Történelemportál

Sötét fejezete volt Trianon a nemzetközi diplomáciának

Londonban, a magyar nagykövetség zsúfolásig megtelt dísztermének közönsége előtt tartotta meg Trianon, angol szemmel című előadását csütörtök este Sir Bryan Cartledge történész. Ezzel ünnepelte fennállása 60. évfordulóját a Brit–Magyar Baráti Társaság. A hallgatóság soraiban ott volt több európai ország Londonban akkreditált vezető diplomatája, valamint az egyesület díszelnöke, Lady Solti is.

Bevezetőjében Norton Éva, a Brit–Magyar Baráti Társaság ügyvezető elnöke megindokolta, miért ezt a sokat vitatott témát tűzte az ünnepi est műsorára az egyesület. Elsősorban azért, mondta, mert szikáran tárgyilagos összefoglalót várhatott Sir Bryan Cartledge történésztől, aki pályafutása során egyaránt volt külpolitikai tanácsadója James Callaghan munkáspárti és Margaret Thatcher konzervatív párti miniszterelnöknek, majd nagykövetként szolgált Budapesten és Moszkvában. A magyar történelemről The Will to Survive (magyarul: Megmaradni) címmel írt hatszáz oldalas, nagy sikerű könyvet, és külön tanulmányban foglalkozott a trianoni békekötés diplomáciai hátterével.

1920 júniusában, a párizsi Trianon palotában, tizenöt perc alatt írta alá a magyar küldöttség a békeszerződést, amely a felek részéről véget vetett az 1914-ben kezdődött első világháború szembenállásának. A háború félmillió magyar életet követelt, ami magában tragédia, a szerződésben azonban azt kellett vállalnia a vesztes Magyarországnak, hogy lemond területe kétharmadáról, lakossága feléről és három millió magyar az ország új határain kívülre kerül.

Sir Bryan Cartledge szerint a brit kormány eredetileg nem kívánta az Osztrák–Magyar Monarchia ilyen jellegű feloszlatását, de titkos egyezmények, nemzetiségi törekvések és szerencsétlen körülmények végül Magyarország megcsonkításához vezettek. Olaszország már 1915-ben ígéretet kapott, hogy ha csatlakozik az angol–francia szövetséghez, a győzelem után osztrák területeket kaphat meg, 1916-ban ugyanígy ígérték oda Romániának Erdélyt, Bukovinát és a Bánátot.

A háború idején a délszláv, a román, a cseh és a szlovák népcsoportok vezetői sikeresen tárgyaltak nyugaton államalapításról. A brit kormány két legfőbb szaktanácsosa, Robert Seton-Watson és a Times bécsi tudósítója, Henry Wickham Steed, úgy állt melléjük, hogy egyben Magyarország súlyos megbüntetését is szükségesnek tartotta. Sikerrel befolyásolták az engedékenyebb megoldásra hajló Lloyd George miniszterelnököt.

A magyar ügy kimenetelét sorozatos balszerencse határozta meg, ám az is megállapítható, zárta előadását Bryan Cartledge, hogy sötét fejezete volt ez a nemzetközi diplomáciának.

16 hozzászólás »

Írja meg véleményét, észrevételét!

Hozzászólás küldéséhez az Ön böngészőjének fogadnia kell az ún. sütiket. A hozzászólásokért a honlap üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azok semmilyen módon nem tükrözik az üzemeltető véleményét, álláspontját.

css.php
FIGYELEM! Elavult, nem támogatott böngésző! Töltsön le egy újat!