Történelemportál

Új koncepciót írnak az örökségvédelmi törvényhez a régészek

Az örökségvédelmi törvény (2001. évi LXIV. törvény) tavaly elfogadott módosításának (2011. évi CXLIX. törvény, szövegét lásd itt) néhány elemén szeretne változtatni a Magyar Régész Szövetség – írja a műemlékem.hu magazin.

„Nem új törvényt írtunk, hanem egy koncepciót egy új törvénytervezethez, amely szándékaink szerint javítaná a tavalyi törvénymódosítás hibáit. A szöveget az elnökség már elfogadta, a Magyar Régész Szövetség közgyűlése január 19-én dönt majd róla” – mondta el a műemlékem.hu magazinnak Gyucha Attila, a Magyar Régész Szövetség alelnöke. Hozzátette: a koncepció elsősorban azokat a hibákat igyekszik majd javítani, amelyeket már az elfogadás előtt is kifogásoltak.

Mint arról tavaly ősszel a műemlékem.hu már beszámolt, a tervezet ellen a magyar régész szakma, a Budapesti Történeti Múzeum és tizennyolc megyei múzeum igazgatója, valamint a Régészek Európai Szövetsége is tiltakozott (a vitaindítónak szánt cikket Lassányi Gábor – akit azóta a Magyar Régész Szövetség elnökének választottak – és Gyucha Attila írta a Sírásók Naplója című régész blogon). A szakma leginkább két elemet kritizált az azóta törvénnyé lett tervezetben: a kötelezően előírt feltárásokra szánt összeg drasztikus maximalizálását (a beruházás költségvetésének legfeljebb egy százaléka a korábbi minimum 0,9 százalék helyett), valamint a régészeti feltárásra szánt idő radikális csökkentését, amely az előkészítő munkálatokkal együtt legfeljebb 60 napnyi terepi munkát tesz lehetővé.

„Természetesen a költségek megnyirbálása is örökségvédelem-ellenes, hiszen a feltárások nem a régészek tiszteletdíjai, hanem a leletek, nemzeti örökségünk megmentése miatt kerülnek sok pénzbe, azonban a feltárás idejének korlátozása törvényi önellentmondást is jelent. Patthelyzet alakul ki ugyanis, ha a hatvanadik napon félbe kell hagyni a munkát, hiszen a beruházó az egyik passzus szerint ugyan dolgozhatna már a terepen, ám nem teszi majd, hiszen éppen az örökségvédelmi törvény egy másik cikkelye, illetve a Btk. szerint bűncselekményt követ el, aki régészeti lelőhelyben szándékosan kárt tesz. Ráadásul ilyen helyzetben a kormánynak kellene döntenie a feltárásra fordítható idő meghosszabbításáról, ami megint csak nonszensz, hiszen hónapokig tartana, míg egy ilyen ügy eléjük kerülne, vagyis épp a beruházó veszítene akár fél évet is” – fejtegette Gyucha Attila.

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!