Fraknó, Kismarton, Fertőd. Kissé tán túlzás a cím, hiszen a háromból kettő kastély, bár a pompás kismartoni épület is egy korábbi erődítmény átépítésével nyerte el mai formáját. Ám nem csak ezért különleges – írja a műemlékem.hu magazin.
„Az egykori északnyugat-magyarországi Esterházy-birodalomnak három pillére volt: Fertőd, Kismarton és Fraknó. Fertőd elsősorban kulturális, Kismarton politikai, míg Fraknó hadászati szempontból számított kiemelkedő központnak. Évszázadokon át egységet alkottak, logikus tehát most is összekapcsolni őket valahogyan” – mondta el a műemlékem.hu-nak Varga Kálmán, a fertődi kastélyt gondozó Műemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója. Hozzátette: ugyan az együttműködés a három műemlék között még nem bontakozott ki teljességgel, azonban már körvonalazódtak a lehetséges irányok, hogy miként lehetne „csomagban” bemutatni őket a látogatóknak.
Bár Fertőd szinte varázsütésre nőtt ki a földből 1762-től (ugyan a mai kastély helyén egy évtizedekkel korábban épített, 17. századi vadászkastély állt), a 18. század utolsó harmadában a barokk pompa és reprezentáció jelképévé vált birtok csak viszonylag későn, a kuruc Esterházy Antal gróf (akinek földi maradványai a kassai Szent Erzsébet székesegyház kriptájában, II. Rákóczi Ferenc mellett nyugszanak) idején került véglegesen a család birtokába. Az Esterházyak majd’ egy évszázaddal korábban, 1622-ben szerezték meg Fraknót és Kismartont, amelyek egyébként a trianoni döntésig Magyarországhoz tartoztak.
Így mindkettőnek korábban kezdődött a története a páratlan karriert befutott Esterházy családénál. Fraknó várát a 14. század első felében építette a Nagymartoni család (korábban is volt vár a közeli hegyen, a hatalmas Ófraknó, amelyet a 13. század legvégén romboltak le). Az újabb fraknói vár és a hozzá tartozó uradalom többször is gazdát cserélt, míg végül a 17. században az Esterházyaké lett. Esterházy Miklós, majd Pál 1635 és 1660 között építtette át a várat, amely során elbontották a régi falakat, újakat emeltek, s csupán az öregtornyot hagyták meg. Az egykori erődítményben a kiállítás részeként a mai napig megtekinthető az Esterházy család kincstára.
A Kismartonban jelenleg látható kastély helyén is vár állt, amelyet a 14. század végén építtetett a Kanizsai család. Mátyás király halála után, 1490-től osztrák családok tulajdonában volt, egész 1622-ig, amikor Eszterházy Miklós nádor lett Fraknó és Kismarton ura. A kismartoni vár falainak felhasználásával 1663–1672 között kastéllyá átépített épület az első a magyarországi kastélyépítészetben, amelynél háttérbe szorult a védelmi funkció: az eredeti várat tulajdonképpen barokk falakkal építették körbe úgy, hogy megmaradt az alaprajz és a belső udvaros elrendezés. A korábbi saroktornyok azonban széles rizalitokká változtak, amelyeknél csupán jelezték az eredeti funkciójukat.