Hogyan reagáltak a romániai magyar aktivisták, akik a kommunista párt szolgálatában álltak? Mit jelentett számukra, miért volt csapdahelyzet esetükben a magyar forradalom?
A hadüzenet hivatalos átadása előtt, 1916 augusztusának végén keltek át a Kárpátok hágóin a magyar határra felvonult 1., 2. és 4. román hadsereg csapatai.
Kevés lett volna a győztes antant nagyhatalmak gátlástalan érdekérvényesítése és a román diplomácia legendás zsenialitása, hogy 1919–20-ban létrejöjjön Nagy-Románia, ha nincs egy karizmatikus asszony, Mária királynő, aki hat hét alatt meggyőzte a Nyugatot? Ezt a kérdést boncolgatja Koszta István legújabb könyve, a Mária román királynő párizsi követsége című kötet.