 1956-os forradalom utáni megtorlásokért, jogtalanságokért és kirakatperekért a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának szerdai adásában adott exkluzív interjúban. A műsorban szintén megszólaló történészek – Schmidt Mária és M. Kiss Sándor – viszont leszögezik: a pártállamban nem létezett független igazságszolgáltatás, Biszku Béla védekezése egyszerűen nevetségesnek tekinthető. Biszku egyébként továbbra sem ért egyet a személyével és 1956 utáni tevékenységével foglalkozó, nemrég nagy vihart kavart dokumentumfilm szerkesztési elveivel.
„1956 őszén Angyalföldön voltam a pártbizottság első titkára; nem belügyminiszter voltam, hanem szenvedő alanya és átélője azoknak az eseményeknek, amelyek 1956-ban történtek. Ugyanúgy szenvedtem és átéltem, mint más magyar állampolgár” – állította a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának adott exkluzív interjúban Biszku Béla, a Kádár-korszak egyik fontos politikai személyisége, volt belügyminiszter.
„A rendszerért való harc igazságos volt”
Mit gondolt magáról a forradalomról és abban Nagy Imre szerepéről? – hangzott a Közbeszéd kérdése. Biszku kijelentette: ’56-ot nem tekinti forradalomnak. Példaként említette, hogy a Láng Gépgyár tulajdonosa az üzemben várta az események kimenetelét , a „gyár visszaszerzésében” reménykedve. Mező Imre lelövését, valamint a budapesti pártbizottság székházának ostroma során a székházat védők megölését – ahogy az egész forradalmat is – nemzeti tragédiának, a „magyar nép tragédiájának” nevezte, melynek ő szenvedő alanya volt. „Énszerintem ez a rendszer megváltoztatásra való törekvést fejezett ki, és a rendszerért való harc igazságos volt” – szögezte le.
Belügyminiszter volt – semmiért nem érez felelősséget
Belügyminiszterként politikai tisztséget töltött be, az ország közbiztonságának helyreállításáért és a törvények betartatásért dolgozott – summázta a BM élén eltöltött négy és fél esztendő tevékenységének szerinte volt lényegét Biszku Béla.
Mindezért cserébe elfogadható ár volt számára háromszáz ember kivégzése, húszezer ember bebörtönzése és kétszázezer ember emigrációja, amiről a történeti adatok tanúskodnak? – hangzott a Közbeszéd felvetése.
Biszku úgy reagált: mindehhez neki nem volt közvetlen köze. „Hogy mennyi ember hagyta el az országot, az az akkori helyzet következménye volt, és én rendkívül sajnáltam azokat, akik ennek a helyzetnek következtében hazájukat kénytelenek voltak elhagyni” – áll a beszélgetésben.
Miniszterként a kivégzettekhez és a bebörtönzöttekhez sem volt köze? – hangzott a további kérdés. „Az ítéleteket nem én hoztam, azt a szuverén magyar bíróság hozta meg” – szól a válasz. Az ítéleteket pedig nem tudja minősíteni, a pereket ugyanakkor nem tartja koncepciós pereknek, mondván: azok „valamilyen cselekmények alapján születtek meg”.
Biszku Béla az interjúban leszögezte: létre kellene hozni egy történészekből álló bizottságot, amelynek az 1956-hoz vezető cselekmények, valamint ezek 1956 utáni következményeinek a „tények alapján való elemzése” lenne a feladata. Mint mondta: állna egy ilyen bizottság elébe, és minden kérdésre legjobb tudása szerint válaszolna.
Schmidt Mária: Mi engedtük meg mindezt ezeknek az embereknek
„Érdekesnek találtam, hogy gyakorlatilag semmiféle felelősséget nem érez azért, ami történt, és hogy nem tud reflektálni arra, hogy a magyar polgárok 1956-ban egy emberként felkeltek az ellen a rendszer ellen, és egy szabadságharcot vívtak” – foglalta össze benyomásait a Biszku-interjú megtekintése után Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Duna Televízió stúdiójában.
Hozzátette: Biszku hozzáállása nem lepte meg. „Mi eltűrtük és megengedtük ezeknek az embereknek; az elmúlt húsz évben nem kértük rajtuk számon, hogy mit tettek velünk, miért felelősök, és ezt a kényelmes állapotot gyakorlatilag fenntarthatták” – érvelt Schmidt Mária.
M. Kiss Sándor történész úgy reagált: őt sem lepték meg az interjúban elhangzottak, mondván, „ismeri ezt a típust”. Az ilyen magatartást mutató személyektől korábban, a pártállam idején is azt a választ kapta: „ezt maga nem érti Kiss elvtárs, ezt mi magukért csináltuk”. Ez a gondolkodás a Biszku-jelenségben is benne van – állítja M. Kiss Sándor.
A történész azt mondta: valóban nem a belügyminiszter személye volt a legfontosabb a diktatúrában. Sokkal inkább az a politikai grémium volt a meghatározó, amely közösen döntött fontos dolgokban, és amelynek Marosán György, Apró Antal, Aczél György és Kádár János mellett többek között Biszku Béla is tagja volt. A hatóságok által megfogalmazott vádak nyolcvan százaléka koncepciós vád volt, a koncepció pedig politikai volt.
„Ha azt mondják, hogy ha szovjet lőtt a magyarra, akkor az én boldog életemért lőtt; s ha a magyar forradalmár lőtt a szovjetekre, az gyilkolt, akkor itt már meg is van a koncepció. Ez a politikai grémium ezt a koncepciót elfogadta” – szögezte le M. Kiss Sándor.
„Biszku igenis kiemelt pártállami vezető volt”
„Szeretném leszögezni, hogy Biszku Béla 1947-től 1980-ig a pártállami rendszer egyik legkiemeltebb vezetője volt, 1957-től fontos párttisztségeket töltött be. És mivel pártállamról volt szó, itt a párté volt a hatalom” – reagált Biszku állításaira Schmidt Mária.
Egy kerületi párttitkár élet halál ura volt. Biszkut funkciói már ’56 előtt is a pártállam fontos vezetői közé emelték, 1957-től 1980-ig pedig a legfontosabb tartópillére volt az akkori struktúrának – tette hozzá a szakember.
Biszku legfontosabb funkciójának valóban nem a belügyminisztersége, hanem az állampárt legfontosabb döntéshozó testületében, a politikai bizottságában (PB) 1980-ig betöltött tagsága tekinthető – hangzott az érvelés.
A diktatúrában nem létezett független ügyészség és bíróság
Biszku Béla KB-titkárként (KB – az állampárt központi bizottsága)) felelt az erőszakszervezetekért, a bíróságokért, az ügyészségért. A pártállamban az ügyészség pártirányítás alá volt osztva, akárcsak a bíróságok is – mutatott rá a történész. A politikai döntéseket a párt politikai bizottsága hozta meg, ezeket kellett követniük a bíráknak, az ügyészeknek, a legfőbb ügyésznek és a legfelsőbb bíróság elnökének.
„Nem voltak külön hatalmi ágak. Mindazoknak, akik valamennyire is megélték a pártállamot, a Biszku-féle védekezés teljesen nevetségesnek tűnik” – szögezte le a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
Ha nem vonták felelősségre, az részben a társadalom és nagyobb részben a politikai vezetés bűne. Az is, hogy a soából üzletet lehetett csinálni, az is, hogy a társadalomban tudatosan szították a hangulatot, és antiszemita (faji) kérdést csináltak politikai kérdésekből.
Érdekes, hogy eltűnt indaz a jelenség, ami az elmúlt 8 évben megvolt. Mitől is? Miért is? Hirtelen antiszemiták lettünk 8 évvel ezelőtt, majd lassan fél éve egy hang sincs, mely erre utalna?
No de elnézést az admintől, ez nem politikai fórum. Be is fejezem.
Semmi nem igaz abból, amit írsz. Magyarellenes vagy? Nem ismerlek, de az emúlt 8 évben az olyan nézetek miatt, mint a tiéd, juttatták oda az országot, ahol van. Káros, hazug és rosszindulatú hozzászólásaid vannak. Kérlek vedd figyelembe, hogy ez nem az MSzP/SzDSz honlapja. Légy szíves ide csak az igazságot és magyart írjál. De tudom, hogy a honlap üzemeltetői - a vélemény szabadság miatt - eltűrik a rosszindúlatú hozzászólásaidat, de vedd figyelembe, hogy az olvasók körében nincs igény a hazugságaidra és a magyarellenességedre. Természetesen látogathatod ezt a honlapot, jól is teszed, hát ha tanulsz valami jót. De a hozzászólások rendjén csak építő, igaz dolgokról írjál. Máskülönben pazarlod az idődet...
Jó lenne, ha alaposan átgondolná véleméynét, mielőtt leírná. Azon kívül a "csőcselék" megrendszabályozása és a kommunisták retorziója között nagy különbség van. Biszku Béla nem a "csőcseléket" rendszabályozta meg, hanem a nép értelmiségi rétegét elsősorban, és a rendszabályozást koncepciós perek, halálos ítéletek, bebörtönzések és kínzások képviselték. Akik mindennek áldozatai, azok nem a csőcselék, ne tessék elsajátítani a kommunisták által újra írt és átértelmezetett fogalmakat.
Rendor-ruhaban jott ki, es az elfogatasakor derult ki, hogy AVH-s igazolvanya volt.
Ezt az egyik szemtanutol tudom.