Történelemportál

Ceauşescu is megirigyelné – Terv Szabadka történelmi belvárosának lerombolására

Rovatok: Műemlék

Szabadka 2004 novemberében megválasztott koszovói szerb származású polgármestere, Saša Vučinić és a többségében szerb képviselőkből álló önkormányzat zöld utat adott a magyar szecessziós műemlékekben gazdag bácskai város történelmi belvárosának szinte teljes lebontásához. A 2010 januárjában elfogadott részletes szabályozási terv első üteme huszonkét blokkra osztotta fel a belvárost, és kimondja: kiemelt műemlékeknek csak a Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte szecessziós Városháza, illetve zsinagóga számítanak. A „rehabilitációs terv” első és második üteme 200, többnyire a XIX. században épített, magyar stílusjegyeket felvonultató szecessziós épület lebontásával számol, amiknek a helyére négy-öt emelet magas üzleti, kereskedelmi és lakó funkciójú házakat, betonblokkokat telepítenének majd.

Szabadka belvárosa

A város arculatának átformálása lényegében a Népszínház (volt Városi Színház) lebontásával és betonplázává alakításával kezdődött el. Annak ellenére, hogy az önkormányzat „kiemelkedő jelentőségű” műemléknek nyilvánította az „A” blokkba sorolt, 1910-ben átadott, Zsolnay-díszítőelemekben gazdag Városházát, teljesen be fogják építeni az épület tetőterét és átriumát. A „B” blokkba sorolt Korzó utcai Macskovics Titusz által jegyzett Arany Bárány Szálloda épületét teljesen lebontanák. Ebből a blokkból csak két épülettömb maradna meg eredeti formájában, az 1912-ben épült volt Continental Bank és az 1893-as, Jedlicska János tervezte — korábban szakszerűtlenül felújított — Vojnics Máté-palota, az úgynevezett Vörös Ház. A Vuk Karadžić utcában már korábban parkolóként üzemelő foghíj helyén egy kis park lesz. A „C” blokkba sorolt, 1927-ben átadott eklektikus sarokpalota sorsa bizonytalan, ám az biztos, hogy a mellette álló társasházakat lebontják. A tér alá mélygarázs kerül majd.

A lebontásra ítélt, korábban jelentősen átalakított Arany Bárány Szálloda (zöld színű épület). A Vojnics-palota (vörös épület) megmarad

A lebontásra ítélt, korábban jelentősen átalakított Arany Bárány Szálloda (zöld színű épület). A Vojnics-palota (vörös épület) megmarad

A legnagyobb pusztítás a „D” blokkban lesz majd. Bár a ferences kolostort, az 1470-ben Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajda által építtetett Kapitányok Házát és templomot egyenlőre nem bontják le, de útszélesítések címén 23 darab századfordulón épített egy-kétszintes házat bontanak le a Dimitrija Tucovića utca (korábban Fűzfás utca), a Zmaj Jovina (korábban Sárkány utca) és a Partizán utcák (korábban Csernovics Pál utca) határolta (D2 és D3) területen, hogy ide egy egészségügyi és egy rekreációs központot építhessenek.

A munkákat már el is kezdték a Hunyadi Mátyás és a Vase Stajić utcák által közrefogott „E2” blokkban, ahol április 21-én Szerbia legrégebbi szecessziós épületeit kezdték el elbontani. A 11-es számú, francia szimbolista-szecessziós, illetve a 13-as szám alatti, bécsi szecessziós mintákat magukon hordozó, Raichle J. Ferenc által tervezett, 1899-ben átadott házakról így nyilatkozott Vass Géza, a Szabadkai Műemlékvédő Intézet igazgatója: „Ez a két épület még ambientálisan sem képez semmilyen építészeti értéket. S mivel ide egy áruház és egy mélygarázs van tervezve, ennek a beépítését is megengedtük” — hangsúlyozta. A szerb kulturális minisztérium tiltakozása ellenére e két épület mellé 15 millió euróért a városvezetés egy 11 000 négyzetméter nagyságú, „Atrium” elnevezésű bevásárlóközpontot is át fog adni, amely alatt 220 férőhelyes mélygarázs lesz. A pláza mellett tovább bővül majd a Galéria Business Center mintegy 40 000 négyzetméternyi területtel. Ide ötemeletes irodaházat, további 8000 négyzetméteren pedig 5 darab éttermet, fürdő- és wellnessközpontot, valamint egy négycsillagos szállodát álmodtak meg. Az „E1” blokkba sorolt szerb ortodox templom megmenekül a bontástól, de a második világháborúban megsérült parókia helyére új lakóházak kerülnek majd.

Bár kulturális értékekben gazdagnak titulálta a városvezetés az „I” blokkot, mégis kilenc bérpalotát fog itt lebontatni a polgármester. Az épületek helyére természetesen újabb lakó- és kereskedelmi egységeket terveztek. A „K” blokkba sorolt épületek hátsó traktátusát, illetve azok melléképületeit lebontva egy új utcát álmodott meg a városrendezési terv.

Szabadka belvárosának teljes átformálása 2020-ban fejeződne be a bizánci-szerb stílusban épült Star Mozi lebontásával. Az 1887-ben Koczka Gábor tervei alapján kivitelezett, a Korzó és a Dure Dakovica utca (korábban Kállay Albert utca) sarkán álló Prokes-palota („J” blokk) és az ezzel az épülettel szemben álló, Csáth Géza által korábban nagyon ünnepelt 1885-ös Manojlović-palotához („M” blokk) egyelőre nem nyúlnak, de a fentiek tükrében előbb-utóbb biztos a sorsuk.

Jamrik Levente

Egy városkép értékrendet is teremt

— Szabadka esetében a XIX. század végén történt gazdasági fellendülés és Bíró Károly polgármester bátor, merész gondolkodása együtt alakította ki azt a várost, amiről most beszélünk — nyilatkozta Lovas Ildikó a Szabadkai Naplónak. — Miért fontos megőrizni ezeket az épületeket, és nemcsak egyet-egyet közülük? Azért, mert a város lelkét, ezáltal pedig a benne lakók identitását fogalmazza meg. És azért, mert e nélkül nincs előrehaladás, újítás, sem az építészetben, sem a (köz)gondolkodásban, sem a városról szóló diskurzusokban. A régi értékek megőrzése nem maradiság, begyöpösödöttség, hanem a fejlődés lehetőségének a megteremtése, rombolás helyett új tartalmak beemelésével. Ami ma zajlik Szabadkán, az korlátozottság, destruktív magatartás, dölyfösség és végső soron a várostörténetnek a nem ismerése, a város arculatának alakításához szükséges tudás hiánya.

— Azt tudom, hogy amikor művelődési tanácsosként kezdeményeztem Komor Marcell és Jakab Dezső, Raichle J. Ferenc és Vermes Lajos szobrainak felállítását, a Teréz tér átalakítását, a Lifka-épület felújítását, akkori politikai partnereink részéről semmilyen támogatást nem élveztem, megmosolyogtak, elviselték. De alapjában véve avítt, maradi hozzáállásnak tartották. A koncepció, amit én VMSZ-es köztisztviselőként szorgalmaztam, és a mostani koncepció között, ami mögött a demokrata párti városvezetés áll, a szakmaiság és a város iránti alázat hiánya mellett durva akarnokság mutatkozik meg, ami — ha már úgy képzeli el a városközpontot, hogy megháromszorozza az ott élők számát, vagyis lakóépületekben gondolkodik — nem lehet mentes az érdektől sem.

Lovas Ildikó, korábbi művelődési tanácsos

A kommentelés átemenetileg kikapcsolva. Az eddigi hozzászólások megvannak, csak nem látszanak.
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!