Történelemportál

Rákosi Mátyás szülőházának nyomában – fotóriport Adáról

Ada tízezres település a Bácska keleti részén, 83 százalékban magyarok lakják, 10 százalék a szerbek aránya. A 20. század hajnalán már fejlett kisvárosban (mezőgazdasági iskola, vasút, áramfejlesztő, kövesút) 2011-es látogatásunkkor annak szerettünk volna utánajárni, milyen emlékek fűződnek Ada hírhedett szülöttéhez, „Sztálin legjobb magyar tanítványához”, „népünk és pártunk bölcs vezéréhez”, Rákosi Mátyás elvtárshoz.

Rosenfeld Mátyás 1892. március 9-én látta meg a napvilágot Adán ötödik gyermekként (négy fiú- és hét lánytestvére volt). Keringenek bizonyos alaptalan pletykák eredeti nevével kapcsolatban, ezért közzétesszük a hitközségi születési anyakönyv vonatkozó bejegyzésének fénymásolatát. A kis Matyi Adán járt első elemibe is, a helyi zsidó iskolába, amelynek helyén ma bútorüzlet található. 1920-ig csak felekezeti iskolák voltak Adán, katolikus, ortodox és izraelita, ezeket 1920 után az SZHSZ Királyság államosította. A Rosenfeldék által is látogatott adai zsinagógát 1973-ban elbontották, helyén szocreál tömbház épült.

Adán sétálva a megkérdezett helybéliek egy részének Rákosi Mátyás neve nem mondott semmit, másoknak ugyan derengett valami, de ők sem kötötték Adához. Ebben persze semmi meglepő nincs, hisz a Rosenfeld család 1899 elején elköltözött Sopronba, és 1904-ben családnevüket is megváltoztatták. 1948 után a titói Jugoszláviában pedig legfeljebb annyit tudhattak Rákosiról, hogy az ellenséges Magyarország főkommunistája, és miután 1956 nyarán végleg eltávolították, gyorsan feledésbe is merült.

Eljutottunk azonban egy idős úrhoz, akinek a szülei személyesen ismerték Rosenfeldéket, majdnem szomszédok voltak. Elmondta, hogy a Karagyorgyeva utca 2-ben laktak, ugyanolyan házban, mint amilyen a 4. szám alatti (az ő egykori házukat már rég átépítették). A bácsi szemtanúja volt, hogy 1948 februárjában Rákosi Mátyás még szerét ejtette egy szülőházánál tett villámlátogatásnak, két fekete Volgán ZiL-en érkeztek kíséretével, és hamarosan távoztak.

Rákosi Mátyás a magyarországi kommunista párt (MDP) főtitkáraként, a Szovjetunió helytartójaként szovjet segítséggel 1945-től kezdődően néhány év leforgása alatt kommunista diktatúrává formálta Magyarországot. A kommunisták totális támadást indítottak a magyar társadalom ellen, tönkretették és megfélemlítették a polgári középosztályt, szétverték a parasztságot, lefejezték az egyházakat, betiltották a pártokat és minden civil csoportosulást. Működésüket politikai megrendelésre lezajlott perek, kivégzések és gyilkosságok, internálások, kitelepítések jellemezték. 1956-ban, a hruscsovi enyhülés időszakában a szovjetek „ejtették” Rákosit, és tulajdonképp száműzték a Szovjetunióba. 1971-ben halt meg Nyizsnyij Novgorodban (akkor Gorkij), majd teljes titoktartás mellett temették el Budapesten, a Farkasréti temetőben. Urnatárolóját már 1990 előtt is számtalanszor megrongálták, jelenleg csak az „R. M. 1892–1971” felirat olvasható rajta.

Ada a századforduló környékén (képeslap)

Ada neve török eredetű. A szerbek sem tudtak jobbat kitalálni

Rosenfeld Mátyás a születési anyakönyvben (kattintson a nagyobb képért!)

A sárga épület helyén állt Rosenfeldék egykori háza (Karagyorgyeva u. 2.). Ugyanolyan volt, mint az utána következő ház

A Maja bútorüzlet helyén volt az izraelita felekezeti elemi iskola

Az egykori adai zsinagóga (képeslap, 1894)

Az adai zsinagóga helyén álló tömbház (Lenin u. 8.)

Emléktábla a fenti tömbház falán (Érdekes az utcanév is, meg az is, hogy a „Lenjin” a magyar felirat)

25 hozzászólás »

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!