Történelemportál

Hercegek előtt leplezik le Mária román királynő szobrát Nagyváradon

Ünnepélyes külsőségek között avatják fel ma Mária román királynő új szobrát Nagyváradon. A trianoni országvesztésben kulcsszerepet játszó nő szoboralakját a nyakánál fogva emelték a talapzatra néhány nappal ezelőtt a Bémer téren.

Nagyvárad 1944-es román megszállásának napjára, azaz október 12-re időzítették a királynő szobrának a felavatását. A városnapi (!) eseményen részt vesz a román királyi család több tagja is. Pénteken 11 órakor ünnepi tanácsülést tartanak a városháza dísztermében, majd 13 órától leplezik le a szobrot. A színházban 19 órától kezdődő koncerten Radu és Nicolae román hercegek mellett Mária-Magdaléna osztrák főhercegnő is részt fog venni a nagyváradi Reggeli Újság információi szerint. A Regina Maria Színház, azaz a Szigligeti Színházban működő román társulat nagyváradi igazgatója, Daniel Vulcu azt is bejelentette, hogy pénteken és szombaton 10 és 17 óra között kiállítják a királyné koronáját is a páholyelőcsarnokban.

Maga a szobor 2,6 méter magas, talapzata pedig 2,5 méter. Az emlékmű a királynőt egy pergamentekerccsel a kezében ábrázolja, ezáltal is emlékeztetve a trianoni döntésre.

Marie Alexandra Victoria (1875–1938) edinburgh-i, brit és szász–coburg–gothai hercegnő, házassága révén Románia királynéja, az első világháborút követő Párizs környéki béketárgyalások alatt sajátos diplomáciai mesterkedéseivel járult tevőlegesen hozzá a történelmi Magyarország szétszakításához. A trianoni határok kialakításában döntő szerepet játszott 1919-es párizsi látogatása (erről Koszta István nemrég megjelent könyvében olvashatunk érdekes részleteket).

Közbenjárásának köszönhetően Románia megszerezte Erdélyt, Besszarábiát, illetve Bukovina és a Bánság egyes részeit. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezete már 2011-ben kifejezte rosszallását az önkormányzat szoborállítási tervét illetően. „Az 1875 és 1938 között élt Mária királyné a román irredentizmus és nacionalizmus szimbolikus alakja, ugyanakkor hírhedt szereplője Magyarország első világháború utáni szétforgácsolásának” – fogalmazott a szervezet akkori közleményében.

Bár a történelem láthatóan ismétli önmagát, öröm az ürömben, hogy a királynő szobra miatt most nem kellett elmozdítani Szigligeti Ede emlékművét a Bémer téri színház épülete elől, mint ahogyan az 1937-ben megtörtént.

10 hozzászólás »

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!